A spirituális ugrás és a személyiségfejlődés Eredetileg negatív apakomplexusú nő 1.

Isten hozott benneteket, nagyon köszöntök mindenkit!

0004# A komplexus témánál tartunk, de tettünk egy ugrást a spiritualitás felé, és rájöttem egy hét alatt (ezen
0014# gondolkodtam), hogy hogyan is verhetem rátok a balhét, mert azért kanyarodtunk el a spiritualitás irányába, mert
0024# annyit maceráltatok engem, hogy mondjam meg, hogy mit kell csinálni.
0031# Na, akkor tessék: valójában éppen ahogy emlékeztek, leírtuk, hogy elsősorban, egy nő esetében a négy
0040# alapmintázat, pozitív apa, pozitív anya, negatív apa, negatív anya, hogyan teszi őt ( kerestem ezt a szót éppen
0050# egy héttel ezelőtt), hogy hogyan is teszi fogékonnyá vagy kísérthetővé, vagy hogyan gyengítheti el ez a
0060# komplexus mintázat abba az irányba, hogy megcsalja élete párját, ezzel kinyitottunk egy ajtót, hogy mi történik
0070# akkor, ha az illető sosem gyógyul ki a komplexusából. Ez persze egy nagy kérdés, hogy kigyógyulunk teljesen a
0080# komplexusainkból, nekem úgy tűnik, hogy nem, hanem gyógyulunk-gyógyulunk gyógyulunk, erősödünk, de hát
0090# személyiségünknek nem egyszer annyira az alapjában történik a sebződés, hogy abból teljesen kigyógyulni nem
0099# tudom, hogy lehet-e? Akkor a kérdés az az, hogy az egész életünket arra szánjuk, hogy gyógyuljunk-gyógyulunk,
0110# és közben ez hasztalan erőlködés, mert teljesen sosem gyógyulunk ki, hogy nem lehetséges-e azt, hogy van akkor
0120# egy másik lehetőségünk, hogy nem pusztán a személyiségfejlődésnek az a tenyeres-talpas lehetősége, hanem a
0130# spiritualitásnak az az ugrása, hogy ez lehetséges-e? És így jutottunk el a spiritualitás témájához, hoztam azt
0140# a nagyon egyszerű példát arról az apukáról, aki majd’ megbolondult a nagy személyiségfejlődésében még
0149# inkább majd’ megbolondult, hogy a felesége milyen rendetlen, egyszer csak rájött arra, hogy nézhet a
0158# rendetlenségre, az otthoni dolgokra úgy, mint az időjárásra. És tehát így jutottunk el ehhez a témához, és
0168# ígértem, hogy viszonylag gyorsan be fogom fejezni, hogy lehessen szó a szerelemről és a szexről, de sajnos nem
0178# tudom, hogy lesz… kicsit leakadtam itt, révületbe estem, neheze tudok visszamászni a komplexus-témához, (na majd
0189# meglátjuk) de akkor egy kicsit még egyvalami, ami kell nekünk a mai alkalomra, hogy négy fázisát
0198# különböztettük meg a személyiség-fejlődésnek, mégpedig a spiritualitás felől. És mondtuk azt, hogy az első
0207# fázisban alapvetően így írhatjuk le a modellt, hogy egy
0213# - ez ugye ránk vonatkozik, az egy, vagy a másikra -, hogy egy plusz-mínusz komplexus találkozik az egy
0221# plusz-mínusz komplexussal, hát ebből kijön valami. Sokszor valami negatív dolog jön ki: ez volt az első fázis.
0231# Itt tulajdonképpen az én még annyira gyönge, hogy a plusz-mínusz komplexus sokszor jóval erősebb az egynél, és
0241# valójában egy komplexusos életutat élünk le. Néha elég tudattalanul. A második amikor rátalálunk arra, hogy
0250# én, akkor ezt így írtuk le, hogy egy plusz egy az egy plusz egy. Mert én abban a mámorában, hogy a saját magára
0260# talált, távol tartja a te-t, és nincs te, nincs te, csak én, én, én és én, és persze nagy csodálkozást
0269# hallunk miért nem jön össze a mi. Ugye, hát ha az én túl erősre állítja magát, akkor a Te-nek nincsen hely,
0278# abból meg nem lesz mi. Ilyen tök egyszerű. Ugye harmadik fázis, mikor van valóban én meg te, abból valóban tud
0288# születni egy igazi mi, akkor ezt így írtuk le, hogy egy plusz egy egyenlő kettő. És itt valóban van én is, te
0297# is, mi is, és közben, hogyha le kellene rajzolni, akkor egy keretet is rajzolnék neki, mert amikor valakiben van én,
0307# és látja a te-e, és van egy valódi kapcsolat, és kialakul a mi, ott megjelenik a kontextus, vagyis hogy ez az
0317# összefüggés, amiben vagyunk. És a negyedik volt, azt pedig így írhatjuk le, hogy egy plusz egy egyenlő egy.
0326# Hmmm…. és emögé, amit mondtunk, ez az, hogy itt az én rácsodálkozik arra, hogy mögötte van valaki. De a te
0335# mögött is rácsodálkozik, hogy a Te mögött is van valaki, ha Te az Isten, akkor az Isten mögött is meglát
0344# valakit, és rájön, hogy akit eddig Istennek mondott, hát az képzet, reprezentáció, fogalom és egy csomó minden,
0354# sőt igazából az izgatja, ami a képzet, reprezentáció, fogalom mögött van. Tehát akkor az én mögött is van
0363# valaki, az Isten mögött, a Te mögött is van valaki, és ebben a tapasztalásban rájövünk, hogy azok egyek. Egyek,
0373# az nem mi, mert amikor azt mondjuk, hogy én meg te, és akkor jön a mi, a mi úgy van, hogy mi, vagyis én meg te. A
0383# negyedik fázisban az nem mi, rendicsek? Az nem mi. Hanem egyek, az nem mi. Egyek, ezért mondhatjuk, hogy egy plusz egy
0393# egyenlő egy. Ezt négy fázis, a spiritualitás felől nézve a személyiségfejlődés. Az egésznek nem sok értelme
0403# van, csak hát így talán valamiről tudunk valamit mondani. Ezért, na, oké? Ezt nyugodtan dobjátok ki a kukába, az
0412# érdekes az, ami ennek kapcsán valahogy megfogalmazhatóvá válik. Na most: innen indultunk, és most akkor az a
0422# kérdésem, hogy a különböző szakaszokban hogyan jelentkezik a spiritualitás: ugye mondtad, hogy jaj,
0430# spiritualitás, máris ugrunk, felülmúlunk, nana! Miért kellene elvitatni azt, hogy bármelyik fázisban a
0439# spiritualitásnak valódi tere és lehetősége van. Csakhogy az első fázisban egy plusz-mínusz komplexus plusz egy
0449# plusz-mínusz komplexus ott a spiritualitás a komplexuson belül tud csak kifejezésre jutni. A komplexuson belül, ott
0459# a spiritualitás amikor megjelenik, segít az illetőnek abban, hogy miközben nem múlja felül a komplexusos
0468# nézőpontját, gondolatait, érzésvilágát, nem múlja fölül marad csurig a komplexusban. A spiritualitás azonban
0478# segít neki, hogy a komplexusban a börtöne egy kicsit lakájosabb legyen. Most magunk között szólva, azért nem
0487# mindegy, hogy a börtönbe vagy zárva, be vagy zárva, hogy milyen az a börtön. Melyikünknek lenne mindegy? Ugye,
0497# hogy nem lenne mindegy. Ezért aztán, ha a komplexuson belül a spiritualitásnak valami tere van, mondok nagyon
0506# egyszerű példákat: mondjuk valaki tele van, csöpög a neurotikus bűntudattól: ugye erről sokat sok szó esett.
0516# Teljesítmény, elvárások, bűn elleni harc, csöpög tőle, Eljön első pénteken gyónni. Az tuti, hogy eljön.
0525# Rengeteg oka van rá: például, hogy első péntek van. Ugye hát aki egy ilyen személyiség szerveződésben él, az
0534# eljöttem, mert első péntek van. Nagyon örülök, de miért a gyóntatószobába? Hát mert első péntek van, és
0543# akkor első pénteken gyónjál-áldozzál. Ezt én értem, de ha nincs bűn: De hát első pénteken
0551# gyónjál-áldozzál! Ugye az már a személyiségnek egy szervezettebb része, hogy az én reflektál: azt hogy ugye
0560# nincs bűn, elég, ha misére megyek. Ha csurig van a komplexussal, akkor ki reflektáljon arról, hogy nincs bűn?
0570# Hát… akkor első péntek, akkor jól a mindenható istennek és neked lelki atyám, azért jöttem, mert első
0578# péntek van, bűnömre nem emlékszem, kérek feloldozást! Ez így ugye ennek se füle, se farka. Kivéve, ha egy
0588# komplexuson belül vagy. Hogy az egész roppant logikus és érthető. És az illető ahhoz hasonlít bizonyos
0597# értelemben, mint egy úszó, aki rettenetesen elfáradt, és jött és szeretne megkapaszkodni a stégen, és szeretne
0606# a úszógumi, de nem a gumicsónak…hol van ez a nyomorult a gumicsónaktól, fényévekre, hát azt sem tudja, hogy
0615# van neki olyan…. mentőöv, na ez az, na igen. Hát mentőöv, neki ott a gyóntatószék, vagy nemtom milyen szék,
0625# egy óriási szék… Tehát ez akkor neki egy mentőöv,. a komplexuson belül. Nem tehetem meg, hogy: édes asszonyom,
0634# Ön neurotikus bűntudatban fetreng, komplexusos indíttatásból érkezett, menjen már innen el, ez itt gyóntatás,
0644# hát ne szórakozzunk egymással. Nem,,. akkor benn maradunk a komplexusos mintázaton belül, kicsikarok belőle valami
0654# bűnt, de tényleg így van. Mert én értem ennek a logikáját. Mert az úgy van ám, Ő jön. Azt mondja, hogy
0663# nincsen bűnöm, én feloldozom. Mire leül a padba már lesz két gyötrelmes gondolata: az egyik: érvényes-e a
0672# gyónás, ha én azt mondtam, hogy nincsen bűnöm, ha én nem vagyok egy rettenetes farizeus, aki még gyónni is úgy
0682# ment be, hogy nincs bűnöm. Már a misén rosszul van, és nem áldozik.
0688# A másik, hogy azt mondja, hogy: de hát hogyha nincs bűnöm, akkor nem biztos, hogy érvényes a feloldozás,
0698# mert az érvényes gyónásnak a feltétele az, hogy a bűnbánat-bűnbocsánat szentségének van anyaga. A
0707# bűnbánat-bűnbocsánat szentségének az anyaga maga a bűn. Na de ha nincs bűn, én hiába csináltam az egészet,
0718# hiába csináltam. Ezért mert én ezt látom, ezért beszélgetünk addig, amíg rá nem talál valami bűnöcskére,
0728# és akkor megörül neki, van anyag… ha nagyon fáradt vagyok, akkor: múltbeli bűnei vannak-e? És akkor örömmel
0738# rájuk talál, olyan de hát azt mindig lehet, olyan bűne: valamit elfelejtett, aztán most eszébe jut… mindig lehet
0749# találni. Nem nekem kell, hát énnekem nem kell az Ő bűne, de Őneki kell. Jó ezt nem ragozom, értitek.
0759# Rátaláltunk, feloldoztunk, elégtételt muszáj adni, mert akkor megint úgy, hogy nincs elégtétel. Baj van, jó.
0770# Oké ez? Ki vagyok én, hogy itt a spiritualitást megkérdőjelezném? Hogy itt van? Ugye van, komplexuson belül. A
0780# komplexuson belül a komplexus részeként, de valódi eredményt hoz az illető számára, de nem olyant, hogy a
0791# komplexusból ez által ki tudna gyógyulni, mert bent marad a komplexusos világlátásában, de tovább tud élni.
0801# Hálát tud adni Istennek, van megkönnyebbülése, átél valami békét, oké ez? Spiritualitás… mi van a második
0811# fázisban? Ha valaki kezd már úgy magára találni, hogy én…. ez a , ezt neveztem már évekkel ezelőtt na majd a
0822# MOM-ban, ott majd ültök… szóval spirituális hedonizmus. Ilyen mikor valaki azt mondja, óóó, az a spiritualitás
0833# arra való, hogy én, éééééén, egészségesebb legyek. Hogy ééééééééén harmonikusabban éljek. Hogy
0842# ééééééééén az éééééén lelkemnek az én lelelkemnek az én nyugalmára rátaláljak, hogy éééén az
0851# éééén kapcsolataimban (ez máris egy ilyen jópofa paradoxon) az én kapcsolataim, az én értitek? Nem kapcsolatban
0862# van, hanem neki vannak kapcsolatai. Az ééén az én, kapcsolataimban optimálisabban ugye itt aztán már
0871# spiritualitás azért, hogy én gazdagabb legyek. Spiritualitás hogy én sikeresebb legyek. Ugye ezt a végtelen
0882# akármeddig el lehet vinni, ki vagyok én, hogy megkérdőjelezném, hogy itt van spiritualitás. Van, van, de ez a
0893# spiritualitás valóban azt az éént növeli. Mást nem csinál. Tényleg harmonikusabb lesz, tényleg az lesz vele,
0903# tényleg egészségesebb lesz, tényleg egy picit nyugodtabb lesz, tényleg egy picit mittomén hatékonyabb, vagy
0914# tényleg. Ez én….. hmmmm. De más nem történik. Itt nem a komplexuson belül jelenik meg a spiritualitás, az énen
0924# belül. Hogy a harmadik fázisig van valódi én, van valódi te, van valódi kapcsolat, összefüggés, háttér,
0935# kontextus. ez egy annyira undorító szó, hát én nem tudom, hogy…. Itt mi történik? Itt is van valódi
0944# spiritualitás. Itt a spiritualitás képessé teszi az illetőt, hogy valódi áldozatot hozzon a házastársáért. A
0955# valódi áldozat alatt azt értem, hogy úgy tesz valamit a házastársáért, a gyerekeiért, hogy utána nem kér
0965# érte semmit. Azt ő valóban meg tudja tenni, örülök neki, boldogít engem is, nagyszerű. Hogy képes
0974# lemondásokra. Képes a szeretetnek gyöngéd gesztusaira. Trillala-trallala! Egy csomó mindenre képes. Valódi
0985# spiritualitás van. Növeli az ént, a tet, a kapcsolatot, az összefüggésekbe jobban beleágyaz. De azért ez már
0995# nem könnyű, mert itt állandóan az ént felül kell múlni. Már felül kell múlni a te irányába, a kapcsolat
1005# irányába, egy összefüggés irányába, mondjuk az összefüggés irányába nem tudomén, 1848-49, szabadságharc,
1016# forradalom, akkor megyünk, dzsidája végét kengyelbe akasztva meghal. A szabadságért. Petőfi Sándor rejtett
1026# buddhizmusa. Dzsidája végét kengyelbe akasztva azt mondja: itt az énem a szabadságért! Nagy dolog! Itt tehát az
1037# énnek egy nagyon világos irányú fölülmúlása van. Hm. A negyedik! Erről nem tudok semmit. De azért tudok
1047# valamicskét: itt nem mi élmény van, nem, az a harmadikban van. Hanem annyit tudok csak megint elismételni, hogy az
1058# én mögött a valaki találkozik a te mögött a valakivel és történik velük valami. Leírtam ugye elég pontosan,
1069# ennél többet mondanék, csak rosszabb lenne a helyzet, Ezt ne is ragozzuk, namost.
1077# Nézzük csak, hogy hol vannak a kalamajkák! Mikor valaki elnézést, hogy mekegek-makogok, csak olyan vagyok,
1086# amilyen vagyok, tehát: adott esetben valakit mind a négy fázis jellemezhet. Nem úgy van, hogy azért mert már
1096# átélted azt, hogy valakit tudtál szeretni tényleg, hogy mindig ott tudsz lenni, nem. Néha az egyesben vagy néha a
1106# kettesben, néha a hármasban… egy-egy csodás pillanat, ott nincs idő persze, négyeske. Ötösben Isten van.
1115# Naszóval. Természetesen mindnyájan néha az egyesben, kettesben, hármasban, négyesben. Az lenne a tuti, ha
1124# tudnánk, hogy egy adott helyzetben, éppen nagyjából hol is tartunk, és milyen megoldásra vagyunk képesek. A
1134# probléma ott, amikor valakik csurig van egy komplexusban és azt gondolja, hogy ő a második, vagy harmadik vagy
1144# negyedik fázisban leledzik. És egy annak megfelelő megoldást erőltet. Azt is gondolja, hogy ott van, ott is látja
1154# magát, és egy annak megfelelő megoldást, ami sosem jön ki belőle: mondok nagyon egyszerű példákat: csurig van a
1164# komplexusban, de azt hiszi, hogy ő a második fázisban van, rátalált magára, az igazi énjére, és mit csinál?
1173# Mondjuk egy negatív apa komplexusos nő válásról válásra mindig ő megtalálja az igazit. Mindig azt gondolja,
1183# hogy ő most, most magára talált, most megvan az igazi… azt gondolja, hogy ő a másodikban meg a harmadikban van,
1193# közben az elsőben van.
1195# Amíg a komplexusára rá nem lát, amíg valódi személyiségfejlődés nincs, szerelem – csalódás, szerelem
1204# - csalódás… ezt fogja játszani. De nem látja, mert az egyesben, de azt gondolja, hogy ő már a … Ez ismerős
1215# kívülről, ugye? Onnan mindig sokkal ismerősebb! Mikor az ismerősünkkel megvan az igazi! Mondja ötvenhét évesen,
1226# ötödik férjénél. Ugye és tényleg elhiszi. Sőt tényleg ezt az egyesben van valaki, a kettesben vagy a hármasban
1236# gondolja magát. Most nézzük mi van mondjuk a kettesben van, de a hármasban hiszi magát: ez klasszikus
1246# kultúrkeresztény problematika szokott lenni. Hogy valaki az énnél van, és azt gondolja, hogy ő nem, hát ő már
1257# most szeret! Hát ő már most áldozatot hoz, ő már most túllépett ezen az énen, ő már most az anya aki szereti
1268# a gyerekét közbe dehogy, fogja, szorongatja, függések vannak. Élteti azt a függő ént, a pap aki azt: jó hát
1278# én értetek, közben ott hatalmaskodik, meg okoskodik, meg osztja az észt, meg nemtom mit csinál. A kényszeres
1289# segítő, szindrómás segítő, őőőőő, ez a betegről szól, dehogy a betegről szól, arról, hogy ő valahogy
1299# igazolja, hogy ő érdemes, hogy él. Tulajdonképpen a kereszténység merthogy alapvetően valami spirituális
1309# rendszer, a harmadik fázist nagyon nagyon hangsúlyosan nyomja, ugye? Mondj le magadról, haladd meg az én, ugorjál,
1320# haladd meg az ént, haladd meg egy te irányába, Isten irányába, férjed feleséged, gyereked, anyád irányába
1330# haladd meg. Ezért elzsongítjuk, ó igen, most meghaladom, meghaladom, harmadik fázis! és mi szokott belől kijönni:
1341# egyre boldogtalanabb vagy, szomorú vagy, kifacsart vagy, erőtlen vagy, fölébredsz éjszaka, el se alszol éjszaka,
1352# betegségek, nyavalya, akkor hogy lennél a hármasban? Hát akkor vagy a hármasban: valódi áldozat. Valódi
1363# szeretet. Valódi gesztusok, ez én valódi felülmúlása egy Te irányába, abba nem szoktunk beledögleni. Nem, mikor
1373# az énben vagyunk, így-úgy sérül, és azt gondoljuk, hogy ó mi most, jee, ebbe szoktunk belepusztulni, és az
1384# szokott minket kultúrkeresztényeket rettenetesen hiteltelenné tenni. Hogy szépeket mondunk, hogy érted, és a
1394# szeretet, így az anyád, úgy az pád, a fiad… ugye testvérek meg úúúúú…. És közben agykomplexusos, vagy
1404# ilyen önmagát pumpáló éneknek a vergődése. Ez kívülről ordít rólunk. Megvan nektek ez? Nincs. Én már
1414# láttam ilyet. Hogy hát én, két három mondatnál tovább ezeket nem is bírom. Komolyan van aki rágyújt egy ilyen
1425# szövegre, olyan nagy ma az élet. Mai alkalommal kihozzátok az életet, én meg csak beszélek. Csúszik le a gatyám,
1436# ne haragudjatok.
1438# Nagyon köszönöm, egy rettenetes dilemmára vetült most fény: olyan sokat ülök, hogy a következő
1450# zseniális ötletem támadt: megvan-e ez a tapasztalat, hogy ha álltok más nadrág jó, mintha ültök. Na most még
1464# nem találtam rátaláltam arra, hogy más nadrág kell ülő embernek, és más állónak, Lehet, hogy erre van az öv,
1478# vagy a hózentróger, de pl milyen reklám lenne, hogy ülőknek megfelelő fazon. Állónak megfelelő fazon. Ugye,
1492# hogy megvan ez az élmény. Hát én erre rácsodálkoztam. Számot vetettem ezzel, és rájöttem, hogy az időm
1506# nagyobb részét nem állva töltöm, hanem ülve. Ezért tehát olyan nadrágot kéne vásárolni, amely akkor
1519# kényelmes, ha ülök! Csakhogy egy olyan nadrág, ami akkor kényelmes, ha ülök, lecsúszik rólam, ha állok! Ej! Ez
1533# most az. Nagyon jó benne ülni, mikor vezetem az autót, zseniális élmény, óóóó, herék lengedeznek, de mikor
1547# állok! Akkor is lengedeznek, de…. szabadságharc a herékért! Hát ő nem tud magáért kiállni! Valaki kell, hogy
1562# kiálljon érte! Vagy vele, vagy mellette, vagy mi! Mária rádió számára nem kívánt rész törlendő! Persze ne,
1576# hát köztünk legyen szólva, hát van, vagy nincs? Hát van! Nagyon sokat köszönhet az emberiség a heréknek! Így
1590# ahogy mondom. Egy evolúciós csúcsteljesítmény, és ahhoz képest nem is túl nagy. Ilyet azért nem volna
1603# szabad…. katolikus előadáson itt herézni! Ez egy nagyon jó…. fordítsuk komolyra a szót!
1615# Első második fázisban vagy, tényleg ti milyen gatyát vesztek magatoknak? Kíváncsi lennék! Sztreccs?! Nincs
1626# az a pénz! Ne is haragudjatok, cicagatyában nem fogok ideállni. Na jó. Nem kérdezek többet, inkább beszélek.
1638# Különös ez a múltkori kamionos póló, az nagyon durva volt, az a szado-mazó fényes… Kívülről ott vagyunk
1649# hiteltelenek, belülről pedig az önazonosságunkat ott vesztjük el teljesen, azt gondoljuk, hogy hármasban vagyunk,
1661# valódi szeretet mások felé, valódi önátadás, valódi elfogadás, valódi befogadás, valódi kapcsolat, mély
1672# valamicsoda, meghittség, s közben függés, közben komplexusok, közben hrrr…. Negyedik, márhogy az amikor valaki
1684# azt gondolja, hogy negyedikben van. Ez a szektavezérek világa, nem? Nyomják, hogy iii-uuuu-áááá, szörnyű. Olyan
1696# változat is van, hogy valaki nemtom, hétről-hétre előadásokat tart, keddenként makog, és akkor még az egyesben
1708# van. Még egy pici van ebből, bírjátok még? Egy pici, mert nem fontos ez? Eljutottunk oda, hogy a spiritualitás
1720# ahogy eljutunk a bizonyos szempontból sajátosan ugrást jelent. Ugrást, ugrást, hát, arra jutottam, hol a kólám?
1732# hogy mi lenne, hogyha mondanék példákat arra, hogy milyen ez az ugrás. A spirituális ugrás. Úgy szeretem ezt! Ez
1745# az igazi! Ne vegyetek lájtot! Arra gondoltam, hogy egy-két spirituális ugrásról beszámolnék, és akkor ott
1756# megpróbálom leírni, hogy mitől valódi ugrás az, hogy mitől az valóban, és nem önáltatás, önbecsapás.
1767# Önáltatás, önbecsapás, akkor teljesen kiszikkadunk, kimegy belőlünk az élet, betegek leszünk, azt gondoljuk,
1779# hogy nem jó se nekünk, se a másiknak, se a kapcsolatnak, az emberiségről meg a világbékéről nem is beszélve. A
1791# legegyszerűbb módját választottam ennek, sokkal nehezebb lenne, hogyha másokról kéne beszélni, ezért magamról
1803# fogok. Néhány spirituális ugrásomat szeretném elmondani nektek, és annak kapcsán valamit, hogy le tudjuk ezt
1814# írni. Tényleg csak azért, mert ez volt a legegyszerűbb, csak ezért. Nincs nekem annyi időm, hogy annyit olvassak,
1827# na. Az első számomra megragadható spirituális ugrás, az amikor sportolok. Ha valaki sportolt, vagy mondjuk zen
1839# művészeteket gyakorol, mondjuk íjász, az csodálatos dolog. Serdülő voltam, amikor kezembe került a buddhista
1850# missziónak a kiadványa, még a diktatúra alatt voltunk, az volt a címe: Az íj és a nyíl ösvénye. És benne egy
1862# gyönyörű leírás, hogy a zen mester előbb-utóbb bekötött szemmel lő, természetesen tízest, bekötött
1873# szemmel, és akkor a tanítvány kérdezi, hogy hogy hogy hogy, és azt mondja, hogy nem én lövök, hanem az lő. Az
1884# lő. Ez nekem betette a bogarat a fülembe. Mi ez, hogy az lő, hogy nem én lövök, hanem az lő. És 18 éves lettem,
1897# volt egy verseny, ahol valódi tapasztalatom lett arról, hogy nem én ugrok, hanem az ugrik. Én magasugró… hogy az
1909# ugrik. Vagyis hogy az én éppencsak annyira van, hogy egyáltalán tudja, hogy pálya van, meg verseny van, neki kell
1921# futni, mg léc van, ennyi, épp csak egy halvány fény, de mikor elindul a sportmozgás, nem én csinálom. Nem az én
1933# csinálja, az én csak részt vesz benne, az az csinálja. Ez egy olyan élmény, ha valakinek volt mozgással ilyen
1945# élménye, az tudja, aki nem, nem, annak úgysem bírom elmondani. Az lő, az ugrik, és milyen érdekes volt, ez egy
1957# nemzetközi verseny, és az történt, hogy életemben talán mondjuk, hát volt mondjuk 6-8 olyan ugrásom, ahol azt
1969# mondhatom el, hogy nem én ugrottam, hanem az. 6-8, nem több. 16 évig atletizáltam, mondjuk három évente jutott egy
1981# ugrás, egy olyan. És hogy kettőszáztizenöt centi volt akkor az ifi magyar csúcs, én meg voltam 18 éves. És
1993# akkor 216-tal ugrottam ifi magyar csúcsot, de azt már nem én ugrottam, hanem az, tulajdonképpen el is kéne venni
2005# tőlem a magyar csúcsot, az egy spirituális valami, Ferike csak ott volt. 216 akkor lemehettél, 218, azt is elsőre
2017# ugrotta, hát az ember ott nem gyakorol, próbálkozik, az ugrik, és kész. Akkora a léc, akkorát ugrik. Tudjátok,
2029# felrakták 220-ra, 18 éves voltam. 220-ra! Akkor bekapcsolt az én. Nahát annyi lett neki, erőlködés, minden,
2041# katasztrofális kísérletek, az én bekapcsolt, mondott egy olyan, hogy 220! Ha az azt kérdezzük, hogy mi neki a 220?
2053# Hát 220. Tökmindegy, ugrunk. Az én…úúúú…. 2220, ennyit még sosem ugrottam, nem egyessel kezdődik, már
2064# kettes van ott, hát hrrrr. Teljesen reménytelen, és most is benn tanít, a sejtjeimben van az élmény, ahogy megy a
2076# lábam, ugrok, és olyasmit csinálok, amit nem tudok csinálni. Ezt nem tudom jobban leírni. Olyan sebességgel
2088# sikerült beérkezni a kitámasztásba, amilyen sebességgel soha nem sikerült beérkezni. És utána képes a
2099# vízszintes energia függőleges energiává… de nem vagyok rá képes. Ebben ez a szép, az én nem tudja, hogy ezt
2111# hogy kell csinálni, de az tudja. És az én együtt ugrik azzal. Tikk-tikk.
2119# Ez ténylegesen valódi ugrás. Az ugrik, nem az én, az én azzal ugrik együtt, ez volt az első. Egy ilyen
2129# ugrás egy kicsit se fáraszt el, vagy betegít meg, vagy tesz tönkre, nem facsarja ki az ízületeidet, nem fog
2139# elszakadni a bokaszalagot, a feszítőd, a hajlítód, a vádlid, mert semmi bajod nem lesz tőle, ha az ugrik. Minden
2150# pont úgy van, ahogy lennie kell, egy ilyen ugrásban nem lehet megsérülni. Gyere csak, az élet zajlik. Második
2161# élményem: szerelmes voltam. Hát igen, szép… Igenám, de az a lány, akivel jártam, nem tudom, mondjuk
2170# egyszerűen, hogy megcsalt. Ebbe mi a vicces? Nem jövök ide többet! Naszóval, az én belepusztul. Nekem egyébként
2181# is negatív anyakomplexus, amikor egy nő megcsal, az halál. Az a a dupla halál. Mert nekem erről van egy komplexusos
2193# élményem, értitek. Hogy a nő az, aki engem elhagy. Nincs nő…. ez halál! Namost, ott vagyok, ki van adva az utam.
2204# Hát de közben, érted, tüdü, tüdü, tüdü, kicsit belehalok, tehát nagyon, kész, és itt jön az ugrás.
2213# Egyszercsak föltettem magamnak a kérdést, akkor voltam 19 éves: Feri, most te itt rinyálsz, most belepusztulsz, és
2225# azt mondod, hogy szereted ezt a nőt. Azért ennyire szörnyű ez, mert szereted ezt a nőt. Ha nem szeretnéd, akkor
2235# nem,, de hát nagyon szereted, de ha te ezt a nőt szereted, akkor a szeretet mit mond: szeretet azt mondja, hogy legyen
2247# boldog! Az szeretet az mondja,. hogy legyen neki úgy, hogy az neki a legszebb, a legjobb. A szeretet azt mondja, hogy
2259# te add hozzá azt, mi ennek a nőnek ahhoz kell, hogy ő a legboldogabb legyen. Ha tge tényleg szereted ezt a nőt,
2269# akkor az erről szól. És emlékszem, hogy felhívtam ezt a valakit, és mondom neki, hogy egyszer még szeretnék vele
2280# találkozni, és akkor persze hogy ,zzzzz, és én egy ilyen szöveget lenyomtam, hogy el sem tudom mondani, hogy
2291# mennyire fontos nekem, hogy te boldog legyél, és hogy mit éltem én itt át, és hogy ha én most azt tudom tenni,
2302# hogy, te elmész, és te, hogy ez, ez nekem, én legalábbis így mondom, egy valódi spirituális ugrás. Mi ennek a
2313# következménye? Egyfelől, valódi spirituális energiák áradnak, a szeretetnek nagyon mélyén összetartozás,
2323# miközben szakítunk, az összetartozás élménye a legerősebb. Hm-hm. Ez egy valódi elrugaszkodás az éntől. Hát
2333# ha en énből élném meg ezt, halál! Halál és öt évig siralomvölgy. De s spiritualitásnak az ugrása azt teszi,
2344# hogy tulajdonképpen átugrom ezt a sérült ént. Érezzük hogy azért itt van ennek árnyéka. Átugrod a sérült
2354# én, én azt csináltam, nem tudtam hogy ezt tudtam, hogy ezt csinálom, valódi spirituális ugrással átugrotta, azt
2365# a sérült én,t, képes voltam valóban szeretni ezt a nőt, valóban az az volt. valóban. Önmagamról kifejezetten
2376# lemondva. Valódi jókívánsággal úgy, hogy én ebbe nem pusztultam bele, nem áltattam magam, ez egy valódi
2386# spirituális ugrás volt. Csakhogy mi milyen árat kell érte fizetni? Hát azt, hogy a gyász munkán nem mentem
2396# végig. Ha az énben maradok, ez rettenetes irgalmatlan sokat, bőgök, sírok, nem találok magamra, boldogtalan vagyok
2407# két évig, elmegy az életkedvem, munkateljesítményem leromlok, fáradt vagyok, rengeteget alszom, oké ez? Hát ez
2418# gyászmunka. Nekem jóval később mikor úgy klassz… vannak olyan papok , akik szerelemi csalódásukban mentek
2428# papnak. Én azt gondoltam, hogy ez rám sose vonatkozik. Ó, milyen nyomorultak! Tényleg, Feri, hogy vagy te ezzel? S
2440# rájöttem, hogy tulajdonképpen ez igenis meg nem is. Olyan értelemben igen, hogy ténylegesen az esemény
2450# megtörténik. Azonban, miután itt egy spirituális ugrás van, átugrottam ezt a sérült én, és folytattam tovább
2460# az életet, itt nem a csalódás a fő motívum, én nem éltem utána úgy, hogy szörnyű az élet, ki vagyok
2470# semmizve, nincsen semmi erőm, jaj de boldogtalanul, nekem az élet ezt nem adja meg, semmi ilyen nem volt, sokkal
2481# erősebb lettem, mint voltam. Sokkal.
2485# De a sérült ént átugrottam. Egy laza ugrással. Ez a sérült én adott esetben szinte változatlanul ott tud
2495# maradni egy egész életen keresztül. Ez mit jelent? Azt, hogy ha tettetek már ilyen spirituális ugrásokat, akkor
2505# általában otthagytatok egy feldolgozatlan történetet. Ez lehet anyatörténet, apatörténet, extörténet,
2515# testvértörténet, mittudomén. Rengeteg történetünk lehet, de azt ott hagytuk. És az én előbb-utóbb szokott
2526# jelentkezni. Hogy én azért nem gyógyultam meg, azért huszonnégy éves vagyok, de tizenkilenc éves sérültség az
2536# ott van. Nincs vele semmi sem kezdve. Milyen út áll itt előttünk? Az egyik, amire a kereszténység
2546# folyton-folyvást igyekszik bennünket rávenni, hogy ugorj megint. Érzed ezt a sérült valamit, ugorj megint, és
2556# aztán megint, és megint, és megint. A lélektan egy másik dolgot hangsúlyoz, azt mondja: vedd elő ezt a sérült
2567# én, és gyógyítsd meg, hogy gyógyuljon meg. A atyák, akik szokták azt mondani, jaja, nem pszichológus kell oda,
2578# hanem hit, nem pszichológus kell oda, hanem menj el rendesen templomba, imádkozni kell, tulajdonképpen ezt mondják,
2589# hogy ugorj. A probléma ezzel az, hogy ugrani nem kis teljesítmény, nem kis dolog.
2597# A legtöbb ember nem tud ugrani., Sajna. A legtöbb ember nem tud ugrani. Nem akar ugrani. Nem és nem. Ezért aztán
2608# hiába nyomatjuk nekik, hogy ugorj, próbál ugrani, azt hiszi, hogy ugrik, nyom és belül pffffff…. (43:47.)
2618# Boldogtalanság, erőtlenség, fájdalom, megvan ez a tapasztalat? Ha valaki tud ugrani, nagyszerű, azt mindig, mindig
2629# érdemes fölkínálni, hogy lehet ugrani, realitás, ugrás-realitás, tulajdonképpen, a szentek azok, akik mindig,
2639# mikor a sérült magukhoz jutottak, ugrottak egyet. Másik felé betegek felé, nyomorultak felé, Isten felé,
2650# tökmindegy, ugrottak és ugrottak és ugrottak. Ezért szentté nyilvánítottak nagyon sok olyan valakit, akinek a
2660# személyisége patológiásan sérült. Azaz nem, az patológia már. Mégis az élet szentség útján a folyamatos
2670# ugrása miatt az egyház azt mondja rá, hogy szent. És van benne valami! Mert ő ugrásról ugrásra ment. Ezért is
2681# lehetséges az, hogy olyan sérülten halt, meg mint amilyen sérült volt 40 ével azelőtt. Ugye a másik út az, hogy
2692# azt mondjuk, hogy nem akarok ugrani, vagy nem tudok, és akkor álljunk neki kőkeményen a személyiségfejlődésnek.
2702# Mit lehet, csinálni, na , nyomjuk, akkor most elsiratom, most elgyászolom, most átélem, most dühös leszek, az
2713# elmaradt dolgokat akkor átélem. ez a másik klasszikus út. az egyiknek a szélsősége, hogy az illető egyáltalán
2724# nem helyez súlyt a személyiségfejlődésre, mindig ugrik, rettenetesen sérült marad, ezért az élete
2733# spiritualitás szempontjából vagy vallásosság szempontjából kifejezetten hiteles, de azért egy sérült
2743# személyiségnek az ugrabugrálása ez, hát van neki komoly árnyéka. A másik, hogy mondjuk kiábrándul a
2753# kereszténységből. Az általa ismert kereszténységből persze, na, becsaptak engem, átvágtam, micsoda nevetséges
2763# az egész, csak egy lózunggyűjtemény, nagy szavak ilyen izé, az egész mögött semmi nincsen, keresztények
2773# sérültek, nyomorultak úgy, ahogy vannak, nézzenek már magukra, micsoda gyülekezet ez, teljes eltávolodás a
2784# spiritualitástól is és belemerül, és akkor a személyiségfejlődést nyomjuk. ennek is rettenetes árnyéka van.
2794# mert akkor egy életre lemond arról, hogy ugorjon. Márpedig emlékeztek, mit mond az öreg családterapeuta, Goodman,
2805# azt mondja: a párkapcsolatok 72%-ában megoldhatatlan konfliktusok jelentkeznek. 72%-ban megoldhatatlan konfliktusok
2816# jelentkeztek, azok a párok tudnak együtt maradni, akik megtanulnak egy megoldhatatlan konfliktussal együtt élni.
2827# Vagyis: ugrani. Ugrani.
2829# Megoldhatatlan konfliktussal együtt él = ugrik
2834# Na, most nemtom, lehet hogy ezt itt be kéne fejezni, írtam még ide, de hát… amikor papnövendék lettem, hétfőn
2844# kellett bemenni a szemináriumba, szombaton még egy pénzdíjas versenyen indultam. Tényleg így volt, kedvesek
2855# vagytok, hogy ezen derültök, melyiken derültök, a pénzdíjason vagy min? Vagy rajtam? Na. Hétfőn bementem a
2865# papnevelő intézetbe, máig paptársam a következőképen látott engem, én előbb érkeztem oda, mint ő. S akkor
2875# feküdtem az ágyon, és akkor jön, és aztán néhány hónappal később mondja, hogy tudod Feri, hogy az egészen
2886# furcsa volt, hogy mindenki jött, olyan idegenül mozgott, úgy tette el a bőröndjeit, lehetett mindenkin látni, hogy
2897# zavart, hogy új élet, meg minden, te meg úgy döglöttél ezen az ágyon, mintha mindig itt lettél volna. Ez egy
2907# ugrásnak az eredménye. Én szombaton még ugráltam, úgy otthagytam mint a sicc, átugrottam a papnevelő intézet
2918# ágyába, és nem lett tőle semmi bajom. Én nem rokkantam bele, nem pusztultam bele, nem lemondtam a sportról, nem
2929# megtagadtam magamtól a sportot, hát ez az énnek a vergődése, én beleugrottam abba az ágyba, trillala-trallala.
2939# Több mint tíz év múlva jöttek elő magasugró álmaim először. Addig ezt teljesen békén volt. Tíz évvel
2949# később rájöttem: Feri, hát te átugrottad azt az ént, akinek el kellett volna siratni az egész atlétikát meg a
2960# 16 év sportot, hát te beleugrottál a reverendába. Tényleg így volt. Rém volt szabva, tararamm, tararamm. Több
2970# mint tíz év múlva kellett elővennem azt az ént, aki, hogy is volt az, mit álmodtál, Ferike. Jajj, megint magasat
2981# ugrassz, hát ez már nem lesz többet. Beszélgessünk szak erről. Most hogy érzed magad, most hogy is vagy ezzel?
2992# Ezzel azt akarom nektek leírni, hogy néha egy ugrás tart egy napig, néha egy hétig, hónapig, egy évig, néha egy
3003# életen át kitart. De hogy mikor melyik ugrásnak azt ereje múlik el, és mikor jelentkezik az én, akit átugrottunk
3014# a spirituális ugrásban, azt ki tudja? Az úgy jön, mint derült égből a villámcsapás. Jön egy álom, egy
3023# nemtoménmi.
3025# Mikor mondja még ezt, vagy ezt már értjük, vagy mondja, vagy mi legyen? Tényleg itt mennyi az idő? Még
3035# akkor egy picit…. Tanácstalan vagyok, vagy mégsem? Valami jó történet kéne! Ugye? De nincs. Komoly dolgokról
3046# beszélünk. Tényleg nincs több történet, el vagyok veszve. Mikor a papnevelő intézetből el – akkor megint egy
3057# ugrás. A kirúgásom utáni egy év életem egyik legboldogabb éve. Legkomolyabban. Mások, akiket kipattintottak
3068# onnan, végigszenvedték, úúú, nem vagyok a helyemen, ez iszonyú szörnyű, én meg: áááá, szabadság. (a másik
3079# nem.) Most olyanokat csinálok, amiket máskor nem, én úgy elvoltam, egy ugrást tettem, szegény vagy sérült
3089# emberek felé. Én ott náluk voltam. Nem a kirúgott énemben voltam akkor egy évig, én nem ott voltam. Hanem
3100# ugrottam egy spirituális ugrással, és – és - és. Itt a vége, összefoglalás: hogy a spirituális ugrások
3111# valódi spiritualitáshoz vezetnek, az személyiséget valóban átjárják. Valódi fejlődés lehetséges, valódi,
3121# tényleges, ott azért emberi erőfeszítés, nem Isten csinál mindent helyettünk, szó sincs róla, de attól még az
3132# az én, akit átugrottunk egy spirituális lendülettel, lehet, hogy pontosan ugyanott tart, mint tartott akkor, amikor
3144# átugrottuk. És ez ezért mindenféle hiteles spiritualitás mellett is belőlünk sugárzik. Ott azért valami zzzzs,
3155# zzzzzs, zzzzzs. Mert ugye azt mindig át kell ugrani. Mindig. Ugye itt van az a példa, emlékezte, hogy egy édesanya
3167# eltemeti a gyermekeit, vagy egy gyermekét. Azt lehet, mondani, nagyon egyszerűen, hogy hát egy ilyen lehet, hogy csak
3179# spirituális ugrással lehet elviselni. Csak. Hogy valaki utána tudjon élni, ehhez spirituális ugrásra van
3190# szükség, járhat pszichológushoz akármeddig, nem tudom, hogy ez feldolgozható-e,nem, földolgozható? Nem tudom,
3201# Inkább talán az, hogy spirituális ugrásra van szükség. És ha azt látjuk, hogy nagyon sok anya bent ragad sebzett
3212# veszteségteli énben, sosem ugrik. És a szomorúság ott ül a szemén, ameddig meg nem hal. S vannak olyanok, akik
3223# ugranak. Akik ugranak, nekik a szemükben nem látod ezt a szomorúságot, ők tényleg tele lettek élettel,
3234# kikerülték ezt a sérült ént, átugrották, és ott valódi élet van. Nem kamu. nem önáltatás, nem hazugság.
3244# Kívülről ez hitelesnek szokott tűnni. De egy olyan fajta hitelesség, hogy közben azt mondjuk, hogy na jó, de
3255# meddig, meddig elehet ezt bírni, hogy fogja csinálni, nem pukkad ez majd ki, hogy is van, szóval olyan normális
3267# kételyeink szoktak ilyenkor lenni. Meglátásom az, hogy néha bizony, mert nem tűnik úgy, hogy szentek lennénk, én
3278# magam biztos nem vagyok az, ez azt jelenti, hogy nem tudok mindig ugrani. Ezért újból és újból azokhoz a sérült
3290# énekhez, amiket átugrottam egy spirituális lendülettel, vissza kell térni. És akkor el kell menni mittomén hova,
3301# önismereti csoport, pszichológus, terápia, analízis, nemtudom. Amit ti akartok, s picit gyógyítgatni azt a
3312# valakit. S akkor utána lehet tovább menni és tovább. Egyoldalúnak látom, hogyha bármelyik szélsőséget
3322# választjuk, valaki mindig ugrani akar, valaki meg sose akar ugrani. Na.
3330# A legrosszabb megoldás, hogy valaki se nem ugrik, se nem gyógyul. Az itt visszakanyarodunk az előadás
3340# elejére. Hogy se nem ugrik, se nem gyógyul, de azt gondolja, hogy ugrott. Belepusztul szépen lassan. elfogy,
3351# megbetegszik, ilyesmi. S akkor visszatérünk az eredeti kérdéshez, hogy akkor mit gondoltok, hogy Isten spirituális
3362# lény-e, vagy nem, itt vesztettük el a fonalat, persze ez a kérdés valóban úgy hangzik, ez a provokatív
3373# változata, hogy te vajon Istent spirituális lénynek látod-e? Vagy pedig elsősorban a komplexus-mintázatod alapján
3384# felruházod őt különböző nemtudom micsodákkal. Ezért, hogy egy picit tesztelhessük magunkat, ne csak a két
3395# szemétkedő kérdésemet tegyem fel nektek, hogy tudtok-e főzni, meg a másikat, mondanék egy pici listát, de ezt
3406# pár perc alatt, és akkor még egy kis komplexusba is belekezdünk, jó? Ha az Isten spirituális lény, akkor mondjuk
3417# az akarati tevékenységéről meg a hozzánk fűződő viszonyáról az akarat szempontjából azt mondhatjuk el, hogy
3428# valódi szabadság van. Valódi szabadság, valódi. Tehát Istennek nincsenek olyan tervei, amit nekünk félve,
3438# remegve kell kikutatni, mert ha azt nem teljesítjük, akkor annyi nekünk. Nem, ha Isten spirituális lény, akkor
3450# valódi szabadságunk van. Amennyi egy ember volthoz tartozik. Érzelmi élet: belső béke, biztonságérzet, akkor nem
3461# kell állandóan Isten érzéseire meg lelkiállapotára figyelnünk, mert köszöni szépen, tudja, hogy az az ő
3471# felelőssége, ha spirituális lény. Hogy nem kell félnem attól, hogy megharagítom, vagy hogy szomorú lesz, ettől
3482# nem kell félnem. A harmadik a cselekvés, hát akkor az én nem ártó, életadó, növekedést segítő, bátorító,
3493# bölcsességre alapuló cselekvés lesz az Isten részéről, hogy így fog cselekedni. Most nem tudom, hogy nem ártó,
3504# életet adó, növekedést segítő, bátorító, bölcsességre alapuló, hogy ebbe benne van-e a bosszú, az
3514# öldöklés, a mittudoménmicsoda, nekem akkor nem fér bele. Négy az észlelés: hát akkor azt mondhatjuk el, hogy
3525# ugye lélektani kereten belül vagyunk kétség kívül, hogy Isten szemlélődik. Szemlélődik. Öt: az emlékezet.
3535# Akkor nem arról van szó, hogy rossz dolgokat számon tartja, és aztán számon kéri, hanem elevenen élnek benne a
3547# pozitív pillanatok. Nagyon elevenen. Sose felejti el az, amikor te azt tudtad mondani, hogy Isten az sosem felejti el,
3559# amikor te azt tudtad tenni, hogy… soha. Mindig ott van előtte. Az a szép pillanat, azt ő sosem felejti.
3569# Erkölcsisége: hát akkor Isten, ha érett személyiség, akkor emberközpontú erkölcsiséggel rendelkezik, és nem
3580# törvényközpontúval. És az erkö9lcsisége széles látókörű.
3586# Emlékeztek a dilemma – történetekre, hogy Laci megy a repülőgépen, a repülőgép zuhanni kezd, és Laci
3596# azt mondja, ez egy klasszikus dilemma-történet, hogy na, ha megúszom ezt a zuhanást, és nem halunk meg, akkor én
3607# ígérem, hogy elmegyek Afrikába beteg gyerekeket gyógyítani. Nem zuhan le a gép, túléli, s akkor a dilemma az,
3618# hogy most meg kell-e tennie amit ott ígérve ígért Istennek, vagy nem. Komplexusos neurotikus lelkiségben olyan
3629# nincs, hogy nem teszi meg. Ami ragad, tapad, mondtuk a játszótéren annak idején. Hát, ha Isten érett
3640# személyiség, hogy ami ragad, tapad. Hét gondolkodás holisztikus összefüggésben látó egységben ha Isten
3650# spirituális lény, tehát akkor például nemcsak azt látja, hogy én milyen bűnöket követtem el, hanem hogy miért
3661# követtem el azokat a bűnöket, hogy jutott mi így ide, satöbbi satöbbi. Akkor szociális érzék: Isten képes az
3672# intimitásra. Inkább mi nem vagyunk annyira. Rossz szociális magatartású, kölcsönösség és egybetartozás
3682# jellemzi. A kommunikációja mélyen megértő, együttérző, hiteles és reális. És az utolsó Isten
3692# spiritualitásáról akkor azt mondhatjuk el, most mondok egy felsorolást: Isten spiritualitása egybetartozó és
3703# közösségi, mély tisztelet és elfogadás, önbecsülés és önazonosság, van. Egyetemes jóakarat, feltétel
3713# nélküli szeretet, önmagát megosztó lelkület, belső harmónia, sugárzó szépség, életadó fenntartó erő és
3723# kreativitás, rendkívüliség és egyetemesség valóságlátás és realitásérzék léttisztelet és
3732# leegyszerűsödöttség, határtalan gazdagság és sokszínűség. Akkor minimum ezt gondolhatjuk el Istenről, ha Ő
3743# egy spirituális lény. De a miket elmondtam, hát olyan gagyin emberi, lélektani kereten belül mondtuk el ezeket.
3754# Ugye azért tettem fel ezt a kérdést, hogy magunkat tesztelhessük, hogy valóban spirituális lénynek tartjuk-e
3765# Istent, vagy a komplexusos Isten-képzeteinkkel bajlódunk, amióta vagyunk. Egy illúzióban vergődünk. Na,
3776# komplexus-téma: a nő eredetileg negatív apa-komplexusa. Úgy hívják, hogy karin. Karin. Nem jó név? De megfelel.
3787# A Karinnak a mottója az életről: igazából semmit se érek. Igazából én semmit se érek. Egyébként nagyon
3797# fiatalon jut el a terápiára és már nagyon fiatalon elég komoly karrier van mögötte. Ha az apa történet az
3808# erőteljesebb, akkor a karrier is nagyon könnyen megjelenik. Azonban azt látjuk, hogy miközben hajhássza a
3819# teljesítményt, belül egy riadt és magányos nő, aki azt gondolja, hogy sosem tud megfelelni azoknak a magas
3829# elvárásoknak, amit vagy ő támaszt maga felé, vagy úgy gondolja, hogy a környezet vagy bárki más támaszt őmaga
3841# felé. Magas elvárások, sosincs megfelelés. Nem gondolja magáról, hogy különösebben tehetséges lenne, ha
3851# megkérdezzük, hogy hogy jutott fiatalon ilyen komoly pozícióba, akkor azt mondja, hogy nem vagyok túlságosan
3862# tehetséges, de nagyon szorgalmas. Természetesen ehhez a mondathoz félelem is vegyül, remélem nem jönnek rá, hogy
3873# tulajdonképpen nem vagyok tehetséges, nem is vagyok én ide való ahol vagyok, csak a szorgalmamnak köszönhetem hogy
3885# egyáltalán itt lehetek, de rettegek attól, hogy egyszer lebukok. És kiderül, hogy nem is vagyok rátermett, nem is
3896# vagyok okos, nem is vagyok ügyes, stb. Nagyon magas mérce önmaga felé, és hogyha ezt a mércét nem ugorja át,
3907# akkor elveszti az identitását. De miután sosem ugorja át, ezért folyamatos önazonosságvesztésben van. Kifelé
3918# rettenetesen kritikus. Egy olyan nő, akinek az apukája főleg ha az apukájának is mondjuk vagy durva apa-komplexusa
3930# volt, negatív anya-komplexusa volt, akkor azt történik, hogy ez a nő hihetetlen magasra teszi a mércét, másoknak
3941# is. Rettenetesen kritikus másokkal, ugyanazt elvárja, amit magától. Nem lehet előtte megállni, szinte a
3952# kegyetlenségig tud kritikus lenni másokkal, ez a párkapcsolatára nézve ugye azt jelenti, lájtosabb esetben hogy
3963# kapcsolatról kapcsolatra megy és keresi az igazit, durvább esetben hogy folyamatosan azt látja, hogy nincs is kivel
3975# belemenni az igazival való történetbe, mert hát süt róla, hogy nem az igazi. Egy negatív apa-komplexusból nézve
3986# a férfinek a negatív vonásai jönnek elő, azt, hogy hogy áll a füle, stb.
3994# Egy rettenetes élménye van, ez pedig így lehetne leírni, hogy nem tartozom senkihez. Ugye az pozitív
4005# anyakomplexus nincs, akkor tartozhatna, de az nincs, negatív apakomplexus nem tartozom senkihez, talán, ha elég jó
4019# lennék akkor tartozhatnék valakihez, vagy ha másik elég jó lenne, akkor tartozhatnék őhozzá. De se én, se ő
4031# nem elég jó, ezért nincs kihez tartozni. Ezt a karin nevű hölgyet megkérte a pszichológus, mikor gyerek volt,
4044# hogy rajzolja le a családját. A család rajz mit gondoltok, hogy néz ki? Nem kell tudni. De elmondom. A család az
4057# úgy néz ki, hogy felrajzolja a családját a lapra, majd megfordította, s a másik oldalra rajzolta fel magát. Ez a
4070# család-rajz. A korabeli férfiak és nők őt nem nagyon érdeklik. Az alap fájdalmak két rettenetes alapfájdalma
4083# van, akkor azt mondjátok, ahogy jól van, a spirituális részt kibírtuk, de azért ez a két mondat mégiscsak… az
4096# egyik alapfájdalma, hogy szeretné ha az apja csak egyszer azt mondaná, hát mit? Azt, hogy büszke vagyok rád,
4108# lányom! Egy negatív apa-komplexusú nő egy életen keresztül várja, hogy az apja egyszer valamilyen formában azt
4121# mondja: lányom, büszke vagyok rád. Most föltekintek rád. Ezt olyan nagyszerűen csináltad, vagy olyan szép vagy,
4134# vagy olyan ügyes vagy…. Te vagy az én lányom. Az én lányom! Ha a negatív apa-komplexusból nincsen kiút, akkor
4147# ez azt jelenti, hogy ez a nő egy életen keresztül hiába és hiába várja, hogy az apja egyszer is azt mondja, hogy
4160# büszke vagyok rád. Te vagy az én lányom. Büszke vagyok rád. De ez még a kisebbik fájdalom. A spirituális
4172# fájdalom még nagyobb, sokszor meg sem fogalmazódik, ez pedig így szól, hogy egy életen keresztül várja, hogy az
4185# apja áldást adjon az életére. Hogy legyél áldott ezen a világon. Az anyai áldás is fontos, de egy nőnek apai
4198# áldásra is szüksége lenne. Hogy az apja azt mondja: legyél áldott ebben a világban. Apai áldás nélkül ha egy
4211# nő úgy él, akkor egy életen keresztül más férfiaktól, intézménytől, vezetőktől, főnököktől, ilyen
4222# ideál-figuráktól várja, hogy azok ezt a sajátos áldást valamilyen formában megadják neki. A fájdalmas az, ha
4235# az apa sem a megbecsülését, sem az áldását soha nem adja meg a lányának. Nem ritka. Egyáltalán nem ritka.
4247# Ahova eljutottunk már többször, az az, hogy ha van köztetek ilyen nő, hogy rácsodálkozhattok arra, hogy lehet
4260# élni. E kettő nélkül is. Lehet élni. Anélkül, hogy az apukátok valaha is azt mondaná, hogy büszke vagyok rád,
4272# vagy hogy áldást adna az életedre. Lehet enélkül élni. Nem is rosszul. Nagyon szépen. Értékesen. De ugye itt
4285# van akkor egy sebzett én, sebzett ént vagy gyógyítani kell, vagy átugrani. Egyiket se csináljuk, akkor marad a
4298# komplexusos görgeteg.
4301# Azt mondta az apja, ide figyelj lányom. legfőbb érték a tisztesség. És utána mi következik? Ugye ez van
4315# elöl, trikó felirat: legfőbb erény a tisztesség. Hátul az van: sose leszel tisztességes. Te soha! Ugye mindig
4329# lehet találni négyest hoztál az iskolába…. hogy áll rajtad a ruha…. milyen pasival ismerkedsz, hát kik a te
4344# barátnőid… hát miért nem mondtad el… hát ilyen mondat ezer van. Aztán ugye miután elismerésre vágyik,
4358# áldásra és arra, hogy büszke rá valaki, ezt hajszolja, az anyjával szinte pedig alig van kapcsolat. Az anya
4372# történet nem jön elő. Csak az apa történetbe való szorultság. Nem könnyű élet, ugye? Nem könnyű! Ennek a
4386# mintázatnak most, hogy is mondjam, tudós vénkisasszony verzióját mondtuk el, majd most jön a negatív
4400# apa-komplexusnak az a variációja, ahol nem a tudós vénkisasszony jön elő, hanem egy nőiesebb valaki, akinek
4415# azonban
4416# negatív apakomplexusa van, ezzel folytatnánk majd, hogy akkor az milyen, Ez az egyik fő csapás, a
4429# személytelen variációja, és megnézzük a személyesebbet. Hát ez ilyen volt ma.
4443# Akar-e valaki hirdetni?
Lejegyezte: Budai Renáta