Hamis Istenképzetek 7.

2008.04.15.

Megosztom
Elküldöm
Isten hozott benneteket, szervusztok! Mindenkit köszöntök.


0005# Megtisztelő, hogy ilyen esős időben is eljöttetek. Milyen jó lenne most nektek otthon. Nem. Jaj! Na. Megy valami
0015# jó sorozat ilyenkor a TV-ben? Megy, megy. Na, majd megnézem este, már a műsort, hogy miről maradtatok le.
0025# Ma befejezzük – nagyon remélem – a 108 pontot, a hamis istenképzeteinkre vonatkozó 108 pontot, mert miközben az
0035# istenképzeteinknek az volna az Isten és az evolúció adta célja, hogy az Istenhez közelebb vigyenek bennünket,
0045# hogy valamit tükrözzenek, ne is tükrözzenek, áteresszenek az Istenből. Éppen sok esetben az Istenről alkotott
0055# képzeteink többet takarnak el belőle, mint amennyit áteresztenek. Sőt, néha egészen dezinformálnak minket. Na
0065# nézzük. Hányadik pontnál tartotok ti? Tessék? 84. Én is. 85. Én is. Hát valahol ott tartunk, hogy mondtam-e azt,
0076# hogy Isten figyeli az ember minden mozdulatát? Nem, ezt nem. Most jobb, ha, ha tudjátok. Tehát.
0084# 85. Isten figyeli az ember minden mozdulatát. Erről sok szó esett, Isten szeme mindent lát, háromszög, benne a
0095# nagy szem. Képzeljétek, nekünk is van ilyenünk, a Köviben, Kövi Szűz Mária templomban, de befuttattam zölddel.
0105# Úgyhogy csak télen bukkan ki ez a bizonyos tekintet onnan a, nem t’om mi, timpanonból, de akkor senki sem megy az
0115# udvarra, mert havas, meg saras, és amikor jön a jó idő, akkor a zöld szépen eltakarja. Úgyhogy az a szem nem lát
0126# semmit, legföljebb leveleket hátulról, levéltetűt, ilyesmit. Ezeket látja, mást nem lát. Ugye ez egyébként,
0135# hogy Isten mindent lát, Isten szeme mindent lát, nahát ez már pláne, jól mutatja ezt az általános vonást,
0145# ahogyan a torz istenképek torzulása megtörténik. Gyakran arról van szó, hogy valamilyen szempont túlburjánzik,
0155# és már attól egy hihetetlenül megbetegítő istenképzetté válhat egy képzet, hogyha egy igaz kijelentést
0165# elkezdünk abszolutizálni és óriásira nagyítjuk és minden más elemet kihagyunk belőle. Mert természetesen
0174# mondjuk egy teológiai gondolat (Gyere nyugodtan, nem veszi észre senki, tehát pont be tudsz úgy jönni, hogy
0184# kifejezetten diszkréten. És nem oda ült le, Péter! Nem, nem, van neki jobb. Hát az élet ilyen. Na jó, szóval.),
0194# szóval természetesen egy teológiai logikában vagyunk, mondhatjuk azt, hogy Isten mindenhatóságából,
0204# mindentudásából levezethető egy ilyen gondolat, hogy Isten akkor természetesen mindenről tud, mindent lát, ez
0214# oké, de mikor ezt … (Hát, Péter, látod így, így van ez. Na szóval.) túl-, túlburjánzik egy képzet,
0223# elveszít mindent, főleg, főleg, főleg, főleg a szó jó értelmében vett ellentét-párjait, már minden paradox
0233# jellege megszűnik, minden titok jellege a képzetnek, ez fölnagyul, fölcsúnyul, s akkor lesz belőle egy szem egy
0243# háromszögben. Hát, akkor erről ennyit. (85 - 6? Sajnálom, ön vesztett. Tehát.)
0250# 86. Bár te rossz vagy, Isten olyan jó, hogy mégis szeret téged, amiért hálásnak kell lenned. Ez azért már
0260# nagyjából megvolt. Nem is tudom hol olvastam már ezt, de azért a, a polgári, vagy főleg kispolgári nevelésnek
0270# klasszikus története az, hogy amikor az apa jól megveri a gyereket, akkor hogyan fejeződik be ez a megverés.
0280# Menjünk csak néhány tíz évvel odébb, ugye, ha mondjuk olyan nyolcvan évet megyünk odébb, akkor kezet csókol az
0290# apjának. Ha, ha csak szó van, akkor „Nagyon hálás vagyok, köszönöm apám, igazad volt.” Jó pár ilyen
0299# történetet hallottam, és olvastam, ha, nem t’om, hogy, hogy micsoda, micsoda brutalitás ez. Hogy a jobb kezével
0309# megver az apám, és azután csókoljak neki kezet. Ugye, mert fejezzem ki, hogy az apámat föltétel nélkül
0319# tisztelem. Hát, elég húzós. (Nyolcvan… ez katasztrófa, …hat? Hét? Jó, 87, akkor mindig kettőt hozzáadok.)
0328# 87. Mindig hasznosan kell tölteni az időt. Ó, a protestáns etika egy gyöngyszeme. Isten sosem fárad el, Isten
0338# mindig tevékeny. Ugye szokták idézni Jézusnak a mondatát: „Az én mennyei atyám mindig (mit csinál?)
0348# munkálkodik” vagy mi, attól függ, hogy hogy fordítjuk, munkálkodik, ezért aztán az embernek … Tudjátok, kik
0357# a skótok? Pazarló svábok. Szóval egy tisztességes keresztény embernek nincs nyugta, és innen micsoda, micsoda
0368# finom, hát, finom, nem t’om, hogy finom-e, micsoda finom csúsztatások ezek, hogy, hogy nagy bűn az, hogyha te
0378# elégedett vagy. Az máris a gőgnek valamiféle lenyomata. Te, te meg vagy magaddal elégedve? És a bűneid, te
0387# mocsok, azokat nem veszed észre? Azonnal menjél, tartsál bűnbánatot, olvassál a Szentírásból! Mintha ugye egy
0397# keresztény ember nem lehetne elégedett, mintha az elégedettség egyenlő az önteltséggel, az önelégültséggel.
0407# Az teljesen más. Az önelégültség, hát az nem egy jó állapot, szerintem, és képzeljünk el valakit, aki
0417# önmagával eltelik. Hát, azt, az…, hát, azt megnézném. A, már hogy az jó-e neki. De az, hogy valaki lehet
0426# elégedett, és ez már csak azért is, hihetetlen, ahogy, ahogy, ahogy állandóan, miket szoktunk mondani, állandóan
0437# előre akarunk jutni. Mindig. Most már kicsit észhez tértünk, most már csak fönntartható fejlődésben
0446# gondolkozunk. Nagyszerű. Akármennyire is gondolkodhatunk fönntartható fejlődésben, ha az embernek a belső
0455# fejlődéséről nem esik szó, hogy az lehetséges, hogy van olyan, hogy belső növekedés, hogy belső gazdagodás.
0465# Amíg a világot abból a szempontból nézzük, hogy a spiritualitást teljesen kivesszük belőle, úgy van ez a
0475# mélyről ható, szinte ösztönszerű valami, hogy növekedni, fejlődni. Teljesen rendjén van. Itt belül van mindig
0485# végtelen távlat, itt belül. Ha az ember a fejlődést és a növekedést mindig anyagi értelemben veszi, ez olyan
0495# mértékben (hogy is mondjam?) üti a realitást. Nem üti a realitást? Hát az ember fejlődik egy ideig. Nem? Az
0505# izomzatunk nő, egyre nagyobbak leszünk, és akkor van egy középpont és utána kezdünk összemenni. Nem így van?
0515# Nem az a normális, az élethez nem tartozik hozzá? Hogy az embernek fizikai értelemben van egy csúcspontja, és
0525# fizikai értelemben az ember szép lassan lecseng, és szép lassan az ember kifogy ebből a világból. Nem? Milyen
0535# szép és normális dolog ez. De amikor valaki csak a fizikai világban próbálja ezt a belső lelki késztetését,
0545# ezt a belső vágyát megélni, és nem veszi észre, hogy az nem a fizikai világra vonatkozik, abban is megjelenik, de
0555# annak megvan ez az íve. Hát ez egy sokkal tágabb világra vonatkozik, amiben tényleg lehetséges a növekedés a
0565# halál pillanatáig, és még abban is. Ezért számomra csak elkeserítő tud lenni az, amikor valaki nyolcvan évesen
0575# is még nem t’om mit, mit, ő még, ő még most nem t’om mit csinál. Nem sajnálom tőle, de hát, ezért hogyha a
0585# szó jó értelmében képesek vagyunk … Hogy szól a református eskü szövege? Azt mondja. „Ővele
0594# megelégszem.” Igen, ilyen gagyi vagy? Megelégszel vele, na, szép! Az ember semmivel se elégszik meg. Az hajtja
0604# előre az életet. Ismeritek ezt a közhelyet, hogy az embert az hajtja előre, hogy, hogy elégedetlen, és ez őt
0614# motiválja. Hát az ilyen ember sosem volt még elégedett, mint ahogy mondjuk egy fa, egyszerűen csak rügyet hajt,
0624# vagy mit csinál, rügy, vagy mindegy, nem vagyok közgazdász, és a, és a, és úgy nehezen tudom elképzelni, hogy,
0634# hogy,hogy mondjam, elégedetlenségből jöjjön a gyümölcs. Nem t…, hee… ezek a rohadt virágok itt vannak már
0644# így, ide …, dögöljetek meg, virágok. Már túl, rég túl kellene rajtatok lennem, már, már hol van az a kis
0653# gyümölcs, hát azért… És hogy nagyon szép, református testvéreink nagyon jól mondják. Ővele megelégszem.
0663# Hmm! Úgyhogy ez a mindig tevékenykedni, meg nem t’om, mindig elégedetlennek lenni, mint hogyha ez volna a
0673# kereszténységnek valami foglalata, hát, én nem kívánom ezt nektek. Tudjatok ücsörögni a foteletekben, tavasszal
0683# a mit tudom én hol, patak partján, vagy nem tudom. De tudjatok ücsörögni. Aranyérrel nehezebb. Én ezt, kétség
0693# kívül így van. Nőknek is nehezebb, vigyetek kispárnát. Nagyon, ti nyitottabbak vagytok alul, vigyetek párnát,
0703# minden, és… Nem így van? Na.
0706# 88. A szórakozás megvetendő dolog. Há-há-háá! A, itt annyira, annyira érdekes, hogy hogyan lehetséges az, hogy
0716# eltelik húsz év, és valaki mondjuk 30-35-40-45 évesen totálisan elfelejti, hogy milyen volt fiatalnak. Nem? Persze
0726# félelem, aggodalom, töröröm, értem én, értem én. De hogy egy fiatalnak az a dolga, hogy szórakozzon, többek
0736# között. Hát az, hát bulizni kell. A, lélektani szakemberek rengeteget tudnának arról beszélni, hogy az
0746# életkorból az akkor, a megfelelő időben kimaradt, vagy elmaradt dolgok hogyan köszönnek be később, és akkor ott
0756# mindig zavart szoktak okozni. Mert hogyha én 17 évesen napi fél órát tanulok normális gimisként, legföljebb
0766# egyet, s aztán valahogy, izé, há’, ja, egy kicsit összeszedem magam a végén, és közben pedig azon jár az
0775# eszem, hogy mikor lesz a legközelebbi buli, és kinél, hát ez normális, teljesen. És hogy teljesen kitölt az, hogy
0786# kibe volna érdemes szerelmesnek lenni, vagy hogy miért pont bele vagyok szerelmes, vagy hogy legyen már ő belém
0796# szerelmes. Tehát ez a norm… ez jaj, de szép, szép. Persze nagyon sokat szenvedünk tőle, de nem baj. Itt van az
0806# ideje, hogy nézegessük az ellenkező nemet, aki ellenkezik, mert még azért… Na, hogy ez, és amikor valaki csak
0816# 5-6 évet csúszik, ugye, és akkor 23 évesen fölébred, 25, hú, a nemjóját, hát én még nem is csajoztam, ó,
0826# hát ez-ez… ugye, és akkor ott már zavarok vannak, és minél később, valaki a maga idejében nem csinál meg
0835# valamit, ami egyszerű és természetes… (Gyere, biztos, hogy van valahol egy helyed! De hol? Ott, ott! Azt
0845# tartottátok? De arik vagytok. Na, szóval.) Mondok egy személyes példát. Háthh! Képzeljétek, körülbelül mit
0855# tudom én, nyolc éve voltam pap, s egyszer csak jött egy tavasz (nem az idei), és úgy nézegettem a nőket. Hát
0865# miért ne? Nézegettem, bizony. Így, ahogy nézegettem őket, egyszer csak az eszembe kúszott valami, ami eddig még
0875# sosem, sosem kúszott így belém: De jó lenne becsajozni. Ez jutott eszembe. És elkezdtem, elindult a fantáziám,
0885# hogy hogy szokták ezt mások csinálni. Hogy van az, mikor valaki így egy ilyen, egy ilyen, hogy, hogy kell ezt
0895# csinálni? Ugye, ebből máris sikerült elárulnom azt, hogy ez kimaradt az életemből. Azt nem mondom, hogy baj, hogy
0906# kimaradt, azt én nem mondom, nem mondom egy kicsit se. De mondjuk úgy harminc…x évesen nagyon érdekes tanulság
0916# volt ez, hogy tök mindegy, hogy pap vagyok, vagy nem, egyszer csak megjelent ez. Hogy, láttátok azt a filmet, a,
0926# „Mielőtt fölkel a nap”? Ugye az ilyen, ilyen egy napja egy, egy srácnak meg egy lánynak. Nahát ez, ez, ez, ez a
0937# világ így be, beköszöntött nálam, egy kicsit később, s a, és ezen, ezen, nem kívántam ezt a cselekedetig
0946# vinni. De nagyon meglepődtem azon, hogy te jó ég, ez mennyire bennem van. S akkor rá kellett jönnöm, hogy
0956# tökmindegy, hogy pap vagyok, vagy nem, énnekem ez – és most az is mindegy, hogy ez erkölcstelen, vagy nem, az is
0966# mindegy, hogy jól tettem-e vagy nem, ezek tökmindegy dolgok most, ebben a pillanatban – itt most, ahogy itt ülök
0977# és nézem a csajokat most az számít, hogy ezt el kell gyászolni. Hogy meg kell siratni minden olyasmit is, ami nem
0987# történt meg. Hogy énnekem már egyéjszakás kalandjaim nem lesznek. Legalább kettő, nem, tehát na, szóval. Majd
0997# kihúzom egy kicsit, szóval.
1000# Vagyis, hogy az ember életében néha egész váratlanul 40-50-60-akárhány évesen beköszönnek olyan
1008# vágyak, amelyekről azt gondolta, hogy ő nemhogy túl van rajta, őneki olyan sose volt, mert, mert mindig valami más
1017# szempont erősebb volt. Ugye, énnekem fiatal koromban volt egy ilyen, komoly morális érzékem. Igen, ahh, hogy ez
1027# nem, nem nagyon engedélyezte számomra ezt, és ez nem jelenti azt, hogy ezek ne köszönnének be. Hogy hallottam már
1037# 40-50-55 éves embereket, a kis zöld fotelemben ülni – én a másikban ültem, tehát nem úgy, hogy … - és azt
1046# mondani, hogy most jöttem rá, hogy hiányzik nekem az, hogy én sosem flörtöltem, vagy járogattam csak úgy
1054# valakivel. Hogy kimaradt nekem az, hogy úgy ismerkedni, meg kicsit ez, kicsit az. Nem kell rögtön bűnökre gondolni,
1064# de lehet arra is. Hogy énnekem ez kimaradt. És őneki 50 évesen ezt el kell gyászolnia, mert ugyanis ez a, ő és a
1074# felesége közé áll. Ő és a férje közé áll. Hahh! Tehát nagyon komoly előnyei vannak annak, ha valaki élete
1083# első szerelmével megházasodik. Nagyon komoly előnyei vannak. Aki szűzen házasodik, nagyon komoly előnyei vannak,
1093# meg hátrányai. A hátrányok ugyanúgy az élet realitásához tartoznak, és ezek a hátrányok – mert mindennek
1101# van előnye, hátránya, hogy ezt a nagy bölcsességet mondjam – ezek a hátrányok néha a legváratlanabbul
1110# köszöntenek be. És itt, na. Szóval meg nem történt dolgokat is fontos, hogy el tudjunk gyászolni, hogy el tudjuk
1120# siratni és el tudjuk engedni. Még akkor is, hogyha az bűn lenne. Még akkor is hogyha abszurdumnak tűnik, és a
1129# totálisan nem egyezik meg az énképünkkel. Mert attól az még van. Na. Azt, azt, azt gondolom egyébként, ez a
1138# tapasztalatom, ha, ha csak egyetlendolgot csinálunk jól az életben, ez pedig hogy képesek vagyunk a
1147# veszteségeinkkel mit kezdeni, majdnem nyert ügyünk van. Ez, ez az egy dolog bennünket hihetetlenül normálissá tud
1156# tenni. Ha valaki ezt az egyet jól csinálja. Na.
1160# 89. Mások sokkal jobban nálam, őket Isten jobban szereti. Ezt is hallottam sokszor, sokszor. Mások sokkal jobbak
1170# nálam. Vagy kérdés formájában: Miért szereti a másikat jobban Isten. És akkor ennek aztán, igen, ez látom ez
1179# be, megvan neked. A, hogy, és akkor tudunk ugye dühöngeni, hogy miért, és akkor ez igazságtalan, és teljesen egy
1189# illúzióban vergődünk, és dühöngünk a semmi miatt, mert nem így van, hogy jobban, de én azért ezt élem át.
1198# Sajnos igaz az, hogy akit gyerekkorában, megfelelő életkorokban megbecsültek és szerettek, szükségleteit
1207# betöltötték, az később megfelelő önbecsüléssel fog rendelkezni. Aki nem, az 40-50-60-70 évesen is ezekkel az
1216# árnyakkal, démonokkal kell majd, hogy küzdjön. Sajnos így van. Hm! Néhány nappal ezelőtt beszélgettem egy
1225# édesanyával. Az édesanya azt mondta, anyós problémával jött. Azt mondta: „A búrám tele van az anyósommal. Az
1234# anyósom egy elviselhetetlen hárpia.” S mondtam, hogy kérlek, mondj nekem példát. Mitől elviselhetetlen az
1243# anyósod? S azt mondta: „Na hát a legutóbbit mondom. Képes volt vasárnap délután beállítani egy csomó
1252# palacsintával.” (Kicsit elkezdett korogni a gyomrom.) Mitől elviselhetetlen egy anyós, aki vasárnap délután
1261# beállít a palacsintával? S azt mondja: „Hahh! De nem ám, hogy csak úgy hozza a palacsintát. Úgy hozza a
1270# palacsintát, hogy közben azt mondja: Látod, te még erre sem vagy képes. Látod, milyen anya vagy te? Nekem kell
1279# idejönni vasárnap délután palacsintát hozni a kis unokáimnak. Te meg ilyen-olyan vagy! Türürüm.” És
1288# elkezdtünk erről beszélgetni, hogy miért tud rá ekkora hatást gyakorolni az anyósa, aki nem tartja a határokat?
1297# Ugye, tehát ez az anyós belegyalogol ennek a másik családnak az életébe. Kétség kívül így van. De ez nem
1306# kellene, hogy ilyen hihetetlenül kihozzon a sodromból. Ugye, mert van ajtó, be lehet csukni. És a, hát az ember
1316# ebből tanul. Tehát van, aki szóból is tanul, van aki nem, hát akkor… Hát ebben nincs, nincs semmi rendkívüli.
1325# Hát, hát ismerünk olyan embereket, nem, addig jönnek, ameddig engeded őket. Ezt ma tanítják is, csak mindig van a
1335# kezükben valami áru. Ez a, szóval, na azt mondja, hogy „hát, hát azért, azért, mert ez őrjít, ez őrjítő,
1343# őrjítő, hogy mindig, mikor az anyósom jön, akkor én azt élem át, hogy rossz anya vagyok, hogy nem vagyok jó.”
1353# Kérdem tőle, hogy és szerinted mi van ennek a hátterében? Azt mondja, hogy „hát az, hogy énnekem hallatlanul
1362# szükségem van arra, hogy megerősítsenek abban, hogy jó anya vagyok.” Ez tipikus, hogy mondjam, példája a
1371# gyönge önbecsülésnek. A gyönge önbecsülés arról ismerszik meg, hogy a referenciapont mindig kint van, és
1380# sosincs bent. Mindig kint van és nincsen bent. Ezért vagyok kiszolgáltatva másoknak. S azt kérdeztem ettől a
1389# majdnem 40 éves asszonytól, mondd csak, el tudnád azt képzelni, hogy te úgy este, úgy amikor a gyerekek is
1398# lefeküdtek, már azt mondd, hogy „én tulajdonképpen jó anya vagyok”? Hogy e-ezen a napon egy csomó dolgot jól
1407# tudtam csinálni. És hogy elégedett vagyok magammal. Nem tökéletes – elégedett. Elgondolkozik, és azt mondja:
1417# „Biztos, hogy nem. El sem tudom képzelni.” Értitek? Nincsen belső referenciapont. Ezért zavarja annyira bárki,
1426# aki azt tükrözi vissza neki, hogy nem vagy jó anya. A külső referenciapont, vagyis hogy valaki visszatükröz
1435# engem, ez a gyerekkornak a sajátja, akkor élet-halál kérdés. Ezért volna fontos, hogy a gyerekeink felé ezt
1444# tükrözzük, mert akkor felnőttként lesz már belső referenciapont, és nem lesznek állandó külső
1452# öntyöm-pöntyömre, hát utalva. És hát azt kérdem tőle, hogy: Te, és mondd meg nekem, miért olyan
1461# elképzelhetetlen, hogy te magadnak azt mondd, hogy tulajdonképpen legalább egy napig, legalább ma délután jó anya
1470# voltam? Ez miért ennyire elképzelhetetlen? „Hát hogyhogy miért? Hát azért, mert rögtön tudom, hogy ez egy
1479# becsapás. Hát ez egy önámítás, hát hogy volnék már jó?” Hát, itt akkor keményebb vizekre eveztem, mert
1488# látszott, hogy teljesen, tehát ebben lesz még 100 év múlva is, ugye, tehát valamit bele kellett rúgni ebbe a
1497# kalitkába. Nem belé, a kalitkába, mert látszik, hogy megrémültetek a…, „egy pap nem rugdal”. Dehogynem
1506# rugdal! És a, csak megnézi, hogy mit. És ott a foci. Azt mondom neki, hogy: Te, és hogy nagy…, hogy eszembe jutott
1516# a kisfiad, úgy elképzelem a kisfiadat, ahogy rajzolgat, hogy mit csinálsz akkor, amikor a kisfiad jön hozzád, és
1525# mutat egy rajzot, és azt mondja „Nézd anya, ezt rajzoltam, tetszik? Szerinted szép?”? És akkor erre te mit
1534# szoktál mondani? „Hát, hát, hogy, hogy mit? Hát meg szoktam dicsérni, szoktam neki … ú, milyen szép, szépek
1543# a színek, vagy valami.” S erre azt találtam neki mondani: Te képes vagy neki ezt mondani, hogy szép? Egy
1552# gyerekrajzra? Hogy volna már az szép? Hát egy nevetséges gyerekrajz! Hát hol van az a széptől? El Greco, az
1562# szép. Rubens, az igen. Mi, a te gyereked szépet rajzol, hogy a, hát ez aztán a becsapása a te gyerekednek! S erre
1571# elkezdett fölháborodni. „Hogyhogy becsapása? Hát miért, hát a, hát magához képest igenis szép!” Igen,
1580# magához képest, és te magához méred? Neked az úgy elég, hogy magához képest szép, ez csak így? „Igenis,
1589# igenis magához mérem!” Teljesen, szóval ugye ezzel a haraggal, amivel önmagát piszkálta, ugye nekem esett.
1598# „Igenis, hogy magához, magához!” Áhá. Jó, akkor most ugyanezt tudod-e mondani magadnak? Mmmm! Belerúgtunk a
1607# kalitkába.
1608# 90. Saját akaratunkat meg kell törni, hogy Isten akaratát tegyük. Erről volt szó, de egy szép gondolatot hadd
1617# mondjak. Hát énnekem tetszik, aztán ti majd, legföljebb… hogy ez szép, szép, a… Egyszer csak bevillant nekem
1626# most Húsvétkor, hogy hány helyen van az, ahogy hallgattam ahogy a Passiót énekelték a fiatalok nálunk, hogy, ugye
1636# Jézus mondja „Hogyha lehetséges, múljék el tőlem ez a pohár!”, ugye, hogy hogyan alkudozik Istennel. Hogy
1645# hogyan jelenik meg Isten akarata, és hogyan jelenik meg Jézus akarata. És elővettem, és kiderült, hogy három
1654# evangélium is beszél erről a poharas sztoriról, és a, a három evangéliumban négy ilyen mondat szerepel, és
1663# gyönyörű szépen sorban vannak. Szeretném ezeket idehozni, mert én is most, egy, egy, egy hónappal ezelőtt
1672# csodálkoztam erre rá. Először ugyanis Jézus, amikor még vérrel verítékezik a Getszemáni kertben, a
1681# következőt mondja: „Múljék el tőlem ez a kehely.” Ugye a szenvedéséről van szó, kereszthaláláról.
1689# „Múljék el tőlem ez a kehely.” Elég egyértelműen kifejezi az akaratát. Utána van egy vessző, és azt
1698# mondja, hogy „…, de azért legyen úgy, amint te akarod.” De az első rész nagyon egyértelmű, Jézus azt
1706# mondja, hogy „múljék el tőlem”. A következő, ott már az van, visszamegy imádkozni, és azt mondja: „Ha
1715# lehetséges, múljék el tőlem ez a kehely.” Ha lehetséges. Érzékelitek, először „múljék el, ezt nem
1723# akarom”, „ha lehetséges, akkor ne kelljen”, de azért legyen úgy, amint te akarod. A harmadik mondat azt mondja:
1733# „Ha nem múlhat el ez a kehely, legyen meg a te akaratod.” Micsoda szép, hát ha nem múlhat el, akkor a Te
1741# akaratod legyen meg. És mit mond a legvégén, amikor már ugye levágja Péter annak a katonának a fülét? S akkor
1751# visszatámasztja azt a fület, vagy mi lesz vele. Azt mondja: „Azt akarod, hogy ne igyam ki azt a kelyhet, amit atyám
1761# nekem készített?” Ezt Péternek mondja. Hát Péter, te azt akarod, hogy én ne igyam ki azt a kelyhet, amit atyám
1770# éppen nekem készített? És a súlypont, látjátok, a kehelyről, hogy „ezt a kelyhet ne” arra kerül, hogy
1779# „atyámtól kapom ezt a kelyhet, és az atyám ezt nekem adja”. Látjátok az ívét, hogy egyszer csak az ÉN-TE,
1788# az én-te lesz a középpontban, és már nem a kehely. Hogy ebből az én-te-ből még az is kijön, hogy ezt a kelyhet
1797# kiiszom. De ebben a, ebben a gyönyörű ívben szó sincs arról, hogy Jézus nem, mit csinál az akaratával,
1806# megtöri. A kenyeret, azt töri meg. Az akaratát nem töri meg, hanem egy ilyen gyönyörű, gyönyörű ívet fut. Ezt
1815# akartam elmondani. Szép, nem? A…!
1818# 91. Mindent el kell tűrni, viselni. Ez a mondat egy gyerekkori túlélési stratégia visszhangja, mert egy gyerek jut
1828# el végül is oda, hogy mindent el kell tűrni és viselni. Mert hát hiszen kiszolgáltatott vagyok. Jó. Itt a, olyan
1837# sokan vágyakoznak arra, Popper Péter beszélt erről nemegyszer, hogy volt időszak, mikor az volt a sláger, hogy
1847# minden rendben van velem, csak gyönge az akaraterőm. Ugye, hogy ez, csak ez az egy bajom van, hogy gyönge az
1856# akaraterőm, és, hát, ha valakinek erős az akaratereje az ugyanakkora púp. Ugyanis az erős akaraterejű emberek
1865# képesek totálisan leamortizálni magukat. Az erős akaraterő arra szokott jó lenni, többek között, hogy elfojtsam
1875# az összes belső hangot, azokat, amik arra figyelmeztetnek, hogy már túlterhelted magad, már fáradt vagy, ez már
1884# nem a te dolgod, ezt nem kellene, itt már a helyzeten kellene változtatni, nem kellene érzelmi munkát végezni
1894# magadon. Nem, itt meg kéne állni, a helyzeten kell változtatni, tödöröm. Az erős akaraterejű emberek hihetetlen
1903# módon tudják magukat kipurcantani. És mi, ha valakinek igazán erős az akarata, az úgy purcan ki, hogy egyik
1912# pillanatról a másikra. Tehát a legerősebb akaratú emberek tudnak úgy padlót fogni, de úgy, hogy egyik nap még
1922# ksgyrr, 16 órát dolgozott, másik nap már pánikbeteg, de úgy, hogy aztán évekig mehet a terápiára. Tehát az
1931# erős akaraterő, hhm, hogyha nem párosul azzal, hogy közben azért a, hogy mondjam, a testem hangjait is hallgatom,
1941# az… Tehát ez a mindent el kell tűrni és viselni, ez inkább egy gyerekkori, gyerekkori stratégia a túléléshez.
1950# Nem meg…, nem valami keresztény üzenet.
1953# 92. Bizonyos dolgokról nem szabad beszélni, azokat kimondani. Hmm. Volt egy, egy kliens, aki jött hozzám, olyan
1963# szépet mondott, ezt sose felejtem el. Leült, és akkor egy olyan öt percet beszélt, egy olyan bevezetőt mondott,
1972# és akkor, és akkor egyszer csak megállt, és azt mondja, hogy: Te tudod, igazából nem ezért jöttem, hanem valamit
1982# el akarok mondani, de egy olyan dologról szeretnék beszélni, amiről nem lehet beszélni. Egy olyan dolgot akarok
1991# elmondani, amit nem lehet elmondani. S akkor megállt és várta, hogy én mit szólok ehhez. S erre nem tudtam mást
2001# mondani,
2002# csak azt mondtam: Pontosan tudom, hogy vannak dolgok, amelyeket nem lehet elmondani, és hogy ezekről a
2011# legnehezebb beszélni. Hogy tudom, vannak ilyen dolgok. És akkor ez a hölgy beszámolt az ő szexuális
2020# bántalmazásáról kiskorában az apjától. Egy ilyen dologról nem lehet beszélni. Gyerekként. Gyerekként, az
2029# ember, hogy túléljen, azt mondja, ezt, ezt el kell totálisan rejteni, erről nem lehet beszélni. Felnőttként
2039# azonban föl lehet nyitni ezt a titkot, és ennek a legszebb, olyan gyönyörű ez, ahogy, ahogy ő ezt bevezette.
2048# „Arról akarok beszélni, amiről nem lehet beszélni.” Gyönyörű, és micsoda bátorság, hogy, hogy el tudta
2058# mondani. Fantasztikus.
2060# 93. A szülők Istent képviselik a gyerekkel szemben. Na, itt, itt ugrunk, ugye, ez volt, ezt összevontam a
2069# „szülők szava szent”-tel.
2071# 94. Istennek elvárásai vannak, melyeknek meg kell felelni. Háhá, háhá. A, ez megint csak abszolutizálása egy,
2081# egy, egy bizonyos szempontból igaz részszempontnak, hogy Istennek elvárásai vannak, amelyeknek meg kell felelni. Ha
2092# egy nagyon egyszerű modellt adhatok nektek, akkor ezt elmondom. Ez pedig hogy hogyan tudjuk legalább elemi szinten a
2102# belső hangjainkat fölismerni. Hát minimum három egyszerű szintje van a belső hangjainknak. A legfölső szint a
2112# felettes én. Így hívom, mert ez, ez eléggé ismert: szabályok, normák, mi illik, mi nem illik, mit kell,
2121# megfelelés. Felettes én hangja. Ennél mélyebben van a lelkiismeret szava, az már sokkal személyesebb, sokkal
2131# inkább nem az, hogy mit kell, mit nem kell, hanem hogy én, énnekem itt és most hogyan. Ez, ez árnyaltabb valami.
2141# Ott azért van már szándék, vannak körülmények, egy árnyaltabb hang. És annál még mélyebben van a
2150# Szentléleknek a mondjuk így, hogy közvetlenebb hangja. Ezt a három hangot itt belül érdemes volna úgy
2159# minimálisan tudni megkülönböztetni. Mondanék egy történetet, amiben persze lehet egy kicsit erőltetetten nagyon
2169# jól megjelenik az, hogy Jézus mind a három hangon tud beszélni. Természetesen az Isten megjelenhet mind a három
2179# szinten, de a probléma ott van, ha valaki az Istennek csak a felettes énben megnyilatkozó hangját ismeri. Az nagyon,
2190# jaj, az nagyon, nagyon, az nagyon, ú, az akkor nagyon sanyarú a te életed. (Jaj, de érdekes hang volt ez! Egy kutya
2200# is van itt? Nem olyan volt, ilyen kis „nnny-ny-ny”. Vagy valakinek most engedték el a nyakát.) Szóval, ez a
2210# történet a, a házasságtörésen ért asszonynak a története. Amikor a farizeusok jönnek, és a felettes én
2219# hangján beszélnek. Azt mondják: A törvény azt mondja, hogy akit házasságtörésen érünk, azt meg kell kövezni.
2229# Hát te mit mondasz? Ugye, a felettes énnek, a felettes én beszél így. És erre Jézus nem hajlandó a felettes
2238# énnel tárgyalni. Nem hajlandó vele, azt mondja, tudom én, hogy ez a törvény, na és nem ez, hogy nem ez a
2248# törvény, ugye értitek ezt, hogy Jézusnak „nem, szerintem nem is ez a törvény, vannak kivételek, hajjaj” Nem,
2257# igen, ez a törvény. De azt mondja: Az vesse rá az első követ, aki bűn nélkül való. Vagyis egy belső hangot
2267# szólít meg a farizeusokban. Legrosszabb esetben is a lelkiismeret hangját kérdezi. Rendben van, a felettes én ezt
2277# mondja, itt jöttök, acsarkodtok, csorog a nyálatok, vért kívántok. Van benne némi elfojtott szexualitás,
2287# mindegy. Ha a belsőbb hangot kérdezitek, akkor mi jön ki belőletek? Ugye, erre eloldalognak, ugyanazok az emberek.
2297# Tehát volt ilyen hangjuk, csak ne…, nem hallgatták meg. És akkor Jézus mond egy mondatot, amiben bizonyos
2306# értelemben mind a három hang megszólal. Ezért tűnik egy nagyon izgalmas történetnek. Az utolsó mondata ugyanis
2316# Jézusnak így szól: Mondd asszony, elítélt valaki? Vádol téged valaki? Nem, senki sem ítélt el. Erre Jézus azt
2326# mondja: Én sem ítéllek el (első rész), menj (zárójelben: menj békével, menj), (harmadik rész:) de többet ne
2336# vétkezzél. Vagyis a mondatnak az első fele az: Én sem ítéllek el. Ez a felettes énnek a, a, a, a világa.
2345# Ítélkezés, hát a, a felettes én ítélkezik. Utána azt mondja: menj. ez a Szentléleknek a hangja: menj, menj,
2355# éljél. Ugye, ez ezt jelenti. Menj, éljél, élj, az Isten azt akarja, hogy éljél. És utána: de többet ne
2364# vétkezzél – ez meg a lelkiismeret szava. Talán ez a példa valamit itt megmutat. Természetesen a felettes én
2374# mondhatná azt is, hogy „Elítéllek”, de hát itt egy nagyon komplex valamiről van szó, amiben Jézus talán nem
2384# véletlenül, mert egy ilyen hihetetlenül erőteljes felettes én vallásosságban, vallási világban, ahol ez
2393# tobzódik, ott nyilván fontos, hogy a felettes énnek a szintjén is kapjon az asszony egy mondatot. Legalább egy
2403# felet, hogy vissza tudjon rá emlékezni, hogy a Mester azt mondta ezen a szinten, hogy „nem ítéllek el”. Élj, s
2413# többet ne vétkezzél. Tehát ezt a három szintet a belső hangjaimban érdemes volna nagyon-nagyon ismerni és tudni.
2423# És hogyha az elsőt halljuk, kérdezd meg a másodikat, meg a harmadikat. Mást fog mondani. Az nem érvényteleníti
2433# az elsőt adott esetben, de sokkal árnyaltabbá teszi, ha tudjuk, hogy… Jól van.
2440# 95. Isten előtt viselkedni kell. Ennek aztán a módosulása: a pap előtt is viselkedni kell. Hány, minden héten
2450# van, van egy beszélgetésnek egy pillanata, mikor valaki velem szemben elgondolkozik, és azt mondja: Nem tudom atya,
2460# szabad ilyenről beszélni? Ez annyira kedves. Tehát hogy, hogy, hogy, hát hogy hogy, most nem is tudom, hogy most,
2470# most azt gondolod, vagy gondolja ez a valaki, hogy nem illik. Vagy azt gondolja, hogy megzavarja az én hamvas lelkemet.
2481# Vagy, vagy hogy én, én még olyat nem, nem, nem hallottam, vagy, vagy sz’al ebben ez, ez, vagy tulajdonképpen most,
2491# most Istent félti, vagy, vagy miért van ez? Tehát nyugodtan mondjad, ha úgy van, hát úgy van. Úgy élted, úgy
2501# élted. Tehát a pap előtt is lehet. Ugye hát, ha már a pap előtt se mondom, hát akkor Isten előtt meg hát
2511# hányszorosan nem?
2512# 96. A keresztény ember uralkodik az érzelmein. Nagyon élettelen élet jön ki belőle. Nagyon, aki mindig uralkodik
2522# az érzelmein, ott túl sok élet nem terem.
2526# 97. A siker és a pénz az ördög találmánya. A főbűnök között tartja számon az egyházi hagyomány a
2535# büszkeséget. A büszkeséget, de a büszkeség ebben a keresztény hagyományban egyszerűen az önistenítést
2544# jelenti. Az önmagammal való elteltséget, ezt jelenti. Az egó, amikor az Isten helyébe lép. Ezt, ezt jelenti, nem
2554# pedig egy egészséges örömöt afölött, hogy valamit jól tudtam tenni, hogy valami sikerült. A, nagyon, inkább,
2564# inkább olyan szívet facsaró az, ahogyan valaki nem engedélyezi magának keresztény emberként, hogy sikerei
2573# legyenek, vagy hogy büszke legyen. Vagy ha van sikere, akkor úgy próbálja ezt a belső nagyon sajátos, felettes én
2583# hangjának való megfelelést realizálni, hogy legalább nem örülök neki. Úgyhogy igaz, hogy ott vagyok, de nem
2593# azért csináltam. Én…, jaj! Hát örülök neki, hogy voltak mélyebb motívumaid, de most állj meg és egyél
2602# legalább egy nagy fagyit. Hát nem, legalább minimum valamit, valamit, vagy, vagy mond…, nem, és akkor ahogy úgy
2612# e…, ahogy tudjátok, hogy, hogy, hogy ilyen keresztény közegekben úgy, olyan, olyan sundám-bundám egy ilyen
2622# mondatocskát belerejtek a közlésembe, hogy: Igen, ápolom az édesanyámat, és, és apukámmal is sok baj van, és
2632# hát a testvéreimnek sokat, és megyek az óvodába, és nagyon készülök, igen, Ph.D-ztam, de hát nagyon sok
2641# nehézség van az életben, és… Állj már meg! Tehát, hogy, hogy szabad, szabad örülni. Fontos
2649# megkülönböztetés. Más dolog a siker, más dolog a dicsőség. A megkülönböztetésemben ez úgy szól: a siker
2658# az, amit itt, itt át tudunk élni örömtelien. Néha egy-egy siker hihetetlen sok hogy mondjam, bűn által
2667# történik, mondjuk így finoman. Tehát nem, ha valaki ilyen siker-orientált, hát az elég, elég nehézkes élet
2677# lesz akkor. A dicsőség az (tehát a siker az, aminek az emberek tapsolnak), dicsőség az, aminek az angyalok
2687# tapsolnak. Ezért hogyha jó irányba akarjuk vinni a sikerorientáltságunkat, hát legyünk dicsőségorientáltak.
2696# Ugye, tapsoljanak csak az angyalok, nagyon. Nem esne jól úgy bevonulni? Cszöee, szoktam ezen fantáziálni. Én
2706# szerintem egy-két aranyos kis angyal biztos lesz, azok már csak ilyen rendességből is. Na és a pénz. Feldmár
2716# Andrást kérdezték, ugye ő létre hozta a Feldmár Intézetet, s akkor kérdezték, hogy, hogy, egy riporter, hogy
2726# na, és nem, nem, nem furcsa ez, hogy tulajdonképpen ilyen pénzért, és akkor pénzért terápia, és akkor pénz,
2735# pénzes intézet? Hogy, hogy egyeztethető ez össze a segítéssel? Nem piacosodik a Feldmár úr? Mire Feldmár
2745# András azt mondta: én mindig is piacos voltam. Hozzám az emberek sok pénzt hoznak. Ennyi. Ha valaki a Feldmár
2755# Andrásnál akarja terapizálni magát, az nyúljon a zsebébe. Kész. Inkább az a kérdés, hogy mi a viszonyom a
2764# pénzhez? Inkább ez, inkább, inkább ez. Hogy tudok-e egy ilyen természetes egészséges viszonyt kialakítani a
2774# pénzhez? Na jó.
2775# 98. Isten azt akarja, hogy áldozzuk föl magunkat. Nem. (99. Nem volt elég? Tehát ha, ha ennyi nektek nem elég,
2785# akkor kár is belekezdenem. Tehát, na jó. Hú, próbálom befejezni, jó, jó, belehúzok, s pont sikerülni fog.)
2795# 99. Törődj bele az Isten adta, akarta sorsodba. Ugye ha valaki így gondolkodik, akkor ez az Isten mindig csak kint
2805# van. Ez az Isten akkor nincsen bent. Csak kint, és onnan kintről megmondja nekem, hogy mit kell csinálni. De nincs,
2815# nincs itt bent. Erről is ennyi elég.
2818# 100. (Örüljünk. Siker! Még ilyen nem volt. ) Isten jobban tudja, mi jó nekem (Hozol valami ajándékot? Tehát.)
2828# Isten jobban tudja, mi jó nekem, ezért a vágyaim nem fontosak. Az embernek a vágyai… Megint csak Feldmár András,
2838# mert őt olvasgattam most néhány napig, azt mondja. „Harminc éves koromig a legfontosabb döntéseimet félelem
2848# alapján hoztam meg. Az alapján döntöttem, hogy ne hagyj el, hogy ne haragudj meg rám, hogy mit fog szólni az
2858# apám, hogy tiriri-diriri-dim nem fog szeretni, a, csak hogy közel hozzam ezt. Sz’al harminc éves koromig a
2867# félelmeim alapján döntöttem, harminc éves korom fölött kezdtem megtanulni, hogy a vágyaim alapján éljek.” De
2877# akkor idézzük megint csak a, Alice Millert, aki azt mondja, hogy a vágyakat nem kiélni kell, hanem megélni. Tehát
2887# hogy valaki a vágyai alapján él, az nem azt jelenti, hogy a vágyait kiéli, hanem hogy megéli őket itt, és
2897# csinál vele valamit. Néha elgyászolja. Jó.
2901# 101. A keresztény embernek nem fontos a boldogság. Ezt szoktuk, nem, ez, ez, nem azért vagyunk, hogy boldogok
2911# legyünk, hanem hogy Isten akaratát teljesítsük. A keresztény embernek fontos a boldogság, szerintem, egyszerűen
2921# azért, mert az embernek elég fontos szokott lenni, hogyha normális. Ha nagyon megsérült, akkor lehet, hogy, hogy,
2931# hogy reménytelennek tartja és azért nem fontos neki. Egy normális ember azért szeretne boldog lenni, de egy
2940# egészséges ember tud nem boldog lenni. Mert a boldogság is, mégiscsak egy lelki állapot. Abszurdum azt várni, hogy
2951# egy lelkiállapot örökké fönnmaradjon. Ez totálisan abszurdum. Ne dőljetek be a boldogságpiac szirén hangjainak.
2961# Légysz, légyszi. Ami most megy, egy ilyen óriási boldogságpiac, pénzen vehetsz boldogságot. Ez, ezért kell
2970# iszonyú sokat dolgozni, de meg tudod venni, és egyébként pedig mindig boldognak kéne lenni, tehát az a normális.
2981# Hát aki mindig…, tudjátok, ki boldog mindig? Aki folyamatosan be van lőve. Az, tehát mindig boldog, akkor elég
2990# hamar tepsibe raknak. Ez egy, ez egy abszurdum. Ezért én úgy szoktam mondani magamnak, a boldogság fontos, de nem
3001# lényeges.
3002# Fontos, de nem lényeges. Nem lehet a boldogság, nem lehet a lényeg, mert ha az a lényeg, akkor mondjátok
3012# meg, hogy hol lehet jó LSD-t kapni, ha az a lényeg, mert akkor nincs ez, akkor nem lehet itt totojázni.
3021# 102. A kereszténység lényege, hogy jó emberek legyünk. Na, ez egy ilyen klasszikus kulturális félreértés.
3032# Olyan, megint csak a szívem facsarodik, hogyha valakinek a kereszténységből csak valami erkölcsi nem t’om micsoda
3042# jön le. Jaj, savanyú.
3044# 102. Krisztus azt akarja, hogy tökéletesek legyünk. A, sokan okosak beszéltek már arról, ha megnézzük a görög
3055# szöveget, az, hogy „legyetek tökéletesek, amint mennyei atyám tökéletes”, itt két megjegyzésünk lehet. Az
3065# egyik, hogy a görög szó nem azt jelenti, hogy tökéletes, legföljebb sokadik jelentésében mondhatjuk rá, hogy az
3076# a jelentése. Valójában azt jelenti, hogy teljes, teljes. De természetesen egy, egy moralizáló bibliafordítás ezt
3087# nem szívesen fordítja így. Sajna-bajna. Pedig ott egyértelműen ez van, legyetek teljesek, egészek, legyél
3097# egészséges, a szónak minden értelmében, ahogyan az én mennyei atyám teljes és egész. Ez, ez. És ráadásul ez,
3107# mondjuk így, hogy egy cél. Nem azt jelenti, hogy egészségesnek, nem t’om minek, teljesnek kell lenni, hanem hogy
3118# törekedjetek rá. Hogy törekedjetek, ebbe az irányba álljon az életetek. Ahogy egy kedves idős atyát szerettek
3128# idézni: „Egyedül Allah tökéletes.” Tehát hagyjuk meg Allahnak, hogy ő legyen tökéletes, nekünk nem kell
3138# tökéletesnek lenni. Nem, de beállítjuk az életünket abba az irányba, hogy próbálunk egy teljes életet élni.
3149# Vagyis a személyiségfejlődést összhangba hozzuk az életszentségre vivő kísérleteinkkel. Mert az, ez a két út
3159# nem mindig fedi egymást. Én azt látom jónak, hogy az ember az életszentségre és közben egy teljes életre, egy
3170# érett személyiségre próbál törekedni, és a kettőt együtt. Ezt, ezt látom talán a leg, legoptimálisabbnak. De
3180# nem kell elérni.
3182# 103. Aki mélyen hisz, nem gyászol. Tyssss. Mmm, mmm. Láttam már olyat, hogy valaki olyan hihetetlen erővel
3192# hihetetlen erővel tudott a, hihetetlen erővel tudott a hitébe kapaszkodni, hogy ténylegesen elkerülte őt a, a
3202# veszteségből fakadó fájdalomnak a megjelenése. Tényleg, láttam ilyet. Egyszerűen láttam ilyet. Itt azonban
3213# inkább arról van szó, hogy a hit, egy nagyon mély hit alkalmas lehet arra, hogy a veszteségnek a fájdalmát az
3223# illetőtől távol tartsa. Az a fájdalom ott van, csak távol van az éntől, vagyis a hit éppen beáll az én és a
3233# veszteség közé, és nem engedi a veszteséget tudatosulni és bejutni az énbe, hogy az én azt át tudja élni.
3243# Lehetséges így élni, lehetséges. Van, aki képes úgy, hogy egy veszteséget hittel old meg. A hit azonban ebben az
3254# esetben nagyon sajátosan, többek között lélektani szempontból egy elhárító mechanizmusként működik.
3264# Elhárítja az éntől azt a fenyegetettséget, hogy most át kell élni, hogy iszonyatosan összetörnék, ha
3273# átélném a veszteséget. Tehát ilyen értelemben elképzelhető, hogy valaki, egy mély hitű ember valóban nem
3283# zokog, nem készül ki és nem sír, és az illető nem patológiás. Ez elképzelhető. A, a gyakorlat azonban az, hogy
3294# sokszor, hogy mondjam, mint a Titanic, léket kap. Ilyen finoman elkezd ereszteni a hitnek ez a pajzsa, és szép lassan
3305# kezdene beáramlani és tudatosulni a veszteség és a fájdalom. Ez az a pont, ahol szerintem nem érdemes a hitet
3316# toldozni, foldozni. Nem, akkor az már ott át van, át van lőve, hát akkor most már jöjjön. A papnövendékeknél
3326# ez nagyon érdekes, hogy nézzünk egy párhuzamot. Az illetőnek van egy nagy szerelmi bánata, s a rettenetes szerelmi
3337# bánatában nem a gyászt éli át, hanem azt mondja, hogy nosza, menjünk el papnak. Az illető egy hatalmas
3347# lendülettel pap lesz. A kérdés az az, hogy mikor pukkad ki ez a védelem. Ez bár…, bármikor megtörhet,
3357# bármikor. És ez nem az ő hitének a gyöngesége. Nem, hanem a hitnek ezt a funkcióját képes egy picit odébb
3367# rakni, vagy a hitnek ez a funkciója már ott nem működik. Semmi tragédia nincsen. Ezért, ezért ha azt látjuk,
3377# hogy valaki ilyen hihetetlen, a hit tudjátok általában lóugrásban halad. A hit nem szeret lépegetni. Úgy az
3388# értelem az lépeget, a hit az nem, az ugrál. Ki szokott hagyni dolgokat. Képes úgy előremenni, hogy kihagy
3398# dolgokat, de azok az állomások azért még ott vannak. Tehát én ilyen embereknél a hitre nem szoktam
3407# ráerősíteni, elfogadom, hogy ő ezt most így éli meg, de nem erősítek rá. És nagyon figyelem, hogyha kezdene
3418# kipukkadni, akkor, akkor mellé lehessen állni, mert ez nem azt jelenti, hogy őneki adott esetben ne lehetne papi
3428# hivatása. De hát ugyanígy lehet házastársi kapcsolatban is, ugyanígy. Ugye el, elönt egy, egy…, szakítasz
3438# valakivel, és akkor három hét múlva meg, megtalálsz egy másikat és, és a veszteség helyett inkább
3448# beleszerelmesedsz ebbe a másikba. Hmm? Ugyanez. A kérdés, hogy mikor…, na, nem mondom már tovább.
3457# 104. Az igazi jótettek szenvedéssel járnak. Hát, a, az igazi jótettek közül természetesen egy csomó minden nem
3468# jár szenvedéssel. Éppen emlékeztek, hogy a, a meghittségről mikor beszéltünk, akkor az derült ki, hogy a
3478# meghittségben a cserefolyamatok, már hogy adok-kapok, önmagam és a kapcsolatom kifejeződésévé válnak. Nem
3488# azért adok, hogy adj, nem azért adok, mert így igazságos. Azért adok, mert mélyen szeretlek és fontos vagy nekem,
3499# ezért az adásban, mikor áldozatot hozok érted, akkor ezt azért teszem, mert éppen önmagamat fejezem ki vele, és
3510# azt, hogy fontos vagy nekem, vagyis a kapcsolatunkat. Tehát éppen a meghittségben jelenik az meg, hogy vannak reális
3521# áldozatok, de azok nem kellenek, hogy ilyen eszeveszett szenvedéssel járjanak. Hát ez, szó sincs róla, épp
3531# fordítva. Nagyon kívánom mindegyikőtöknek, de hát úgyis van erről élményetek, hogy mit jelent, hogy az ember
3541# örömmel ad valamit, örömmel hozol áldozatot. Hát ez, ez „csodajó”, nem? Micsoda szép, szép pillanat az.
3551# 105. Az élvezetek, vagy ha jól érzem magam, az bűnös dolog. Az él…, az élvezet. Á, erről is volt már szó.
3561# Minthogyha ez egy szitokszó lenne keresztény berkekben, kultúr-keresztény berkekben. Na.
3570# 106. A gyerekeknek is vannak halálos bűneik. Egy gyereknek, mondjuk egy 9 éves gyereknek nem tud halálos bűne
3580# lenni. Egyszerűen nem tud neki olyanja lenni. Nem tud, nem. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert ti szülők vagytok, vagy
3592# lesztek. Nem, nem tud neki olyanja lenni. Egy 7 éves gyerek, egy 8 éves, egy 9 egyszerűen nem rendelkezik a
3602# személyiség olyan érettségével, hogy ő… Mi az, hogy halálos bűn, most direkt használom ezt a kifejezést, nem
3612# nagyon szoktam ezzel foglalkozni, de most hogy értsük, mert ezt így szokták mondani. Hogy ugye a halálos bűn az
3623# az, hogy valaki tudva és akarva szándékosan Istennek a terve ellen vét és kiemeli magát onnan, s egy életre
3633# szólóan… Hol van egy gyerek személyisége onnan, hogy ő életre szóló, végérvényes elszakadásban legyen az
3643# Istentől? Hát, hát ha cukorkát lop a tesójától, hát hogy lehetne ezt úgy látni, hogy ő éppen most
3653# végérvényesen szakította szét a Jóistennel való szeretet-kapcsolatát. Ez totális abszurdum. Szörnyű,
3662# szörnyű amennyiben, amennyiben papok, vagy papként valami ilyesmit képviselünk. Szörnyű, neurotizáló,
3672# katasztrofális. Bűnbánatot kell tartanunk sűrű tömött sorokban.
3678# 107. Meg kell térítenünk másokat, akár akarják, akár nem. Ez egy, ez stimmel? Főleg szektáknál jelenik ez meg
3689# hihetetlen erősen. A, akkor vagyok egyáltalán elfogadható Isten előtt, ha megyek és nyomatom. S ugye szokták
3699# akkor persze mindig van egy szentírási mondat, „álljatok vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan”. Micsoda
3710# szorongató, fojtogató istenképzet van e mögött, és a felelősségnek micsoda katasztrofális átruházása. Ah,
3720# jaj.
3720# 107. A dolgok azért nem fordulnak jobbra, mert nem imádkozol eleget. A, ebben a, ebben a gondolatban, hogy a dolgok
3731# jobbra fordulnának, ha többet imádkoznék, jobban imádkoznék, ez a mágikus hitvilágnak felel meg, amikor egy
3741# gyerek úgy látja a világot, hogy az imádságával képes befolyásolni az Istent. Ez a mágikus hitvilág, elég
3752# archaikus szint. Amikor tehát azt gondolom, hogy a dolgok azért nem fordulnak jobbra, mert nem imádkozom eleget,
3762# akkor körülbelül egy hatéves, hétéves gyerek világában látom az élethelyzetemet. (Száznyolc, kilenc – nem
3772# kell tökéletesnek lenni.)
3775# 109. Isten mindig megnyugvást ad. És a templomba is azért járunk, hogy ott megnyugodjunk. Hát, azokon a padokon?
3786# Tehát ez már itt kiderül, hogy nem jó helyre mentél. Szó sincs róla. Dehogyis, az Isten néha pátyolgat,
3796# szeretget, és azt mondja, hogy nyugi, nyugi, néha meg azt mondja, hogy „Kelsz föl, de azonnal! Há’ mi a fenét
3806# töltöd itt az idődet, menjél már, és tegyél valami jót!” De az Isten néha kifejezetten nyugtalanít
3816# bennünket, és ez így van rendjén. A nyugtalanításról eszembe jut, de látom, hogy fáradtok már, hogy
3825# képzeljétek, egy nagy előadást tartott valaki, kedves ismerősöm, és nem ilyen mikrofonja volt, hanem ez a
3835# csíptetős cucc. Ugye, és akkor valahol meg volt neki valami adó-vevője? Mondjuk. És nagy előadást tartott,
3845# aminek volt egy szünete. De ugye úgy volt ez, hogy ez be volt neki csíptetve, ez az elemes dolog, az meg bent volt a
3857# zsebében és kész. És ugye szünet volt, jaj de jó, kiment a…, kiment a WC-re, a technikus kolléga pedig nem
3867# kapcsolta ki. És a terembe ott ült száz ember, és akkor prrrffffrrrr, hhhhh, sssss, pssss, ehhhh, és képzeljétek
3878# el, ez, ez, és képzeljétek el, hogy belépett a terembe… és ez történt, ami most, tehát így… óriási
3887# röhögés, s fogalma se volt, hogy mitől. És azóta ezen a szakon, vagy micsodán állandóan mindig, mindig az
3897# előadók között ez megy. Tehát hogy: kikapcsoltátok a mikrofont, ki van kapcsolva? Hát, azért ezt… lett volna
3908# egy rossz éjszakám nekem is, biztos. És akkor, akkor a 110-es, de ezt már mondtam, itt van a vége, hogy:
3918# 110. A válás bűn. Emlékeztek, ezt beleszúrtam. A válás vagy bűn, vagy nem. Ennél okosabbak nem tudunk lenni.
3928# És akkor rövid (micsoda?) végkifejlet, vagy mi, nem, nem összefoglalás, hanem összegzés. Köszönöm. Ez az. De
3938# az összegzésben szeretnék olyan dolgokat is kimondani, amit nem mondtunk ki, ez már rövid lesz, de fontos, hogy,
3949# na, ezt fontosnak tartom. Az egyik. Elmondtunk itt akkor most azt hiszem 110 mondatot. Ezeknek a mondatoknak az
3960# igazságtartalmára kérdeztünk rá, nem pedig arra, hogy adott helyzetben egy adott ember életében egy-egy általunk
3971# hamisnak tartott mondatnak nem lehet pozitív hatása vagy szerepe. Mert lehet. Szeretnék mondani egy példát. A, egy
3982# papnövendék számolt be arról, hogy az ő nagyapja azt szerette volna, hogyha ő orvos lesz. A nagypapa haldoklott
3992# és a kis unokája serdülő korában megígérte neki, hogy ő orvos lesz, hogy a nagypapája vágyát teljesítse.
4003# Az édesapja nagyon büszke volt az ő fiacskájára, és azt szerette volna, hogy ígérete szerint orvos
4012# legyen. A fiú beiratkozott az orvosi egyetemre, majd pedig harmadévben úgy döntött, hogy nem lesz orvos. És a
4022# következő szempont segítette őt abban, hogy ne orvos legyen, hanem pap. Amit a szülei hihetetlenül rossz néven
4033# vettek tőle, mert elképzelték már, hogy az ő fiuk orvos lesz, és nem örültek neki, hogy pap lesz. A következőt
4043# mondta: „Rájöttem arra, hogy Istennek van egy terve velem, és az a terve, hogy én pap legyek, és hogy csak akkor
4054# lehetek boldog, ha Istennek a tervét valósítom meg.” Ha ennek a mondatnak az igazság értékét nézzük, akkor
4064# óriási kérdőjeleim vannak, de erről már beszéltünk, emlékeztek, pont ez volt az egyik példa. Azonban
4074# konkrétan ebben a helyzetben, ennél a fiatalembernél ez a mondat egy hihetetlenül előre mutató mondat. Istennek
4084# ebben az esetben őt az Istenről alkotott képzete segíti abban, hogy egy szülői delegációnak a, a, a
4094# szorításából ki tudjon nőni. Ezért tehát az ő élete szempontjából, hogy ő Istent olyannak ismeri föl, aki
4104# az apjánál és a nagyapjánál is erősebb hangon tud mondani valamit, és hogy ő erre engedélyt kap, hogy erre a
4114# hangra hallgathasson, és ne kelljen a delegálás alapján a nagypapája és az apukája és az anyukája hangjára
4124# hallgatni, ebben az esetben az ő mondata, aminek az igazságtartalmához kérdőjeleket tettünk, nagyon pozitív.
4135# Tehát hogyha hozzám ez a fiatalember eljött volna, és ezt elmondja, akkor tudtam volna, hogy itt egy óriási
4145# előrelépésről van szó. És nem az a célom, hogy őt mondjuk 25 lépésre kényszerítsem ugrásban. Ez nagy,
4154# nagyon nagy dolog. Ezt hihetetlen fontosnak tartom, mert, mert hát tőletek kaptam egy csomó mindent, és tudom, hogy
4165# egy-egy ilyen mondat titeket az életetekben már meg tudott erősíteni. Nagyon, nagyon örülök neki, amennyiben az a
4176# mondat titeket előrébb vitt. Én csak arról beszélek, hogy ezek a képzetek sok esetben többet takarnak el
4186# Istenből, mint amennyit közvetítenek. De ha valakinek még egy ilyen képzet is egy ablakocska Istenre, hát
4196# Alleluja! És Isten nem fukarkodik azzal, hogy ne úgy szólítana meg bennünket, ahogy éppen tud. Hát ha valakit egy
4207# hamis mondaton keresztül tud szólítani, úgyis meg tud szólítani. Hát ha hozzám csak az tud eljutni, hát nem
4217# vagyunk tökéletesek, mindig tulajdonképpen a hamis képzeteken keresztül ismerjük meg Istent, és tudunk valamit
4228# gyógyítani a képzeteinken. Tehát Isten nyilvánvalóan, kizárólag a téves képzeteinken keresztül tud
4237# megszólítani, mert miért is volnának tökéletes képzeteink róla. Ezzel azt akarom mondani még, hogyha tehát
4247# valamelyik mondat a te életedben fontos, hát őrizd meg. Én ki nem veszem a kezedből. Lehet, hogy ez a mondat neked
4258# még tíz évig kell. Lehet, hogy egy életen keresztül kell. Én most nem neked mondtam, mert téged nem ismerlek, én
4269# egy előadást tartottam a tévhitekről. Hogy veled mi van, én azt nem tudom. Ó, tehát védd meg magadat tőlem. Ó,
4279# legyél ott benn, belső referenciapont. Oké.
4283# A következő, amiről még így nem volt szó. Ez pedig a pozitív istenképzetek, hogy hogyan tudnak, hogyan tudnak
4294# ugyanúgy torz istenképzetek lenni. Mondanék még egyet, ami összefügg egy szülői magatartással, ez pedig,
4304# híííí, egy percem van. A „Kényeztető Isten”. Ha egy szülő a gyerekét elkényezteti, az ékes bizonyítéka
4314# annak, hogy fogalma sincs, hogy a gyerekének mire van szüksége. Ha én tudnám, hogy a gyerekemnek mire van
4324# szüksége, mert volna érzékem rá, akkor miért kényeztetném el? Akkor tudnám, hogy a jóból is megárt a sok,
4334# hogy nem kell még egy krémes, meg nem kell huszonötödik matchbox, huszonnégy is elég. De azok legyenek jók.
4344# Tehát amikor egy szülő elkényeztet, az nem a gyereke iránt való mélységes szeretetének a jele, hanem a
4354# bizonytalanságát tükrözi, hogy fogalma sincs, hogy hogy teljesítse a gyerekének a szükségleteit. Nem tudja.
4364# Ezért egy rövid utalás Hitlerre. Hitler életrajzában az szerepel, hogy az anyja eléggé elkényeztette a kis
4374# Adolfot, és ezt, hogy mondjam, homályos szemű szerzők úgy szokták értékelni, hogy hát ebből is látszik, hogy
4384# mennyire szerették őt. Mmm. Éppen hogy nem. Az elkényeztetésnek mondjuk az lesz a következménye, hogy kövér
4394# leszel. Körülbelül ilyen egyszerűen, a szónak nagyon sokféle értelmében. Az pedig az embernek nem jó, ugye.
4405# Nem. Jó.
4405# Köszönöm, köszönöm. Ma kevesebb poén volt, vagy mi, csak úgy mondtam, mondtam. Még néhány végkövetkeztetés
4416# maradt, és aztán megyünk a család felé.
4422# Akar-e valaki hirdetni?
Lejegyezte: Vinkó Zoltán Tamás