A módosult (alternatív) tudatállapot 3.

Módosult (alternatív) tudatállapot jellemzői. Módosult (alternatív) tudatállapot működésmódjai. Lélektani modell. Az én határai.

Test és lélek kölcsönhatása

"Gyógyíthatatlan" mítosz. Orvosi ellátórendszer működése. Nem krónikussá válik, hanem krónikussá tesszük a betegséget. Példák az egyházi rendszerből.

A tudattalan működésmódja 1.

Nem ismeri a 1. a kérdőjelet, 2. a tagadást, 3. a személyes névmásokat, 4. a múlt és jövő időt, 5. nem tesz különbséget a más-más állapotban.

A tudattalan működésmódja 2.

A tudat és a tudattalan kapcsolata. Az álmok. 5 kategória: 1. megerősít 2. hozzászól, kiegészít 3. korrigál, módosít 4. változásra szólít fel, 5. nagyon mély üzenettel bíró, ún. "NAGY" álom.

A tudattalan működésmódja 3.

    Eljutottunk oda, hogy össze tudjuk hasonlítani a két nézőpontot és a levont következtetéseket. Ezt a két nagy csoportot, és a következtetéseinket, picit elemezzük és értelmezzük. És ehhez a kettős nézőponthoz még ma, reményem szerint, hozzá tudjuk venni a harmadikat is. Mégpedig, hogy (nem az egyén szintjén) hogyan működik mindez. És ehhez nagyon jól fogjuk…

A hitről 2.

Kijelentések a hitről. A meggyőződés, azaz a hit az értelmezési rendszer központja és mindent meghatároz. Vak hit-nyereség. A hit a múlt tapasztalataiból fakadó általánosított munkahipotézis. Archaikus népek-mágikus gyakorlatok.

A meggyőződés és a tapasztalat viszonya

A mai alkalommal a legnagyobb témánk az volna, hogy a meggyőződésünk, a hitünk, az elsősorban tudattalanul hat ránk. Leszáll a tudattalanunkba, és onnan határozza meg az életünket. De mielőtt ebbe belekezdenék, még van egy szempont, amit megemlítettem múltkor. Mégpedig az, hogy a meggyőződésnek és a tapasztalatnak nagyon érdekes viszonya van egymással. Valahogy úgy, ahogyan az…

Hogyan tesszük fel a kérdéseket 2.

Arról kezdtünk el beszélgetni ebben az esztendőben, hogyha azt az egész folyamatot nézzük és rendszerben szemléljük önmagunkat, a biológiai adottságunkkal kezdve egészen a hitünkkel bezárólagosan, akkor ezt a rendszert hogyan határozza meg a gondolkozásmódunk és ezeken belül azok a kérdések, amelyeket felteszünk. Ezzel kapcsolatosan egy mestertanítvány párbeszédet vagy történetet bevezetőül elmondok, ami azt érzékelteti, hogy…

Hogyan tesszük fel a kérdéseket 3.

Kérdésünk módja és a rendszer korlátai amiben feltesszük; "Ha ... volna" típusú kérdések hozzáállás megváltoztatása; "miért" kérdésre okkal/céllal felelni; meggyőződés mint vonatkoztatási keret, szept.11.-re hivatkozás - terroristakérdés-e?

Szeptember 11.-ről - rosszul feltett kérdések

Akkor ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Bevezetés De azért egy picike kis bevezetőt kell mondanom. Először is szeretnék nektek egy történetet elmondani, miután a hitről töprengünk. A hitről most elsősorban abból a megközelítésből, hogy mit jelent a hit, mint természetes adottság. Tehát nem annyira teológiai szempontokat hozunk, sokkal inkább másfajta szempontokat. „Ez a kert hatalmas –…

Hogyan tesszük fel a kérdéseket 1., A férfi és a női gondolkodásmód különbségei

1. Ismétlés – Hogyan tesszük fel a kérdéseket? (A férfi és a női gondolkozásmód) 2. A nőket az arcok, a férfiakat a tárgyak érdeklik jobban 3.Miért vonzódnak a nők a játékmackókhoz? “Két pötty vagy néhány vonal” 4. A női és a férfi gondolkozásmód különbségei 4.1 A beszéd 4.2 Mit vár a férfi és a nő egymástól? “Tegyél engem boldoggá” 4.3 Férfi agy – női agy 4.4 Az érzelemközpontok 4.5 Másképpen érdemes hazudni egy féfinek meg…
A múlt héten arról beszéltem, hogy megkülönböztetjük az érzelmeinket, gondolatainkat és meggyőződésünket. Ha én azt mondom, hogy az Isten nem szeret engem, úgy érzem, hogy Isten nem szeret, vagy azt mondom neked, egy negatív kijelentést teszek, hogy nem figyelsz rám, akkor ebben mindenképpen van egy negatív ítélet az Isten felé, negatív ítélet feléd - akinek…
Roppant felszabadítóan hat rám, hogy elkezdődik a nyári szünet. Töprengtem azon, hogy vajon hányan leszünk. Úgy látom, hogy csak egy kicsit vagyunk kevesebben, mint szoktunk lenni, akkor nem nagyon fogok tehát “lelazulni". Körülbelül 20-30 kérdést kaptam. Mindegyikre szeretnék válaszolni. Voltak olyan kérdések, amelyekre már választ adtam, itt arról van szó, hogy valaki később kapcsolódott be,…
Egy picikét, néhány mondat erejéig szeretnék visszakanyarodni ahhoz, amiről hosszabban beszélünk. Ez körülbelül öt hat percet fog igénybe venni , hogy aztán majd onnan folytathassuk, ahol a múltkor abbahagytuk, az értelmi meg az érzelmi intelligencia kapcsolatától. Emlékeztek, úgy kezdtük,  hogy egy cselekvőképes, valóban bennünket jól éltető, meg a környezetünk számára is  jó hithez azokon a…
Gondolat plusz ítélet egyenlő, mondjuk így, utasítás. Ami a testünknek és egész lényünknek szól. Hozzátesszük az érzéseket és az érzelmeket. A kutatók összegyüjtöttek néhány olyan mondatot, néhány olyan egyértelmű kijelentést, amelyek nagyon közkeletűek nálunk, meg talán az egész földön. És mégis ez az ítélet bennük negatív és ezért az utasítás is negatív lesz, aminek az…
Isten hozott benneteket, szervusztok. Elkezdem. Szeretnék rögtön az elején most felolvasni egy részt, amire nagy örömmel találtam rá. Pázmány Péter prédikációi közül való. Azt gondolom, roppant stílusos, hogy  itt ezzel kezdjük. Nagyjából arról van benne szó, legalább is nagy vonalakban, mint amiről beszélgetünk egymással, ez a beszéd az önismeretről szól. Azt mondja Pázmány Péter: „Mely…
Most a megértés felől közelítünk, már majdnem két hónapja. Ahhoz, hogy hogyan van összefüggésben a megértés a hitünkkel. És már nagyjából, már csak szinte egy-két - mondjuk ki - szempontom maradt. És azzal kapcsolatosan, hogy milyen nagyon fontos, hogy összefüggéseket lássunk meg, jó értelemben összefüggéseket teremtsünk, és ezáltal olyan dolgok is bekerüljenek a mi életünk…
A mai alkalommal lépnénk egyet. Néhány mondattal még időznénk a megértésnél, és aztán a következő lépés az együttérzés lenne. És egy picit az érzéseknek, érzelmeknek, vágyaknak és egyebeknek a területére lépnénk, amelyek alapvetően befolyásolják a hitünket, a hitre való készségünket, alkalmasságunkat, azt, hogy ez a hit mennyire cselekvő és mennyire aktuális bennünk. De most még…
Két alkalom telt el úgy, hogy szinte csak egymás után eseményeket, történéseket, helyzeteket, élményeket mondtam el nektek, és nem akartam ezeket sem – főleg nem – magyarázni, sem értelmezni, szinte még megjegyzéseket sem fűztem hozzá, és a mai alkalommal ígértem azt, hogy egyrészt néhány általános kijelentést szeretnék tenni, hogy mit kezdjünk ezzel az, mondjuk így,…
Szeretném megmutatni nektek ezt a könyvet: „A tudás tudatlanság”. Ez az egyetlen műve fordíttatott le magyarra, egy katolikus püspök fordította le ráadásul. Érdemes olvasgatni. És azt a múltkor nem mondtam, miért olyan fontos nekünk az, hogy Cusanus beszél arról a tudásról, keleten és nyugaton, északon és délen mindenhol beszélnek, hogy az ellentétek valamiképpen egybeesnek, és…
Mire felnövünk és egyáltalán abba a helyzetbe kerülünk, hogy magunkra eszmélünk, egészen biztos, nagyon sok torz és sebzett viszony és reláció fog bennünket jellemezni. Ezért, hogyha nem tudjuk fölszabadítani magunkat arra, hogy ezeket a vonatkozásokat át tudjuk formálni, vagy hogy ezek a vonatkozások átformálódjanak, akkor egy életen keresztül hordozzuk magunkban a különböző tévedéseinket, és tévúton…
A múltkor ott hagytuk abba, hogy, sajnos, nagyon hajlamosak vagyunk arra, hogy zárt körökben éljünk. És ezek a zárt körök, ezek lehatárolják az egész életünket. És a zárt körökben való életünk összefüggésben van azzal, ahogyan gondolkozunk, amilyen horizontot megengedünk magunknak azzal kapcsolatban, hogy hogy vagyunk hajlandók egyáltalán látni az életet, vagy értelmezni a dolgokat. És…
A jó megértés nagyon nagy téma, és rengeteg mindent lehetne hozni jobbkézből, harmadkézből, negyedkézből, történeteket, aztán értelmezési lehetőségeket, és ezek között vannak fantasztikusan jó, és a lényeget megvilágító dolgok, egyfelől. Másfelől egy csomó saját élményem, még ami úgy a saját élményem, hogy első kézből kapott élményeket jelent, tőletek, vagy másoktól hallottam. És azt nem tudtam…