Álbölcsességek

2008.01.22.

Megosztom
Elküldöm
Isten hozott benneteket, szervusztok! Nagy dolog, hogy itt vagytok! Az influenzajárvány meg se kottyan nektek!


0010# Hihetetlen... Meg a múltkori előadásom sem, úgy látom. Az lehet, hogy durvább volt, mint az influenzajárvány.
0020# Valószínű, hogy a Mária Rádióban ki fogják sípolni az egészet... Egy előadás elmarad.
0027# Ott tartottunk, hogy megnéztük azokat a hamisságokat, amelyek az igazság ruhájában járnak és abban pompáznak.
0037# Vagyis néztünk huszonöt hamisságot, ami akár a mi gyerekkorunktól kezdve is belénk ivódhatott, mint valamiféle
0047# „igazság” vagy „életbölcsesség”. S miután elmondtam a huszonötöt, volt ott egy huszonnegyedik, ami nem
0057# tudom, hogy fölkeltette-e az érdeklődéseteket. Az így hangzott: „A szülők ösztönmentes és bűntelen
0066# lények”.
0066# Hmm-hmmmm! Ez! Főleg, főleg ez a mondat arra indított, hogy tegyek egy picike kis kitérőt
0074# „a huszonöt áligazság és a spiritualitás és az istenképzeteink összefüggése” irányába. Tehát most, aki
0084# kifejezetten utálja a spiritualitást, az szerintem menjen el. Akit most az ilyen istenképzetekkel kapcsolatos
0094# nem-tudom-én-micsoda untatni fog; komolyan! Úgy tervezem, hogy háromnegyed óra. Tehát akkor van kinn jó kávé,
0104# meg nem tudom, mik vannak kinn... Kakaó! Az van, ugye? Van kinn jó kakaó? Hát, olyan, amilyent az ad... Na, azért
0114# is, mert beharangoztam nektek, hogy az idei első félévben fogunk beszélni Virginia Satirról, és aztán... aztán,
0124# aztán Alice Millerről szó se volt, de idejött. Szabad volt, bejelentkezett, és mondtam, hogy ne menjen el. És
0134# akkor hogy Verena Kast, a jungi analitikus; hogy őróla fogok beszélni... hát még fényévekre van. És aztán
0144# utána még Hellingerről kéne. Aztán – ez lett volna az első félév – utána gondoltam arra, hogy ennek a
0153# spiritualitásra való vonatkozásairól is. Az teljesen biztos, hogy idén egyetlen szót sem fogok tudni a
0162# spiritualitásról beszélni akkor, ha úgy közbe-közbe nem szúrok valamit, mert ahhoz képest, amit gondoltam, sehol
0173# se tartunk. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy ha most nem térek erre ki... Egy év múlva már kit érdekel ez? Nem? Hát
0183# azóta... régen meggyógyulunk, túl leszünk rajta... Ha! Micsoda hülye témák ezek! S akkor már...
0191# De most még valamennyire aktuális.
0194# Nem tudom, hogy van-e köztetek olyan, aki jegyzetelni szokott?
0200# Van-e neked huszonöt pontod a füzetedben... (Van, van!) Hát, érdemes! (Mondom szerényen.) Most nem akarok mind a
0210# huszonöt pontról beszélni, csak egyikről másikról. De azt gondolom erről a huszonöt pontról, hogy ha a szülő
0220# helyébe az Istent tesszük, a gyerek helyébe meg a hívőt (vagy az istenkeresőt, vagy egyáltalán: csak az embert),
0230# akkor úgy is mindegyik mondat működik! Egyszerűen mindegyik. Ez alatt azt értem, hogy mindegyik mondatnak a
0240# tartalma alkalmas arra, hogy az istenképzeteink általuk torzuljanak. Mindegyik alkalmas rá!
0249# (Na, megjött a… halljátok? A szél! A nagy széltől van…)
0254# Hallgassátok meg, legyetek szívesek, ezzel a füllel is, egyiknél-másiknál meg fogok állni egy-két gondolat
0263# erejéig. Vagyis, hogy milyen zúzós módon torzulhatott az Istenről alkotott képzetünk, hogyha a huszonötből jó
0273# néhányra azt mondtuk, hogy „na, az nekem… beépült az életszemléletembe”. Ugye az első így szól (rögtön
0283# átírom ezeket; csak az alanyokat változtatom):
0287# 1. Istennek uralkodnia kell; uralnia kell a hívőt (vagy az embert).
0293# Hogy Isten az a valaki, aki uralkodik és uralja az embert. Miért?!? Nincs neki ehhez kedve! Hát van jobb dolga is!
0303# Elnézést, hogy ha… most akkor beszélek. Mondjuk, hogy ha Jézusnak az életútját nézzük, hogy a kezdetek
0313# kezdetétől az összes kulcspont (ebből a szempontból nézve) arról szól, hogy egyszerűen nem hajlandó belemenni
0323# ebbe a hatalmi logikába! Hogy ő uralkodjon! Először is azzal, hogy gyerek lesz. Hát ez… ez arcul köpése a
0332# hatalmi logikának, hogy Isten mindig arra vágyna, hogy uralkodjon az ember fölött. Akkor miért lesz gyerek?
0342# Karácsonykor az Isten nem ember lesz, hanem gyerek. És ez nagy különbség! A filozófusok meg a teológusok mondják
0352# ezt: „Isten emberré lett”. – Gyönyörű. De nem így van. Hanem Isten gyerek lett. Babuci, csecsemő, kisded,
0362# pötty. Isten pöttyé lett. Pötty lett, és ez sokkal többet mond, mint hogy ember lett. Isten gyerek lett!!
0371# Há-hááá!!!
0372# Először is, hogy „Isten gyerek lett”. Hol van itt a hatalom? Hát ha Mária és József neurotikusok lettek
0382# volna… József egyszerűen egy zseni. Zseniális. A neurózisnak nem mutatja a tüneteit. Kifejezetten nem egy
0391# neurotikus apuka. Egyrészt ráér a családjára. Vannak szentírási történetek… Jön-megy velük, kirándulgatnak
0401# együtt, Egyiptom, Szentföld...
0404# Visszatérek a nem létező normalitásomhoz. Először is gyerek lesz. Aztán a nyilvános föllépés ott kezdődik...
0414# Például... a nyitánya: hogy a Sátán megcsócsálja: adok neked hatalmat, tí-ri-rí-ri-rí! Jaj ám, menjél má'
0423# innen!!! Tehát: a megkísértés-történetben is fontos a hatalom elutasítása. Aztán jönnek emberek, akik
0432# királlyá akarják tenni. Mit csinál Jézus? Elvonul egyedül a pusztába. Hagyják már őt! Miért? Azért, mert
0442# kenyeret adott? Attól még nem kíván király lenni... Inkább elmegy egyedül.
0449# Amikor kérdezik tőle újból és újból: Uram, most állítod helyre Isten uralmát? – Állítja a … én nem
0458# állítom! Mármint: állítom, hogy nem most állítom helyre; úgy meg sose állítom helyre, ahogy te gondolod, hogy
0468# annak úgy kéne lennie. Hát Jézusra iszonyat dühösek lesznek azok, akik azt várták a messiástól, hogy majd
0477# valami evilági hatalmi pozíciót vesz föl! Nagyon dühösek voltak rá! Tip-tip-tip, hát most nem akarom –
0487# értitek ezt, ugye? Tehát, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy az Istennek az poén-e, hogy uralkodik: hát,
0496# egyáltalán nem az!
0498# Még mi emberek is (pedig tele vagyunk neurózissal, némi pszichotikus beütéssel), hát még mi sem akarunk mindig
0508# uralkodni, nem? Néha elmegyünk, csocsózunk egy kicsit, billiárdozunk, uszikálunk, wellness hétvége... hát nem
0518# így van? Néha csak úgy vagyunk, eszegetünk... Nem, tehát Istennek nem poén, hogy állandóan uralkodjon. Egész
0527# más az, hogy Úristen, meg hogy Isten Úr. A legtöbb ember Isten Úrtól fél, de ő nincsen.
0535# 2. Isten határozza meg, hogy mi a jó és a rossz.
0540# Azt gondoljuk, hogy ez így van, ugye? Meghatározza, hogy mi a jó és mi a rossz, és akkor aztán nincs apelláta. De
0550# van! Hogy Isten úgy határozta meg a jót meg a rosszat, hogy az embernek nagyon nagy szabadsága és lehetősége van
0560# (főleg a konkrét dolgokban), hogy kompetensen döntsön arról, hogy itt és most nekem mi a jó és mi a rossz. Azon
0571# túl, hogy tudom, hogy van olyan, hogy jó és rossz. Sokkal-sokkal nagyobb szabadságunk van! Amikor a
0580# teremtéstörténetben elhangzik, hogy „a jó és a rossz tudás fájáról” evett az a bizonyos férfi meg az a
0589# bizonyos nő, és ennek a következménye az lett, hogy kiűzettek a paradicsomból... Ez egy zseniális történet!
0599# Arra nézve, hogy amikor az ember fölismeri azt (menthetetlenül fölismeri a szabadsága révén), hogy igenis
0608# mérlegelnie kell, hogy „jó” és „rossz”, ez fölér azzal, mint amikor az ember kiűzetik a paradicsomból. Az
0618# ártatlanság korának vége. Jön a „büntethetőség”. Hü-hűű, erről folyik most nagy vita! Mikor űzzünk ki
0627# egy gyereket a paradicsomból? Mikor vegye tudomásul, hogy már tud jóról és rosszról dönteni?
0636# Ez azt jelenti, hogy ezt így mondja el a 2500 évvel ezelőtt élt ember. Hogy ez olyan, mint a kiűzetés a
0646# paradicsomból; ez előbb-utóbb megtörténik! Hűhűűm! Ha igaz lenne az, hogy ezt Isten határozza meg mindig,
0656# minden esetben, minden konkrét helyzetben, és nekünk nincs semmi terünk, akkor tulajdonképpen azt állítottuk,
0666# hogy nincsen bűn. Ez jó! Hmm? Akkor simán üdvözülünk. Csak akkor mi a poén benne? Na jó...
0675# 3. A rossz ember gyakran feldühíti Istent.
0679# Hát az Ószövetség erről szól reggeltől estig. Nem? Jaj, Uram, csak a te haragod föl ne lobbanjon velünk
0689# szemben!! Plim, plim, plim... Ez megint csak egy 2-3000 évvel ezelőtt élt ember látásmódja arról, hogy mit gondol
0700# ő az Istenről. Ez erről szól. És milyen szépek ezek a történetek! Ahogy már az Ószövetség elejétől kezdve
0710# az Istennel elkezd beszélgetni az ember (mondjuk Ábrahám), és azt mondja:
0718# Te! Most azt a Szodomát és Gomorrát muszáj elpusztítani?! És ha van benne ötven igaz?
0726# Akkor nem.
0727# És ha negyven?
0728# Akkor se.
0729# És ha harminc?
0730# Na jó.
0731# És ha húsz?
0732# Hagyjál már!!!
0733# De még azért tízig le lehet alkudni. Szóval... Bár ott a könyvek, történetek elején ott van az, hogy az ember
0744# egyre mélyebben fölismeri azt, hogy talán Isten nem az a valaki, aki csihi-puhi, üti-vágja... Hogy talán nem az.
0755# Ez ezekben a történetekben olvasható el.
0759# 4. Az embernek kímélnie kell Istent.
0762# Gyerekkorból ismerős ez a mondat? „Ne szomorítsd meg Istent! Nagyon nagy szomorúságot okozol Istennek azzal,
0773# ha...” Látom, van, akinek ismerős! Jahhj! Amikor az ember (nem az ember gyereke, hanem egyáltalán, csak az ember)
0784# állandóan lábujjhegyen kellene, hogy járjon, hogy valahogy az Istennek jó legyen. Szegénynek. Annyira érzékeny!
0795# Tényleg, úgy tűnik, hogy valamilyen idegrendszeri problémája van. Most eszembe jutott, hogy több olyan ismerősöm
0805# van, akinek a neurózisa a fölötte lakó szomszéd kopogásában csúcsosodik ki. Tehát: egy ideig egész jól elvan,
0816# és akkor egyszer csak bemegy ebbe a vályúba a neurózisa, és végül megbolondul attól, hogy fölötte emberek
0826# élnek! Van, akinek ez ismerős? Általában ez nem a szomszédról szól. Tehát az Isten ott lakik fönn az emeleten,
0837# s mindig nagyon óvatosan kell itt lenn járkálni, nehogy fölhallatszódjék! Hogy hogyan rosszalkodunk! Ezért tehát
0848# csak olyan „rendesen”! Mert még ideges lesz... Akkor haragudni fog, és jön a bünti! Micsoda képzetek!
0858# 5. Az ember spontán érzelmei, indulatai, vágyai a rosszaságának a jele.
0865# Ugye, ezzel kapcsolatban emlegettük, hogy bűn-e valakit utálni? És kiderült, hogy nem! Hmm!
0873# Erről: „a gyereknek (az embernek) kímélnie kell a szüleit” az jutott eszembe, hogy szoktuk a misén mondani,
0884# hogy „az Úr békéje legyen veled”. Ez egy nagyon szép... lehet, hogy én háborgok, de Isten békéje azért
0894# átjöhet. Ebben az istenképzetben fordítva van. Tehát az „ember békéje legyen Istennel”. Uram, legyen az én
0904# békém veled, te szegény. Mert állandóan kijössz a sodrodból.
0910# 6. Az ember akaratát korán meg kell törni, hogy engedelmeskedjen Istennek.
0917# Erről volt szó – nem ragozom. Bár mégiscsak... A Szentírásnak van ez a mondata: „Aki meg akarja menteni az
0927# életét, elveszíti azt; de aki elveszíti énértem, megtalálja azt”. Ez egy zseniális mondat! Csak nem úgy,
0938# ahogy a legtöbben értik. Ugyanis ennek a mondatnak nem erkölcsi vagy lélektani üzenete van. Vagyis, hogy aki egy
0948# ilyen erős, erős akarattal akar valamit, az rossz. Vagy hogyha valaki az akaratától nem szabadul meg, az meg bűn!
0959# Hanem ennek spirituális jelentése van (mint ahogy a Szentírásnak általában egyébként is). Ezt érdemes volna
0970# moralizáló papoknak elmondani; a ti dolgotok! Mondjátok el moralizáló papjaitoknak, hogy a Szentírásnak létezik
0981# spirituális értelmezése! Nagyon izgalmas! Egyiknek-másiknak egész újdonság lesz!
0988# Szóval ennek a mondatnak ott van az a gyönyörű szépsége (most a lélektan nyelvén mondom), hogy ha meg nem
0999# haladjuk azt, amit énnek hívunk, abba az irányba, amit magamnak vagy önvalónak vagy nem tudom én, hogy micsodának
1010# hív a lélektan, akkor be leszünk zárva abba a szűk világba, amit énnek mondunk. Akkor a személyiségünk nem tud
1020# Isten irányába kibontakozni, meg Istentől, meg Isten által. Az akarat az énhez kapcsolódik. Az akarat átadása
1031# abból a szempontból egy óriási spirituális lépés, hogyha annak az lesz a következménye, hogy általa az én
1041# újabb tartalmakat képes befogadni. Vagyis a személyiségünkből az én egy integráltabb, egységesebb és
1051# árnyaltabb világra jut. Majd pedig visszaveszi az akaratot. Ez egy nagyon szép játék. Hogy odaadom, mélyebbé
1061# válok, integráltabb leszek; s akkor megint „akarok”, mert az meg kell az élethez. De hogy képes vagyok erre a
1072# mozzanatra! Aki az akaratát (aminek a hátterében az én áll) sosem tudja odaadni, nem nagyon fog tudni fejlődni!
1083# Akkor be leszel zárva abba a zárt dióba. S akkor várhatsz napestig, hogy téged valaki föltörjön. Hogyan volna
1093# lehetséges intimitás anélkül, hogy az énemet és az (énemhez kapcsolódó) akaratomat át tudjam adni? Hát
1103# anélkül nem lesz intimitás, de erről tavaly sokat beszéltünk. Tehát amikor Jézus azt mondja, hogy „aki meg
1114# akarja menteni az életét, el fogja veszteni”, pontosan így van. De ebben semmi moralizálás nincsen. Hanem
1124# egyszerűen csak a kapcsolatról szól.
1127# 7. Az ember kötelességtudatából és engedelmességéből szeretet fakad.
1134# Erről nem akarok semmit sem mondani.
1137# 8. Heves indulatokat és érzéseket tiltással ki lehet irtani.
1143# 9. Az ember őszinte megnyilatkozásai az Istennel való tiszteletlenségének a jelei.
1151# Erről már sokat beszéltem. Járt nálam valaki. Eljutott oda, hogy éppen most vesztette el a hitét. Ez nagy dolog!
1162# Ennek szoktam örülni. Óriási lehetőség, hogy egy jobb hitre találjon! Beszélgettünk arról, hogy miért
1172# vesztette el a hitét – nagyon is érthető, hogy elvesztette! S azt kértem tőle: mi lenne, ha most az indulatodat,
1183# a haragodat és mindent el tudnál mondani Istennek? Azt nem! Inkább ebben a pillanatban még csak ott tart (vagy
1194# ragaszkodik ahhoz), hogy Istent nem szabad megbántani mindenféle tiszteletlennek tűnő mondatokkal... Vagyis, nem
1205# lehet neki elmondani azt, amit gondolok vagy érzek! Milyen érdekes ez! Azt mondja: Elvesztettem hitemet Istenben! De
1216# annyira fél tőle, hogy az őszinte mondatait nem meri neki elmondani. Elég csúnya, nem? Akik erről beszélnek, hogy
1227# „én már nem hiszek Istenben!” Hmm, hmm, hmm! És a mélyén... nyárfalevélként remegnek a nagy ateisták, hogy
1237# őszinte dolgokat mondjanak. Olvassátok el „A 22-es csapdája” című könyvet! Nagyon tanulságos! Nagyon! Ahogy
1248# Yossarian a szeretőjével beszélget. Ismeritek azt a zseniális részt? És akkor Yossariannek a hadnagy felesége a
1258# szeretője. Yossarian beszél Istenről, ahogy ő látja. S erre az asszony elkezd zokogni, és elkezdi ütni-verni
1269# Yossariant. És azt mondja: „Vedd tudomásul, hogy az az Isten, akiben én nem hiszek, az egy jóságos Isten! És nem
1280# olyan durva és hülye, mint a te Istened, akiben te nem hiszel!!”.
1286# Tehát Istennel szabad őszintén beszélni.
1290# Egyszer dühömben szétvertem a feszületet, ami a szobámban volt. Emlékeztek erre? Emlékeztek. Akkor már jártatok
1301# ott, nem... Tényleg, azért ide csak ilyet mertek rakni. Jézust óvják tőlem. Tényleg, egyszer olyan dühös lettem
1312# rá... Na ezt! Na itt! Most ezt befejezed!
1316# Mondtam neki. És ha mondtam, tettem is. Csss-cs-csss-cs! Miszlikbe törtem. Komolyan! Két dolog történt. Hát olyan
1327# erővel törtem szét, hogy egyrészt a feszületem dirib-darabra szállt a szobában, de olyan erővel püföltem a
1338# könyvespolcon, hogy leszakadt a polc. Azért azt kár volt... Tessék? Jahh...
1346# Miért mondtam ezt el? Senki nem tudja ezt. (Feri megbolondult. De ezt most már kibírjuk! Hát a fitymaszűkülete az
1358# hagyján...) Egyébként! Egyébként azért szeretnék itt egy kicsit megállni. Mégiscsak rólam van szó! Mégpedig,
1369# hogy érdekes, hogy a múltkori alkalom után talán egyvalaki kért tőlem időpontot. Azért ezen elgondolkoztam!
1380# Miért, úgy már nem kellek?! Egyébként – hogy mondjam – örömmel közlöm veletek, hogy már jól vagyok.
1391# Tehát hogy... akkor nagyon be voltam ijedve, nagyon, és féltem, hogy széttrancsíroznak, és ezért hát – hogy
1402# mondjam – megoldottam. Tehát jól vagyok, jöhettek nyugodtan, nincs ezzel gond. Szóval: hogy miért mondom ezt el?
1414# Azért, mert engem Pio atya nagyon bátorított. Tudjátok, a szentek élete néha az egyetlen olvasmány, amit képes
1425# vagyok elolvasni (tényleg; mikor a Bibliát sem bírom, akkor előveszem a Szentek életét), de a régi kiadásokat
1437# kerülöm, mert az idealizálásnak olyan gusztustalan példáit lehet benne olvasni, hogy az inkább csak
1447# elkedvetlenít, de a modernek, azok már... Mondjuk Pio atya életét szoktam olvasgatni, és az egyik alkalommal
1458# olvasom azt, hogy hogyan üvöltött Istennel. Üvöltött vele! Onnan tudják (na „honnan tudják”...); onnan
1469# tudják, hogy üvöltött! Olyan hangosan üvöltött vele, hogy a cellájának az ajtaján meg a falán keresztül is
1480# kiszűrődött, és ugye rögtön leírták. És üvöltött vele, hogy „Vedd tudomásul, hogy én veled nem leszek
1490# jóban! Hogy te tudtad, hogy ez és ez a valaki beteg, és tudtad, hogy én kiimádkoznám azt, hogy ő gyógyuljon meg!
1502# És te úgy rendezted a dolgokat, hogy ne tudjam meg!” - és üvöltött vele. Na, ezt már én is tudom. Hát valahol
1513# el kell kezdeni, nem? Nagyon-nagyon sok mindent indított el bennem az, hogy ezt meg mertem tenni. Nagyon.
1524# Fölszabadított nagyon sok olyan neurotikus félelmem alól, ami az istenkapcsolatomban (magam sem tudtam, hogy van, de
1537# mégiscsak) volt. Nagyon! Nagyon. Azért a döntésemért ott Istennek adok hálát.
1545# Tehát: „...a heves indulatokat tiltással ki lehet irtani; az ember őszinte megnyilatkozásai a tiszteletlenség
1556# jelei”. Isten jól tudja, hogy nem annak a jele. Sokkal jobban tudja, hogy mi volt bennem!
1565# 10. Az embert nem kell tisztelni (legfeljebb a teljesítményét); Istent viszont mindig!
1574# Ez stimmel, nem? Istent mindig tiszteljük, de az ember meg kepeszt az üdvösségért! Rágjuk a kefét! Ahogy Hamvas
1586# Béla mondja: tele vagyunk üdvgörccsel. „Jaj, csak az az üdvösség, jaj, jaj, jaj!” - És akkor is ugye mindig
1597# bizonytalannak kell lenni: semmi se biztos!!! És akkor éneklitek a templomban (én nem), hogy... Ti se? Jól van! Ugye
1609# nem éneklitek magatokról, hogy „mint a szegény féreg, tí-ri-rí-ri”? Ez. Van egy ilyen (katolikusnak címzett)
1620# énekünk. Most feloldlak benneteket az alól, hogy ezt az éneket énekeljétek! Mint a szegény féreg – ez micsoda?
1632# A South Parkba való rigmus... Nagyon tanulságos rajzfilm, szoktam nézni. Nagyon cool. Nagyon! Olyan... Szóval, amit
1644# nem mertek elhinni az istenképzetetekből, azt nézzétek meg abban a rajzfilmben. Nagyon. Olyan jó kis tükör az!
1655# Ho-hóó!!
1656# Hívőknek nem ajánlom. Komolyan. Hívőknek nem kell. Vallásosaknak viszont igen. Vallásosak nagyon rászorulnak.
1668# Hívőknek már nem kell, ők már meggyógyultak akkor belőle.
1673# 11. Az engedelmesség erőssé tesz.
1677# Meg is mondom, hogy hogy. Egyrészt nem igaz. De közben meg valahogy igen. Igaz abból a szempontból, hogy az Istennek
1689# való engedelmesség olyan értelemben az embert felfújja, amilyen mértékben és értelemben ez az agresszorral való
1701# azonosulást jelenti. Isten ugyanis ezekben a képzetekben a fő agresszor. Mi más lenne? Ez a tíz pont bőven elég
1712# ahhoz, hogy fölismerjük azt, hogy Isten egy agresszor. Egy önkényes agresszor, aki azt csinálja az emberrel, ami
1724# csak tetszik neki! Nemde? S az embernek még engedelmeskednie is kell egy ilyen Istennel szemben. Háhhh! Ezért tehát
1736# érdemes papnak lenni! És akkor... Sikerült megragadni egy szerepnek a csücskét, és akkor azonosulunk az
1747# agresszorral. Ééés! Kiállunk az ambóhoz, így, és villámokat szórunk. Nagyon tuti szerep! Tiiii! Teeeee! Persze,
1758# ha Ti, akkor még el tudtál bújni, de Teeee!! Szóval, nagyon sok pap egy (valójában teljesen torz) istenképnek
1770# esküdve azonosul ezzel az agresszor Istennel és fröcsög. Ennyi történik.
1777# Egy pszichiáter ismerősöm a következőt mondta (egy pszichiátertől jó – mert hogy amiről beszélt, azt nem...
1788# tehát mindegy): Tudjátok... (Na mindegy. Eszembe jutott egy reklámszöveg Istenről. „Három az Egyben”.) A
1799# Mária Rádió ma még nem kezdte el adását. Szóval... hogy ne tévesszem el a szavam fonalát (csak már
1809# elvesztettem, de mindegy; nem eltévesztettem... hol, hol?)
1815# A pszichiáter ismerősöm azt mondta: háromféle mise van (innen jutott eszembe ez a három).
1825# Mise, ami javamra szolgál (arra járok.)
1829# Mise, ami békén hagy.
1831# Mise, ami árt.
1833# Óh. Azért mondtam, hogy egy pszichiátertől ez elfogadható, hogy ezt mondja. És hogy eléggé felnőttek vagyunk
1844# ahhoz, hogy egy olyan misére, ami árt, arra ne járjunk. Miért kellene nekem egy olyan papot hallgatni (mint én;
1855# egyébként én járok a legrosszabbul, mert én mindig hallgatom magam; minden előadásomon ott vagyok –
1866# kifejezetten kiborító; ezért muszáj néha pihennem, hogy valahogy bírjam). Szóval miért kellene olyan papokat
1877# hallgatnotok, akik az istenképzetükre minimálisan sem reflektáltak? A papnevelő intézetben én naiv voltam (még
1888# most is van bennem, de akkor még nagyon). Arra gondoltam: ó, milyen szép! Elmegyek, és megtanulom, hogy hogy kell
1900# papnak lenni. Hm-hmm. Hát ebből nem sok lett. Ugyanis hat év teológia tanulás után rájöttem (közben is), hogy
1912# hogy a csudában van az, hogy az emberről nem tanultam egy betűt sem. Nem? Tehát megtanulom, hogy Isten ilyen-olyan
1924# meg amolyan, s utána elmegyek Az Emberekhez, de gőzöm sincs, hogy kinek beszélek?! Emiatt kezdtem a lélektannal
1935# törődni. Mert rájöttem, hogy ha csak az Istenről tudok valamit, az nem sok! Az olyan, mintha magot vetnék a
1946# földbe; a magról tudok mindent, a földről meg semmit. Ssssz!
1953# De most rájöttem valamire. Ez pedig az, hogy a teológián egyáltalán nem törődtek az istenképzeteinkkel sem!
1964# Kaptunk egyfajta racionális, elvont teológiai tudást. De hogy engem ki segítette abban, hogy „Feri! Nézzünk rá
1975# a te istenképzeteidre! Hogy mit gondolsz te az Istenről akkor, amikor...?” Hogy soha ilyenről nem volt szó!?
1987# Ezért tehát ez valami olyasmi, hogy papokat nekieresztenek az embereknek anélkül, hogy különösebben „kötelező
1999# szervizre” járnának. Tehát hogy „Nem fogyott ki az olaj? Vagy a spiritusz? Hát kicsit föl kéne tölteni...
2011# Vagy nem is használt! Hát olyan is van. Hogy soha rakott bele, minek az? Nem?” Ezt én, hát, finoman szólva
2024# felelőtlenségnek tartom. Ebből a szempontból azok a papok nagyon korrektek, akik a megtanult tudást 50-60 éven
2037# keresztül visszamondják. Ők a korrektek. Csak náluk meg elalszunk. Igazából ezek a korrektek csak
2048# mondják-mondják-mondják, teljesen … szinte semmi hasznunk nincs belőle, de nem is árt. Most azok, akik föl is
2061# háborítanak bennünket... Hát... Vannak jó papok is, ez az örömhírem! Mint ahogy vannak jó pszichológusok is.
2073# Pszichiáterek. Tanárok. Egy-két szülő... Na, nagyon kritikus vagyok ma. Elmondom, hogy miért.
2084# Az utóbbi néhány hónapban négy református lelkész 30 és 40 között lett öngyilkos. Négy. Hát azért az
2096# ilyesmi meg szokott viselni. Mert úgy arra gondolok, hogy ez hogy van? Hogy van ez? Fiatal emberek! Feleséggel!
2108# Gyerekekkel, picikkel, 3-4-5 gyerekkel! És akkor a kötél. Hogy lehetséges ez?!? És tudjátok (ú, most kimondtam,
2121# hogy református), evangélikus! Baptista! Görög katolikus! Na, most már mindegy. És tudjátok, hogy milyen irányba
2134# megy el az értelmezése annak, hogy ezek a fiatal papok öngyilkosok lettek? Két irányba megy el. Az egyik: kevés
2147# volt a hitük! A másik irány pedig: túl sokat foglalkoztak a lélektannal! Az, az! Az megbetegítette őket, az a sok
2160# lélektan! Inkább még imádkoztak volna egy kicsit!
2166# Hát ahhoz az Istenhez én annyit se imádkoztam volna, amennyit ők! Ezt egy képben tudom megragadni: amikor
2178# öngyilkos papoknak, lelkészeknek az életét így nézik, az kb. olyan, mint amikor egy fuldoklónak dobnak egy
2191# mentőövet (terápiás lehetőséget, ilyesmit), az illető nem gyógyul meg, és erre a mentőövet kezdik el
2202# hibáztatni. Ez kb. ilyen.
2205# Amikor fölszenteltek pappá, hihetetlenül naiv voltam. (Ezt már mondtam.) Azt gondoltam, hogy az élet egyre szebb
2218# lesz (már ott kint). Mert itt bent egész jó. Na de ott kint! Hogy úgy szép lassan az „ilyen fajta” papok, az
2231# „olyan fajta” elöljárók eltűnnek majd. Komolyan ezt gondoltam! Miért, hát már annyit változik a világ, hát
2243# csak mi is egy kicsit! De nem. Komolyan nem! Ez nagyon elgondolkoztat. Lehetséges, hogy az Istennek egy nagyon sajátos
2257# terve van. Ki kell halnunk, mint a dinoszauruszoknak. Túl kártékonyak vagyunk. Túl sok lelket zabálunk meg.
2269# Komolyan, ki kell halni! Majd amikor már olyan kevés pap lesz, hogy teljesen tarthatatlan lesz, akkor lehet, hogy
2283# egy-két érett személyiségű házas férfit is fölszentelnek. Pölö. De lehet, hogy nem. Akkor teljesen ki fogunk
2295# halni, és akkor már nem lesz többé ez kérdés.
2300# Tehát ami innen nézve nem-tudom-én-minek tűnik, lehet, hogy onnan nézve egy... csak csinálják! Hát, ha nem
2313# jönnek rá... Most minden nap kopogtassak be hozzájuk? Hát jó, hát akkor...
2321# 12. A dicséret elbizakodottá tesz, és károsan hat a helyes „teremtményi alázatra”.
2331# Hát erről nincs kedvem beszélni. Rengeteg indulat jön ki belőlem, rengeteg! Tudjátok... Jahhj!
2342# 13. Az alacsony önértékelés Isten megbecsüléséhez vezet.
2348# „Mondd, hogy haszontalan szolga vagy!” - Hmmm. Az alacsony önértékelés Istennek a mély megbecsüléséhez nem
2361# vezet el! Dehogyis! Egy mélyebb félelemhez vezet el! Az megint egy másik kérdés, hogy amikor Jézus azt mondja:
2373# „Ha megtetted azt, ami a dolgod, mondd azt, hogy 'haszontalan szolga vagyok'”. Há! Há-há! Ezt a mondatot is
2386# érdemes spirituális értelmezésben látni, nem pedig ilyen moralizálóan: „fogod be a pofád!” „nem
2397# dicsekszel!” „nem örülsz!”. Például úgy, hogy ha valakinek volt szent élménye, és átéljük a magunk
2408# végtelen esendőségét, esetlegességét, ezt a végtelen, végtelen nem is tudom mit. Van ilyen élményetek?
2420# Csodaszép élmény! De nincs benne semmi megalázó, semmi lealacsonyító, semmi degradáló, semmi ilyesmi nincs
2433# benne. De az élmény az van! Csodálatos élmény tud lenni, ahogy meséltem nektek, ott fetrengek egy szurdoknak az
2446# alján. A természet meg olyan hatalmas... Ó, ez lehet egy istentapasztalat! De ebben semmi megalázó nincsen. Semmi
2459# se! Ezt aztán ilyen moralizáló nem-tudom-én-milyen értelmezésben továbbadni kifejezetten istenkáromlás! Hogy te
2472# szidd magad, akkor vagy jó keresztény... Ez istenkáromlás, mert Isten ezt sosem mondja! Milyen kifejezéseket
2484# használok?!
2485# 14. A gyöngédség Isten részéről káros, mert elkényezteti a bűnre hajló emberi természetet.
2496# Vaáá! Ismerősek ennek a verziói?
2500# Ez az a pont, ahol azzal a teológiával egy picit sem tudok megbékélni: hogy az ember úgy ahogy van, rossz! És csak
2513# az Isten kegyelme emeli föl! Ez egy szívement teológia! Nem agyament, szívement! Elkeserítő. Ezzel a teológiával
2526# emberek millióit tették már tönkre. Hogy „az ember rossszhhh”! „Akit Isten szeret, megfenyít!”
2537# 15. Az ember érzelmi szükségletei nem lényegesek a hitélet útján!
2544# Ugye, és akkor ezt szoktuk dörögni (megint jövök az ambóhoz): a szeretet nem érzelem! Hhh-hh!
2555# Ez azért furcsa jelenség, nem? Azt mondja: „Az érzelem semmi! Az indulatok károsak!! A szenvedély a bűn
2567# forrása!!!” Hhh-hh! Jó, fölismertetek egyfajta... ?
2573# Ez megint csak egy szívement teológia: a szeretet az nem érzelem, az döntés kérdése! Puszta akaraterő! (Nem
2586# hallottátok még ezt?! Férfiak szokták ezt így. Az Akarat! Eldöntöd!!! Bráááhhh! ) De ő még nem döntötte
2598# el, ez nagyon lerí róla. Atya, döntse már el, légyszi, légyszi, tehát hagyja már ezt abba... Nem, hhh.
2610# Ha arról beszélünk, hogy „szeretet az Isten”. Szegény János, ilyeneket beszélt. Már az apostol. Jaj, jaj,
2622# jaj. „Ezen már rég túl vagyunk! (?)” Ha a szeretet tényleg az, aminek mondjuk, akkor: a szeretet képes átfogni
2635# az embert, nem? Ha még Istent is ezzel jelöljük meg, hogy „Isten a szeretet”, akkor azt lehet mondani, hogy „a
2648# szeretet döntés”. Is. Akarat kérdése. Is. Cselekvés. Is. Gondolat. Is. Szándék is. Érzés is. Érzelem is.
2661# Ösztön is. Test is. Ez mind együtt. Hát ha a szeretet az, aminek mondjuk, akkor ettől a vagy-vagy logikától is
2674# érdemes volna megszabadulni. Egy igazán mély szeretetben ez mind ott van. „Nagyon szeretlek, de ne érj
2686# hozzám!!”. Hát ha a szeretetben a test nem vesz részt, akkor az micsoda?! Nem? „Én ápollak, de ez...”
2698# „Fáj?” „Nem, hát megfogod!!”
2702# Amikor szociális munkásként tengődtem, vagy afféle valamit csináltam, egyszer csak jött egy telefon a Magyar
2715# Máltai Szeretetszolgálatho'. Egy férfi hívott, hogy ki kéne menni a feleségéhez, mert bajban van. Hát hanyadik
2728# kerület (mindig ezt kell megkérdezni, ez a legfontosabb kérdés). Mit tudom én, Kukutyin. Hát ha Kukutyin... miért
2741# én menjek Kukutyinba? Nem lehet, hogy valami ismerős, rokon, szomszéd? Nem lenne jó? Nem. De miért, mit kell
2754# csinálni? Hát, hogy mozgássérült a feleségem, és segíteni kéne őt kiemelni a kocsiból. Ezért?! Ezért menjek
2767# én Kukutyinba?!? De értse meg, kedves fiatalember, fontos lenne, hogy kijöjjön. Higgye el, hogy fontos lenne. Hát
2781# ne már! Kukutyinba?! Tiszta dühvel mentem ki. Hogy ezt nem hiszem el! Hogy én most egy órát utazok Kukutyinba!
2794# Azért, hogy egy mozgássérült embert kiemeljek! Ott vannak a szomszédok... Gondoskodjon már róla valaki! S akkor
2807# mi történt? Bementem oda. Kiderült, hogy egy kb. százhúsz kilós hölgy volt a feleség. Ült a kocsiban. De nem
2820# ezért hívtak. Mert azt kérdezte a férj, hogy jó erőben vagyok-e. De akkor az még igaz volt. Mondtam, hogy igen.
2833# Na és akkor kiderült, hogy a néni dinnyét evett. Nyár volt. Negyven fok. És prrtttyyyyyyyy... Megvan? A Mária
2846# Rádió miatt.
2848# És képzeljétek el, negyven fok. Órák óta nem merték kinyitni az ablakokat meg az ajtókat, nehogy kimenjen a
2861# szag. Így, ahogy mondom. Beléptem, és... hhh. Miután nagyon meleg volt, ezért az a nagyon-nagyon kiszolgáltatott
2874# hölgy egy egészen kis vékony cicanadrágban ült a … prrrtttttyyyyy.
2882# Nahát, ezért hívtak. Erről jutott eszembe. Jaj, én nagyon szeretlek. De hát...
2891# Ú, hát azt a nénit, azt csak úgy lehetett kivenni. Így, csuklóig. Az úgy ment, az máshogy nem. Hááá. Még egy
2904# hét múlva is az orromban volt a szag. A legkomolyabban. Ha éltetek már át ilyen nagyon erős bűzt, azt tényleg az
2918# agyad megjegyzi. Nem tudom, miért csinálja, de... És ezzel mentem, hiába, hiába. És huszonötször sikáltam ki a
2931# körmömet, és akkor is éreztem, hogy a bőrömet átitatta. Jaj, ez nem tetszik. Olyan érdekes undorpöttyök vannak
2944# itt a teremben. Na, tehát hogy a szeretet, ha az az, aminek mondjuk, akkor ez mind együtt. Mind. Amikor visszajöttem
2958# ebből a történetből, akkor azért valamit nagyon megtanultam. Nagyon. Igen. Tehát „az ember érzelmi
2969# szükségletei nem lényegesek.”
2973# 16. A keménység az Isten részéről jó előkészület az üdvösségre.
2980# „Most szenvedsz, most... az élet is ad neked, én meg a másikat balról.” Nem? De „aztán üdvözülsz!” Hát
2993# tudjátok, én már néhányszor elolvastam a Koránt. Vannak muzulmán ismerőseim. Ha az iszlám az, aminek látszik,
3006# egyik-másik öngyilkos terrorista révén... Hát, tudjátok. Szerencsére azonban nem az! De aminek látszik, hát,
3019# tudjátok... az olyan, amilyennek látszott a kereszténység 6-700 évvel ezelőtt. Kb. pont olyan. Csak most már van
3032# trotil, dinamit, C2, B3 (az vitamin, nem). Szóval, hogy fiatalembereket ráveszünk arra, hogy … biztos, az élet, az
3046# nagyon... Tudjátok, hogy a világon hol a legnagyobb családonként a gyerekszám? A világon! A Gázai övezetben!
3059# Hát, hogy a politikusoknak is lesz miről beszélni majd odafönn. A Gázai övezetben tíz fölött van! Ott olyan
3071# szegénység, olyan nyomor van, hogy egy napot nem bírnánk ottan ki. Szörnyű, egyszerűen elviselhetetlen! És akkor
3085# ezeket a nyomorult fiatalokat az Isten nevében rávenni arra, hogy „az élet is olyan”, „dehogy! Jól
3097# fölrobbantod magad, és akkor majd” – egyszerűen nem is tudok erre mit mondani. Bizonyára a legtöbb vallásban
3110# találnánk párhuzamokat. Én nem az iszlámról beszéltem, hanem arról, ami egyeseken keresztül ide elérkezik.
3122# Hogy nehogy félreértse ezt bárki. Nem általánosítani akartam. De azt látni, hogy fiatal embereket erre rá lehet
3136# venni. Szörnyű. Ezeknek az embereknek a … nem is tudom. Azért őértük nagyon kéne imádkozni. Nagyon!
3147# 17. Az ember a verésből ért.
3151# Isten megfenyít, és akkor rájössz, hogy mi az igazság.
3157# 18. A megjátszott, kikényszerített hála és bocsánatkérés jobb, mint az őszinte ellenkezés.
3168# Hát, Istenre vonatkozóan elég ütős, nem? Keresztelő Jánosnak van egy nagyon merész húzása. Mennek az emberek,
3181# hogy elmondják a bűneiket, meg alámerüljenek a Jordánba. És jönnek a farizeusok is. S erre Keresztelő János azt
3194# mondja: „Viperák fajzatai!” – ez olyan jó belépő. „Viperák fajzatai! Ki tanított meg benneteket arra, hogy
3207# meneküljetek a közelgő veszedelem elől?!” Ez zseniális! Hogy meg van tanítva a nyomorult farizeusnak. Hogy
3220# meneküljön. Hogy tartson bűnbánatot akkor is, ha nincs neki abból semmi se. Azért menjen és csináljon úgy.
3232# Pontosan így van. És hogy ezért milyen... Emlékszem, ott vagyok az egyik templomban káplán. És akkor a gyerekek
3246# egy zseniális misztériumjátékot adtak elő karácsonykor. És kiállt az atya, és azt mondja: „Nagyon köszönöm
3258# mindazoknak, akik a gyerekeket betanították.” Hoppá!! Mi az, hogy betanították?! Hát a lovad a lovardában! A
3271# papagájt, hogy „ké-ső vaaan!”. Tehát ez. Vagy valami! Hát egy állatot szoktak betanítani, nem? Tehát Skinner
3284# például betanítja a madarantyút, hogy járjon körbe. Tényleg megcsinálta. Skinner azt mondta: szabadság az
3297# nincs; csak tanult folyamatok. És egy madarat addig-addig jutalmazott, amíg megtanult az óramutató járásával
3310# megegyező irányban forogni. Hát ez betanítás. De az embert nem betanítjuk! Rhaaaa!
3320# „Ki tanított titeket be?” – kérdezte Keresztelő János, „hogy jöjjetek ide alámerítkezni?” És az a baj,
3331# hogy tényleg betanították őket. Na ja.
3335# 20. Veréssel, büntetéssel megtanuljuk a magyarok istenét!
3341# 21. Az ember az Istennek nagy bajt okozhat (és okoz is) a rosszaságával.
3349# Erről már volt szó (menj csak).
3352# 22. A test piszkos és undorító.
3355# Pál apostol rengeteg ilyesmiről ír, csak nem úgy érti. Tényleg! Nagyon kellene tudnunk az akkor használt
3367# szavaknak az értelmét. Tehát hogy az nem arról szól. „A test nem használ semmit, a lélek az, ami éltet”.
3378# Legjobb lenne enélkül a háttértudás nélkül Pál apostolnak ezeket a kijelentéseit egyáltalán nem komolyan
3389# venni. Ezt tudom mondani. Mert ha valaki csak úgy olvassa Pál apostolt a magyar fordításból, hát ott olyan dolgok
3401# vannak; ha az úgy igaz, akkor én nem vagyok keresztény. De nem is akarok az lenni. De ebbe nincs kedvem belemenni,
3414# mert unom ezeket. Így, ez a szó, meg az a görög...
3419# 23. A heves érzések károsak és veszélyesek Istenre nézve.
3425# 24. Isten ösztönmentes és bűntelen lény.
3429# 25. Istennek mindig igaza van.
3433# Ez brutális. Istennek mindig végül aztááán. Csússzál csak egy kétszáz métert? Jaj, mint én a katonaságnál.
3444# Hát, mondjak onnan egy történetet? Kicsit szétesett vagyok.
3451# Kimentünk lőgyakorlatot. Tudjátok, mindig úgy forgattam a dolgokat, hogy ne adjanak valami rangot. Azt nem bírtam
3463# volna. Úgyhogy másfél év után is honvédként sikerült szerelnem (már le). S akkor volt ilyen lőgyakorlat. Ki
3474# kellett ásni először is a lövészárkot. És a lövészárok kiásása után az volt a gyakorlat, hogy a tisztek
3485# (hogy mondják azt? látszik, hogy rég volt...) könnygáz-gránátot dobáltak be az általunk kiásott izébe. Ez
3497# kifejezetten megtanította velünk a gázálarc gyors fölvételét. Csak az a pech ám (ha valaki élt már át ilyet),
3509# hogy amikor te már magadra vetted a gázálarcot, miután a taknyod, a nyálad, a könnyed és a fülzsírod is
3520# egybefolyt, akkor utána a gázálarc alatt ez megmarad. (Hát nektek semmi se drága, ne haragudj?!) Most azzal
3531# vegyül, hogy a gázálarc, az a műanyag, rád tapasztja az izzadtságot. És az izzadság is ugyanúgy csíp. Tehát
3543# az egész pofádat elkezdi csípni ez az izé; tuti jó állapot. El tudod képzelni, hogy miután tehát kiástuk ott
3555# az árkot, ez egy nagyon-nagyon... Úgy döntöttünk (miután elég sok Rejtő-regényt olvastunk el, és Port
3565# században kaptam a kiképzést), hogy hát azért már mégiscsak mutassuk meg, mint Tuskó Hopkins annak idején, meg
3577# Fülig Jimmy, és akkor vízilabdásokkal voltam, meg birkózókkal, meg ilyesmikkel), hogy hát egy kicsit húzzuk már
3589# föl ennek a tisztnek az agyát. Hát ez ez, ezt gondoltuk. És akkor arra jutottunk, hogy mi lenne, ha nem mi
3601# purcannánk ki, hanem ő. Le kellett venni a gázálarcot, és ott üvöltöttek velünk, hogy... nem tudom, miért, azt
3613# gondolták, hogy így értjük csak. Hogy „na, most akkor megtanulták, hogy...”. És akkor ott kedvesen álltunk.
3624# „Igen, maguknak nem volt elég?!” Na, és akkor a gyakorlótérről irány, futás haza! Ugye, de mi teljes
3635# menetfelszerelésben voltunk, ő meg csak úgy. Na de mi sportolók voltunk. És úgy fél távnál látta, hogy ő
3646# fáradtabb, mint mi. Ez mégiscsak így nem járja. S akkor azt mondta: „gázálarc föl!” Képzeljétek el, a
3657# Külső Váci úton (merthogy a Dunai Flottila a Külső Váci úton volt) gázálarcban futottunk. Jött azért ott a
3669# levegő, és úgy látta, hogy nem nagyon maradozunk le, de ő meg igen. Na, akkor: „Nóta indulj!”. Legkomolyabban!
3681# Tehát teljes menetfelszerelés, futás, gázálarc, nóta. Hát ez, mint a Galamb az Előretolt helyőrségben... És
3692# akkor, hogy ne csapjuk be, úgy futott velünk, hogy odahajolt, hogy hallja-e a gázálarcból, hogy éneklünk-e.
3704# Legkomolyabban. Nem mondom, a végére egy kicsit elpilledtünk, de beértünk. Na, akkor még egy történet, de az
3715# nagyon rövid lesz. Az egyik kedvenc kiképzésem ez volt. A másik:
3722# Leküldtek a gyakorlótérre. Nem, nem oda, alakulótérre, nem is oda, hanem a kikötőbe. Hát Dunai Flottilla,
3734# értitek... S azt mondja ott a tiszthelyettes: „Na akkor! Most itt vannak ezek a kövek. Most akkor szánjanak időt
3746# arra, fordítsák meg a köveket, mert a másik felük fázik! Fordítsák meg, hogy azt a felüket is süsse a nap!”
3757# Parancs, értettem. S akkor egy órán keresztül fordítgattuk a köveket, hogy ne fázzanak meg ott a kikötőben.
3769# Legkomolyabban! Aznap nem is fázott meg egyik se. Nem. Amit mondtak, megcsináltuk. EÜ-n egy se volt. Hát ott...
3781# mehettek volna, hogy „megfáztunk”, de egy se volt. Tehát: bírták. Na, ezt azért akartam idehozni, mert sajna,
3793# sokaknak az istenképe még ötször ilyen durva. Tehát, amit értelmetlenségben át lehetett élni a Magyar
3804# Néphadsereg kötelékében, hát az sokaknak az istenképzetéhez képest ipari tanuló. Vígan kibírta a
3814# katonaságot, mert az az Isten, akitől fél, az ötször „olyan”.
3821# Híha. Itt a... Azt szeretném mondani, hogy érdemes reflektálni az istenképzeteinkre mondjuk ennek a 25 pontnak a
3833# segítségével is. Merthogy nagyon valóságosnak tűnő összefüggések jelentek itt meg, azt gondolom. „Istennek
3844# mindig igaza van.” Ebből az jön ki, hogy a keresztény embernek tehát (de a papnak meg főleg) mindent tudnia kell.
3856# Mi (merthogy Istennel jóban vagyunk), ugye, hát „föl vagyok szentelve”, ezért énnekem mindent tudni kell. Nekem
3868# minden kérdésre válaszolni kell tudni. Mindig tudnom kell segíteni. És vannak olyan társaim, akik ezt komolyan
3880# így is gondolják. Ő „mindent, mindent tud”. El is mondja. Mint én, így keddenként.
3889# Jézus rengetegszer megteszi azt, hogy kérdezik és nem válaszol. Rengetegszer. Annyira gyönyörű az, hogy amikor
3901# egy beszélgetésben eljutunk oda, hogy valaki föltesz egy hihetetlenül izgalmas kérdést. Múltkor éppen volt
3913# ilyen.
3913# Valaki ötven percnyi beszélgetés után eljutott egy olyan kérdéshez, hogy a tíz ujjamat megnyaltam. Na, hát erre
3925# kell akkor a válasz! Na, azt már nem! Egy ilyen jó kérdést tönkretenni egy válasszal? Én ilyet nem csinálok
3937# ezzel a kérdéssel. Nincs az a pénz... Hát ötven percünkbe tellett, míg egy jó kérdésünk lett. Menj csak haza!
3949# Ezt a legkomolyabban gondolom. Tönkre... Nemcsak a rossz kérdések tesznek bennünket tönkre, hanem a jó válaszok
3961# is. A jó válaszok! Tönkretesznek minket. Na? Egy jó kérdést nem szabad megválaszolni! Te eljuthatsz a jó
3972# kérdésed nyomán valahova, de egy jó kérdést kívülről, egyszerűen nem szabad! Nem, nem, nem, nem!
3982# Azt kérték az egyetemisták Óbudán, hogy beszéljek az istenképekről. Beszéltem, fél évet, de csak negatívokat
3994# mondtam. Jelentkezett valaki fél év után, már csonttá aszottak teljesen, az összes lélek kiment belőlük. Hogy:
4006# „Atya! Lehetne egy-két percet valami jó istenképről is?” Nincs az a pénz! Kifakadtam nekik: most mit vársz
4017# tőlem? Ezt mondd meg nekem, hogy ebben a pillanatban mit vársz tőlem?! Hogy a péppé csócsált, rágott biblikus
4029# képeket elmondjam neked? Amin már semmi rágni való nincs, semmi élvezet nincs, már ötvenszer kihánytuk meg
4040# visszaszívtuk? Most mondjam el neked, hogy „Isten a jó pásztor!”? Ez kell neked? „Isten a Mennyei Atya!”?
4052# Ezért tettünk fel kérdéseket fél évig, hogy ezekhez jussunk el? Hát én ezt agyon nem ütöm ezekkel a
4062# válaszokkal.
4064# Hát most akkor keresd meg a te jó istenképedet! A tiédet, azt a személyes istenképzetedet. Én nem tudom, hol van,
4076# de mindenkinek van egy-két szép elem, az biztos. Azt keresd meg! A jó kérdésekre a „jó válaszok” nem jók.
4087# Nem, nem és nem. Ott már csak a személyes válaszok elegendők. Azok a személyesek, amiket csak te tudsz kimondani
4099# magadnak. Ez kintről nem tud jönni. Ezért is nem megyek abba bele, hogy beszéljünk egy órát, és utána negyed
4111# óra kérdés. Hát dehogyis! Nem! Az a negyedóra tenné tönkre az egészet. Így legalább botránkoztok, dühösek
4122# vagytok, undorodtok, mit tudom én, valami történik. Válaszokat...
4130# Hmmm.
4130# Hát én most befejezem. Majd néhány következtetést szeretnék levonni. Azért ezt kimondom:
4139# A fekete pedagógia szülőképe, gyerekképe, emberképe, kapcsolati mintája egy torz istenkép és kapcsolat
4150# jellegzetességeit mutatja.
4153# Klasszikus párhuzamok vannak. A fekete pedagógia által megtanult istenképünk meg szülőképünk meg önképünk
4164# között. Viszont ez azt is jelenti, hogy a fekete pedagógián pallérozódott felnőttek istenként viselkednek a
4175# gyerekekkel való kapcsolatukban. Ha ezt megfordítom, akkor ez jön ki belőle. Azt hiszik, hogy ők istenek. Hogy
4187# uralkodnak a gyerekeik fölött. Hogy megalázzák őket, hogy büntetgetnek, hogy készítik őket az élet
4197# nehézségére, és nem kell hozzá más, csak egy radiátor meg némi kötél. Istennek képzelik magukat.
4208# ...képzeljük magunkat. Ide jutottam. És ez benne a nagyon csúnya. És a gyerekek ezt elhiszik. Hogy te jó vagy
4219# (már hogy jót tettél vele), és hogy Isten is olyan. És ettől egy életet végignyűglődünk. Nagyon sokat
4230# szenvedünk emiatt. Jahhj. Annyira jó lenne, ha rá mernénk látni az istenképzetünkre. Na még ezt a mondatot, hogy
4242# ne csak így össze-vissza:
4244# Sok ember egyszer csak rájön arra, hogy Isten talán nem az a valaki, akinek eddig hitte. De ennek brutális
4256# következményei vannak a szüleivel való kapcsolatára nézve. Nagyon sok felnőtt azért nem jut el egy pozitív
4267# istenképzetbe vetett hitig, mert akkor azt kellene mondania, hogy „de a szüleim nem voltak ilyenek”. Akkor fel
4279# kellene hagynia a szülei további idealizálásával. Ezt pedig nagyon sokan nem akarják vállalni. Számomra
4290# megrázó volt, ahogy beszélgettem emberekkel, és úgy döntöttek, hogy inkább kitartanak amellett, hogy
4300# „apámnak, anyámnak igaza volt akkor, amikor megalázott és megvert és a saját szükségletei számított neki...
4312# ők a jók, és igazuk van – még akkor is, ha ezen az áron nem hihetek egy náluk sokkal jobb Istenben”. Mert
4323# akkor el kellene kezdenem rálátnom a saját szüleimre – és azt NEM. Volt, aki kerek perec meg is mondta: itt van
4334# ez a valaki. Én a hozzá fűződő lojalitásom miatt nem akarok hívő lenni. Én ezt a lojalitást nem adom föl. És
4346# ami érdekes volt: még csak nem is az apukája vagy az anyukája volt. Egy számára kedves személy, aki azt mondta:
4358# „Isten nincsen, és különben is, tik-tik-tik-tik.”. Tehát sokszor akkora a kiszolgáltatottságunk (felnőttként
4369# is); a vélt kiszolgáltatottságunk (itt belül), aminek viszont egy szubjektív realitása van, hogy inkább egy jó
4381# Istenben sem hiszünk. Mert akkor tényleg megváltozik az, ahogy a szüleinket látjuk, ahogy a....
4391# Tehát a kettő között így is van egy összefüggés.
4396# Na ja. Elég szétesett voltam ma. Sajnálom. Nem tudom. Na. Hmm.
4403# Köszönöm a figyelmeteket.
4407# Akkor jövő héten megint családozunk. Akarsz hirdetni? Gyere csak!

Segíts,

hogy ez a hanganyag másokhoz is eljusson.

Hogyan segíthetsz? Támogasd az alapítványt. Oszd meg a hanganyagot azokkal a barátaiddal, ismerőseiddel, akiket érdekelhet. Add tovább!

Megosztom
E-mailben küldöm

Isten hozott benneteket, szervusztok! Nagy dolog, hogy itt vagytok! Az influenzajárvány meg se kottyan nektek!


0010# Hihetetlen... Meg a múltkori előadásom sem, úgy látom. Az lehet, hogy durvább volt, mint az influenzajárvány.
0020# Valószínű, hogy a Mária Rádióban ki fogják sípolni az egészet... Egy előadás elmarad.
0027# Ott tartottunk, hogy megnéztük azokat a hamisságokat, amelyek az igazság ruhájában járnak és abban pompáznak.
0037# Vagyis néztünk huszonöt hamisságot, ami akár a mi gyerekkorunktól kezdve is belénk ivódhatott, mint valamiféle
0047# „igazság” vagy „életbölcsesség”. S miután elmondtam a huszonötöt, volt ott egy huszonnegyedik, ami nem
0057# tudom, hogy fölkeltette-e az érdeklődéseteket. Az így hangzott: „A szülők ösztönmentes és bűntelen
0066# lények”.
0066# Hmm-hmmmm! Ez! Főleg, főleg ez a mondat arra indított, hogy tegyek egy picike kis kitérőt
0074# „a huszonöt áligazság és a spiritualitás és az istenképzeteink összefüggése” irányába. Tehát most, aki
0084# kifejezetten utálja a spiritualitást, az szerintem menjen el. Akit most az ilyen istenképzetekkel kapcsolatos
0094# nem-tudom-én-micsoda untatni fog; komolyan! Úgy tervezem, hogy háromnegyed óra. Tehát akkor van kinn jó kávé,
0104# meg nem tudom, mik vannak kinn... Kakaó! Az van, ugye? Van kinn jó kakaó? Hát, olyan, amilyent az ad... Na, azért
0114# is, mert beharangoztam nektek, hogy az idei első félévben fogunk beszélni Virginia Satirról, és aztán... aztán,
0124# aztán Alice Millerről szó se volt, de idejött. Szabad volt, bejelentkezett, és mondtam, hogy ne menjen el. És
0134# akkor hogy Verena Kast, a jungi analitikus; hogy őróla fogok beszélni... hát még fényévekre van. És aztán
0144# utána még Hellingerről kéne. Aztán – ez lett volna az első félév – utána gondoltam arra, hogy ennek a
0153# spiritualitásra való vonatkozásairól is. Az teljesen biztos, hogy idén egyetlen szót sem fogok tudni a
0162# spiritualitásról beszélni akkor, ha úgy közbe-közbe nem szúrok valamit, mert ahhoz képest, amit gondoltam, sehol
0173# se tartunk. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy ha most nem térek erre ki... Egy év múlva már kit érdekel ez? Nem? Hát
0183# azóta... régen meggyógyulunk, túl leszünk rajta... Ha! Micsoda hülye témák ezek! S akkor már...
0191# De most még valamennyire aktuális.
0194# Nem tudom, hogy van-e köztetek olyan, aki jegyzetelni szokott?
0200# Van-e neked huszonöt pontod a füzetedben... (Van, van!) Hát, érdemes! (Mondom szerényen.) Most nem akarok mind a
0210# huszonöt pontról beszélni, csak egyikről másikról. De azt gondolom erről a huszonöt pontról, hogy ha a szülő
0220# helyébe az Istent tesszük, a gyerek helyébe meg a hívőt (vagy az istenkeresőt, vagy egyáltalán: csak az embert),
0230# akkor úgy is mindegyik mondat működik! Egyszerűen mindegyik. Ez alatt azt értem, hogy mindegyik mondatnak a
0240# tartalma alkalmas arra, hogy az istenképzeteink általuk torzuljanak. Mindegyik alkalmas rá!
0249# (Na, megjött a… halljátok? A szél! A nagy széltől van…)
0254# Hallgassátok meg, legyetek szívesek, ezzel a füllel is, egyiknél-másiknál meg fogok állni egy-két gondolat
0263# erejéig. Vagyis, hogy milyen zúzós módon torzulhatott az Istenről alkotott képzetünk, hogyha a huszonötből jó
0273# néhányra azt mondtuk, hogy „na, az nekem… beépült az életszemléletembe”. Ugye az első így szól (rögtön
0283# átírom ezeket; csak az alanyokat változtatom):
0287# 1. Istennek uralkodnia kell; uralnia kell a hívőt (vagy az embert).
0293# Hogy Isten az a valaki, aki uralkodik és uralja az embert. Miért?!? Nincs neki ehhez kedve! Hát van jobb dolga is!
0303# Elnézést, hogy ha… most akkor beszélek. Mondjuk, hogy ha Jézusnak az életútját nézzük, hogy a kezdetek
0313# kezdetétől az összes kulcspont (ebből a szempontból nézve) arról szól, hogy egyszerűen nem hajlandó belemenni
0323# ebbe a hatalmi logikába! Hogy ő uralkodjon! Először is azzal, hogy gyerek lesz. Hát ez… ez arcul köpése a
0332# hatalmi logikának, hogy Isten mindig arra vágyna, hogy uralkodjon az ember fölött. Akkor miért lesz gyerek?
0342# Karácsonykor az Isten nem ember lesz, hanem gyerek. És ez nagy különbség! A filozófusok meg a teológusok mondják
0352# ezt: „Isten emberré lett”. – Gyönyörű. De nem így van. Hanem Isten gyerek lett. Babuci, csecsemő, kisded,
0362# pötty. Isten pöttyé lett. Pötty lett, és ez sokkal többet mond, mint hogy ember lett. Isten gyerek lett!!
0371# Há-hááá!!!
0372# Először is, hogy „Isten gyerek lett”. Hol van itt a hatalom? Hát ha Mária és József neurotikusok lettek
0382# volna… József egyszerűen egy zseni. Zseniális. A neurózisnak nem mutatja a tüneteit. Kifejezetten nem egy
0391# neurotikus apuka. Egyrészt ráér a családjára. Vannak szentírási történetek… Jön-megy velük, kirándulgatnak
0401# együtt, Egyiptom, Szentföld...
0404# Visszatérek a nem létező normalitásomhoz. Először is gyerek lesz. Aztán a nyilvános föllépés ott kezdődik...
0414# Például... a nyitánya: hogy a Sátán megcsócsálja: adok neked hatalmat, tí-ri-rí-ri-rí! Jaj ám, menjél má'
0423# innen!!! Tehát: a megkísértés-történetben is fontos a hatalom elutasítása. Aztán jönnek emberek, akik
0432# királlyá akarják tenni. Mit csinál Jézus? Elvonul egyedül a pusztába. Hagyják már őt! Miért? Azért, mert
0442# kenyeret adott? Attól még nem kíván király lenni... Inkább elmegy egyedül.
0449# Amikor kérdezik tőle újból és újból: Uram, most állítod helyre Isten uralmát? – Állítja a … én nem
0458# állítom! Mármint: állítom, hogy nem most állítom helyre; úgy meg sose állítom helyre, ahogy te gondolod, hogy
0468# annak úgy kéne lennie. Hát Jézusra iszonyat dühösek lesznek azok, akik azt várták a messiástól, hogy majd
0477# valami evilági hatalmi pozíciót vesz föl! Nagyon dühösek voltak rá! Tip-tip-tip, hát most nem akarom –
0487# értitek ezt, ugye? Tehát, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy az Istennek az poén-e, hogy uralkodik: hát,
0496# egyáltalán nem az!
0498# Még mi emberek is (pedig tele vagyunk neurózissal, némi pszichotikus beütéssel), hát még mi sem akarunk mindig
0508# uralkodni, nem? Néha elmegyünk, csocsózunk egy kicsit, billiárdozunk, uszikálunk, wellness hétvége... hát nem
0518# így van? Néha csak úgy vagyunk, eszegetünk... Nem, tehát Istennek nem poén, hogy állandóan uralkodjon. Egész
0527# más az, hogy Úristen, meg hogy Isten Úr. A legtöbb ember Isten Úrtól fél, de ő nincsen.
0535# 2. Isten határozza meg, hogy mi a jó és a rossz.
0540# Azt gondoljuk, hogy ez így van, ugye? Meghatározza, hogy mi a jó és mi a rossz, és akkor aztán nincs apelláta. De
0550# van! Hogy Isten úgy határozta meg a jót meg a rosszat, hogy az embernek nagyon nagy szabadsága és lehetősége van
0560# (főleg a konkrét dolgokban), hogy kompetensen döntsön arról, hogy itt és most nekem mi a jó és mi a rossz. Azon
0571# túl, hogy tudom, hogy van olyan, hogy jó és rossz. Sokkal-sokkal nagyobb szabadságunk van! Amikor a
0580# teremtéstörténetben elhangzik, hogy „a jó és a rossz tudás fájáról” evett az a bizonyos férfi meg az a
0589# bizonyos nő, és ennek a következménye az lett, hogy kiűzettek a paradicsomból... Ez egy zseniális történet!
0599# Arra nézve, hogy amikor az ember fölismeri azt (menthetetlenül fölismeri a szabadsága révén), hogy igenis
0608# mérlegelnie kell, hogy „jó” és „rossz”, ez fölér azzal, mint amikor az ember kiűzetik a paradicsomból. Az
0618# ártatlanság korának vége. Jön a „büntethetőség”. Hü-hűű, erről folyik most nagy vita! Mikor űzzünk ki
0627# egy gyereket a paradicsomból? Mikor vegye tudomásul, hogy már tud jóról és rosszról dönteni?
0636# Ez azt jelenti, hogy ezt így mondja el a 2500 évvel ezelőtt élt ember. Hogy ez olyan, mint a kiűzetés a
0646# paradicsomból; ez előbb-utóbb megtörténik! Hűhűűm! Ha igaz lenne az, hogy ezt Isten határozza meg mindig,
0656# minden esetben, minden konkrét helyzetben, és nekünk nincs semmi terünk, akkor tulajdonképpen azt állítottuk,
0666# hogy nincsen bűn. Ez jó! Hmm? Akkor simán üdvözülünk. Csak akkor mi a poén benne? Na jó...
0675# 3. A rossz ember gyakran feldühíti Istent.
0679# Hát az Ószövetség erről szól reggeltől estig. Nem? Jaj, Uram, csak a te haragod föl ne lobbanjon velünk
0689# szemben!! Plim, plim, plim... Ez megint csak egy 2-3000 évvel ezelőtt élt ember látásmódja arról, hogy mit gondol
0700# ő az Istenről. Ez erről szól. És milyen szépek ezek a történetek! Ahogy már az Ószövetség elejétől kezdve
0710# az Istennel elkezd beszélgetni az ember (mondjuk Ábrahám), és azt mondja:
0718# Te! Most azt a Szodomát és Gomorrát muszáj elpusztítani?! És ha van benne ötven igaz?
0726# Akkor nem.
0727# És ha negyven?
0728# Akkor se.
0729# És ha harminc?
0730# Na jó.
0731# És ha húsz?
0732# Hagyjál már!!!
0733# De még azért tízig le lehet alkudni. Szóval... Bár ott a könyvek, történetek elején ott van az, hogy az ember
0744# egyre mélyebben fölismeri azt, hogy talán Isten nem az a valaki, aki csihi-puhi, üti-vágja... Hogy talán nem az.
0755# Ez ezekben a történetekben olvasható el.
0759# 4. Az embernek kímélnie kell Istent.
0762# Gyerekkorból ismerős ez a mondat? „Ne szomorítsd meg Istent! Nagyon nagy szomorúságot okozol Istennek azzal,
0773# ha...” Látom, van, akinek ismerős! Jahhj! Amikor az ember (nem az ember gyereke, hanem egyáltalán, csak az ember)
0784# állandóan lábujjhegyen kellene, hogy járjon, hogy valahogy az Istennek jó legyen. Szegénynek. Annyira érzékeny!
0795# Tényleg, úgy tűnik, hogy valamilyen idegrendszeri problémája van. Most eszembe jutott, hogy több olyan ismerősöm
0805# van, akinek a neurózisa a fölötte lakó szomszéd kopogásában csúcsosodik ki. Tehát: egy ideig egész jól elvan,
0816# és akkor egyszer csak bemegy ebbe a vályúba a neurózisa, és végül megbolondul attól, hogy fölötte emberek
0826# élnek! Van, akinek ez ismerős? Általában ez nem a szomszédról szól. Tehát az Isten ott lakik fönn az emeleten,
0837# s mindig nagyon óvatosan kell itt lenn járkálni, nehogy fölhallatszódjék! Hogy hogyan rosszalkodunk! Ezért tehát
0848# csak olyan „rendesen”! Mert még ideges lesz... Akkor haragudni fog, és jön a bünti! Micsoda képzetek!
0858# 5. Az ember spontán érzelmei, indulatai, vágyai a rosszaságának a jele.
0865# Ugye, ezzel kapcsolatban emlegettük, hogy bűn-e valakit utálni? És kiderült, hogy nem! Hmm!
0873# Erről: „a gyereknek (az embernek) kímélnie kell a szüleit” az jutott eszembe, hogy szoktuk a misén mondani,
0884# hogy „az Úr békéje legyen veled”. Ez egy nagyon szép... lehet, hogy én háborgok, de Isten békéje azért
0894# átjöhet. Ebben az istenképzetben fordítva van. Tehát az „ember békéje legyen Istennel”. Uram, legyen az én
0904# békém veled, te szegény. Mert állandóan kijössz a sodrodból.
0910# 6. Az ember akaratát korán meg kell törni, hogy engedelmeskedjen Istennek.
0917# Erről volt szó – nem ragozom. Bár mégiscsak... A Szentírásnak van ez a mondata: „Aki meg akarja menteni az
0927# életét, elveszíti azt; de aki elveszíti énértem, megtalálja azt”. Ez egy zseniális mondat! Csak nem úgy,
0938# ahogy a legtöbben értik. Ugyanis ennek a mondatnak nem erkölcsi vagy lélektani üzenete van. Vagyis, hogy aki egy
0948# ilyen erős, erős akarattal akar valamit, az rossz. Vagy hogyha valaki az akaratától nem szabadul meg, az meg bűn!
0959# Hanem ennek spirituális jelentése van (mint ahogy a Szentírásnak általában egyébként is). Ezt érdemes volna
0970# moralizáló papoknak elmondani; a ti dolgotok! Mondjátok el moralizáló papjaitoknak, hogy a Szentírásnak létezik
0981# spirituális értelmezése! Nagyon izgalmas! Egyiknek-másiknak egész újdonság lesz!
0988# Szóval ennek a mondatnak ott van az a gyönyörű szépsége (most a lélektan nyelvén mondom), hogy ha meg nem
0999# haladjuk azt, amit énnek hívunk, abba az irányba, amit magamnak vagy önvalónak vagy nem tudom én, hogy micsodának
1010# hív a lélektan, akkor be leszünk zárva abba a szűk világba, amit énnek mondunk. Akkor a személyiségünk nem tud
1020# Isten irányába kibontakozni, meg Istentől, meg Isten által. Az akarat az énhez kapcsolódik. Az akarat átadása
1031# abból a szempontból egy óriási spirituális lépés, hogyha annak az lesz a következménye, hogy általa az én
1041# újabb tartalmakat képes befogadni. Vagyis a személyiségünkből az én egy integráltabb, egységesebb és
1051# árnyaltabb világra jut. Majd pedig visszaveszi az akaratot. Ez egy nagyon szép játék. Hogy odaadom, mélyebbé
1061# válok, integráltabb leszek; s akkor megint „akarok”, mert az meg kell az élethez. De hogy képes vagyok erre a
1072# mozzanatra! Aki az akaratát (aminek a hátterében az én áll) sosem tudja odaadni, nem nagyon fog tudni fejlődni!
1083# Akkor be leszel zárva abba a zárt dióba. S akkor várhatsz napestig, hogy téged valaki föltörjön. Hogyan volna
1093# lehetséges intimitás anélkül, hogy az énemet és az (énemhez kapcsolódó) akaratomat át tudjam adni? Hát
1103# anélkül nem lesz intimitás, de erről tavaly sokat beszéltünk. Tehát amikor Jézus azt mondja, hogy „aki meg
1114# akarja menteni az életét, el fogja veszteni”, pontosan így van. De ebben semmi moralizálás nincsen. Hanem
1124# egyszerűen csak a kapcsolatról szól.
1127# 7. Az ember kötelességtudatából és engedelmességéből szeretet fakad.
1134# Erről nem akarok semmit sem mondani.
1137# 8. Heves indulatokat és érzéseket tiltással ki lehet irtani.
1143# 9. Az ember őszinte megnyilatkozásai az Istennel való tiszteletlenségének a jelei.
1151# Erről már sokat beszéltem. Járt nálam valaki. Eljutott oda, hogy éppen most vesztette el a hitét. Ez nagy dolog!
1162# Ennek szoktam örülni. Óriási lehetőség, hogy egy jobb hitre találjon! Beszélgettünk arról, hogy miért
1172# vesztette el a hitét – nagyon is érthető, hogy elvesztette! S azt kértem tőle: mi lenne, ha most az indulatodat,
1183# a haragodat és mindent el tudnál mondani Istennek? Azt nem! Inkább ebben a pillanatban még csak ott tart (vagy
1194# ragaszkodik ahhoz), hogy Istent nem szabad megbántani mindenféle tiszteletlennek tűnő mondatokkal... Vagyis, nem
1205# lehet neki elmondani azt, amit gondolok vagy érzek! Milyen érdekes ez! Azt mondja: Elvesztettem hitemet Istenben! De
1216# annyira fél tőle, hogy az őszinte mondatait nem meri neki elmondani. Elég csúnya, nem? Akik erről beszélnek, hogy
1227# „én már nem hiszek Istenben!” Hmm, hmm, hmm! És a mélyén... nyárfalevélként remegnek a nagy ateisták, hogy
1237# őszinte dolgokat mondjanak. Olvassátok el „A 22-es csapdája” című könyvet! Nagyon tanulságos! Nagyon! Ahogy
1248# Yossarian a szeretőjével beszélget. Ismeritek azt a zseniális részt? És akkor Yossariannek a hadnagy felesége a
1258# szeretője. Yossarian beszél Istenről, ahogy ő látja. S erre az asszony elkezd zokogni, és elkezdi ütni-verni
1269# Yossariant. És azt mondja: „Vedd tudomásul, hogy az az Isten, akiben én nem hiszek, az egy jóságos Isten! És nem
1280# olyan durva és hülye, mint a te Istened, akiben te nem hiszel!!”.
1286# Tehát Istennel szabad őszintén beszélni.
1290# Egyszer dühömben szétvertem a feszületet, ami a szobámban volt. Emlékeztek erre? Emlékeztek. Akkor már jártatok
1301# ott, nem... Tényleg, azért ide csak ilyet mertek rakni. Jézust óvják tőlem. Tényleg, egyszer olyan dühös lettem
1312# rá... Na ezt! Na itt! Most ezt befejezed!
1316# Mondtam neki. És ha mondtam, tettem is. Csss-cs-csss-cs! Miszlikbe törtem. Komolyan! Két dolog történt. Hát olyan
1327# erővel törtem szét, hogy egyrészt a feszületem dirib-darabra szállt a szobában, de olyan erővel püföltem a
1338# könyvespolcon, hogy leszakadt a polc. Azért azt kár volt... Tessék? Jahh...
1346# Miért mondtam ezt el? Senki nem tudja ezt. (Feri megbolondult. De ezt most már kibírjuk! Hát a fitymaszűkülete az
1358# hagyján...) Egyébként! Egyébként azért szeretnék itt egy kicsit megállni. Mégiscsak rólam van szó! Mégpedig,
1369# hogy érdekes, hogy a múltkori alkalom után talán egyvalaki kért tőlem időpontot. Azért ezen elgondolkoztam!
1380# Miért, úgy már nem kellek?! Egyébként – hogy mondjam – örömmel közlöm veletek, hogy már jól vagyok.
1391# Tehát hogy... akkor nagyon be voltam ijedve, nagyon, és féltem, hogy széttrancsíroznak, és ezért hát – hogy
1402# mondjam – megoldottam. Tehát jól vagyok, jöhettek nyugodtan, nincs ezzel gond. Szóval: hogy miért mondom ezt el?
1414# Azért, mert engem Pio atya nagyon bátorított. Tudjátok, a szentek élete néha az egyetlen olvasmány, amit képes
1425# vagyok elolvasni (tényleg; mikor a Bibliát sem bírom, akkor előveszem a Szentek életét), de a régi kiadásokat
1437# kerülöm, mert az idealizálásnak olyan gusztustalan példáit lehet benne olvasni, hogy az inkább csak
1447# elkedvetlenít, de a modernek, azok már... Mondjuk Pio atya életét szoktam olvasgatni, és az egyik alkalommal
1458# olvasom azt, hogy hogyan üvöltött Istennel. Üvöltött vele! Onnan tudják (na „honnan tudják”...); onnan
1469# tudják, hogy üvöltött! Olyan hangosan üvöltött vele, hogy a cellájának az ajtaján meg a falán keresztül is
1480# kiszűrődött, és ugye rögtön leírták. És üvöltött vele, hogy „Vedd tudomásul, hogy én veled nem leszek
1490# jóban! Hogy te tudtad, hogy ez és ez a valaki beteg, és tudtad, hogy én kiimádkoznám azt, hogy ő gyógyuljon meg!
1502# És te úgy rendezted a dolgokat, hogy ne tudjam meg!” - és üvöltött vele. Na, ezt már én is tudom. Hát valahol
1513# el kell kezdeni, nem? Nagyon-nagyon sok mindent indított el bennem az, hogy ezt meg mertem tenni. Nagyon.
1524# Fölszabadított nagyon sok olyan neurotikus félelmem alól, ami az istenkapcsolatomban (magam sem tudtam, hogy van, de
1537# mégiscsak) volt. Nagyon! Nagyon. Azért a döntésemért ott Istennek adok hálát.
1545# Tehát: „...a heves indulatokat tiltással ki lehet irtani; az ember őszinte megnyilatkozásai a tiszteletlenség
1556# jelei”. Isten jól tudja, hogy nem annak a jele. Sokkal jobban tudja, hogy mi volt bennem!
1565# 10. Az embert nem kell tisztelni (legfeljebb a teljesítményét); Istent viszont mindig!
1574# Ez stimmel, nem? Istent mindig tiszteljük, de az ember meg kepeszt az üdvösségért! Rágjuk a kefét! Ahogy Hamvas
1586# Béla mondja: tele vagyunk üdvgörccsel. „Jaj, csak az az üdvösség, jaj, jaj, jaj!” - És akkor is ugye mindig
1597# bizonytalannak kell lenni: semmi se biztos!!! És akkor éneklitek a templomban (én nem), hogy... Ti se? Jól van! Ugye
1609# nem éneklitek magatokról, hogy „mint a szegény féreg, tí-ri-rí-ri”? Ez. Van egy ilyen (katolikusnak címzett)
1620# énekünk. Most feloldlak benneteket az alól, hogy ezt az éneket énekeljétek! Mint a szegény féreg – ez micsoda?
1632# A South Parkba való rigmus... Nagyon tanulságos rajzfilm, szoktam nézni. Nagyon cool. Nagyon! Olyan... Szóval, amit
1644# nem mertek elhinni az istenképzetetekből, azt nézzétek meg abban a rajzfilmben. Nagyon. Olyan jó kis tükör az!
1655# Ho-hóó!!
1656# Hívőknek nem ajánlom. Komolyan. Hívőknek nem kell. Vallásosaknak viszont igen. Vallásosak nagyon rászorulnak.
1668# Hívőknek már nem kell, ők már meggyógyultak akkor belőle.
1673# 11. Az engedelmesség erőssé tesz.
1677# Meg is mondom, hogy hogy. Egyrészt nem igaz. De közben meg valahogy igen. Igaz abból a szempontból, hogy az Istennek
1689# való engedelmesség olyan értelemben az embert felfújja, amilyen mértékben és értelemben ez az agresszorral való
1701# azonosulást jelenti. Isten ugyanis ezekben a képzetekben a fő agresszor. Mi más lenne? Ez a tíz pont bőven elég
1712# ahhoz, hogy fölismerjük azt, hogy Isten egy agresszor. Egy önkényes agresszor, aki azt csinálja az emberrel, ami
1724# csak tetszik neki! Nemde? S az embernek még engedelmeskednie is kell egy ilyen Istennel szemben. Háhhh! Ezért tehát
1736# érdemes papnak lenni! És akkor... Sikerült megragadni egy szerepnek a csücskét, és akkor azonosulunk az
1747# agresszorral. Ééés! Kiállunk az ambóhoz, így, és villámokat szórunk. Nagyon tuti szerep! Tiiii! Teeeee! Persze,
1758# ha Ti, akkor még el tudtál bújni, de Teeee!! Szóval, nagyon sok pap egy (valójában teljesen torz) istenképnek
1770# esküdve azonosul ezzel az agresszor Istennel és fröcsög. Ennyi történik.
1777# Egy pszichiáter ismerősöm a következőt mondta (egy pszichiátertől jó – mert hogy amiről beszélt, azt nem...
1788# tehát mindegy): Tudjátok... (Na mindegy. Eszembe jutott egy reklámszöveg Istenről. „Három az Egyben”.) A
1799# Mária Rádió ma még nem kezdte el adását. Szóval... hogy ne tévesszem el a szavam fonalát (csak már
1809# elvesztettem, de mindegy; nem eltévesztettem... hol, hol?)
1815# A pszichiáter ismerősöm azt mondta: háromféle mise van (innen jutott eszembe ez a három).
1825# Mise, ami javamra szolgál (arra járok.)
1829# Mise, ami békén hagy.
1831# Mise, ami árt.
1833# Óh. Azért mondtam, hogy egy pszichiátertől ez elfogadható, hogy ezt mondja. És hogy eléggé felnőttek vagyunk
1844# ahhoz, hogy egy olyan misére, ami árt, arra ne járjunk. Miért kellene nekem egy olyan papot hallgatni (mint én;
1855# egyébként én járok a legrosszabbul, mert én mindig hallgatom magam; minden előadásomon ott vagyok –
1866# kifejezetten kiborító; ezért muszáj néha pihennem, hogy valahogy bírjam). Szóval miért kellene olyan papokat
1877# hallgatnotok, akik az istenképzetükre minimálisan sem reflektáltak? A papnevelő intézetben én naiv voltam (még
1888# most is van bennem, de akkor még nagyon). Arra gondoltam: ó, milyen szép! Elmegyek, és megtanulom, hogy hogy kell
1900# papnak lenni. Hm-hmm. Hát ebből nem sok lett. Ugyanis hat év teológia tanulás után rájöttem (közben is), hogy
1912# hogy a csudában van az, hogy az emberről nem tanultam egy betűt sem. Nem? Tehát megtanulom, hogy Isten ilyen-olyan
1924# meg amolyan, s utána elmegyek Az Emberekhez, de gőzöm sincs, hogy kinek beszélek?! Emiatt kezdtem a lélektannal
1935# törődni. Mert rájöttem, hogy ha csak az Istenről tudok valamit, az nem sok! Az olyan, mintha magot vetnék a
1946# földbe; a magról tudok mindent, a földről meg semmit. Ssssz!
1953# De most rájöttem valamire. Ez pedig az, hogy a teológián egyáltalán nem törődtek az istenképzeteinkkel sem!
1964# Kaptunk egyfajta racionális, elvont teológiai tudást. De hogy engem ki segítette abban, hogy „Feri! Nézzünk rá
1975# a te istenképzeteidre! Hogy mit gondolsz te az Istenről akkor, amikor...?” Hogy soha ilyenről nem volt szó!?
1987# Ezért tehát ez valami olyasmi, hogy papokat nekieresztenek az embereknek anélkül, hogy különösebben „kötelező
1999# szervizre” járnának. Tehát hogy „Nem fogyott ki az olaj? Vagy a spiritusz? Hát kicsit föl kéne tölteni...
2011# Vagy nem is használt! Hát olyan is van. Hogy soha rakott bele, minek az? Nem?” Ezt én, hát, finoman szólva
2024# felelőtlenségnek tartom. Ebből a szempontból azok a papok nagyon korrektek, akik a megtanult tudást 50-60 éven
2037# keresztül visszamondják. Ők a korrektek. Csak náluk meg elalszunk. Igazából ezek a korrektek csak
2048# mondják-mondják-mondják, teljesen … szinte semmi hasznunk nincs belőle, de nem is árt. Most azok, akik föl is
2061# háborítanak bennünket... Hát... Vannak jó papok is, ez az örömhírem! Mint ahogy vannak jó pszichológusok is.
2073# Pszichiáterek. Tanárok. Egy-két szülő... Na, nagyon kritikus vagyok ma. Elmondom, hogy miért.
2084# Az utóbbi néhány hónapban négy református lelkész 30 és 40 között lett öngyilkos. Négy. Hát azért az
2096# ilyesmi meg szokott viselni. Mert úgy arra gondolok, hogy ez hogy van? Hogy van ez? Fiatal emberek! Feleséggel!
2108# Gyerekekkel, picikkel, 3-4-5 gyerekkel! És akkor a kötél. Hogy lehetséges ez?!? És tudjátok (ú, most kimondtam,
2121# hogy református), evangélikus! Baptista! Görög katolikus! Na, most már mindegy. És tudjátok, hogy milyen irányba
2134# megy el az értelmezése annak, hogy ezek a fiatal papok öngyilkosok lettek? Két irányba megy el. Az egyik: kevés
2147# volt a hitük! A másik irány pedig: túl sokat foglalkoztak a lélektannal! Az, az! Az megbetegítette őket, az a sok
2160# lélektan! Inkább még imádkoztak volna egy kicsit!
2166# Hát ahhoz az Istenhez én annyit se imádkoztam volna, amennyit ők! Ezt egy képben tudom megragadni: amikor
2178# öngyilkos papoknak, lelkészeknek az életét így nézik, az kb. olyan, mint amikor egy fuldoklónak dobnak egy
2191# mentőövet (terápiás lehetőséget, ilyesmit), az illető nem gyógyul meg, és erre a mentőövet kezdik el
2202# hibáztatni. Ez kb. ilyen.
2205# Amikor fölszenteltek pappá, hihetetlenül naiv voltam. (Ezt már mondtam.) Azt gondoltam, hogy az élet egyre szebb
2218# lesz (már ott kint). Mert itt bent egész jó. Na de ott kint! Hogy úgy szép lassan az „ilyen fajta” papok, az
2231# „olyan fajta” elöljárók eltűnnek majd. Komolyan ezt gondoltam! Miért, hát már annyit változik a világ, hát
2243# csak mi is egy kicsit! De nem. Komolyan nem! Ez nagyon elgondolkoztat. Lehetséges, hogy az Istennek egy nagyon sajátos
2257# terve van. Ki kell halnunk, mint a dinoszauruszoknak. Túl kártékonyak vagyunk. Túl sok lelket zabálunk meg.
2269# Komolyan, ki kell halni! Majd amikor már olyan kevés pap lesz, hogy teljesen tarthatatlan lesz, akkor lehet, hogy
2283# egy-két érett személyiségű házas férfit is fölszentelnek. Pölö. De lehet, hogy nem. Akkor teljesen ki fogunk
2295# halni, és akkor már nem lesz többé ez kérdés.
2300# Tehát ami innen nézve nem-tudom-én-minek tűnik, lehet, hogy onnan nézve egy... csak csinálják! Hát, ha nem
2313# jönnek rá... Most minden nap kopogtassak be hozzájuk? Hát jó, hát akkor...
2321# 12. A dicséret elbizakodottá tesz, és károsan hat a helyes „teremtményi alázatra”.
2331# Hát erről nincs kedvem beszélni. Rengeteg indulat jön ki belőlem, rengeteg! Tudjátok... Jahhj!
2342# 13. Az alacsony önértékelés Isten megbecsüléséhez vezet.
2348# „Mondd, hogy haszontalan szolga vagy!” - Hmmm. Az alacsony önértékelés Istennek a mély megbecsüléséhez nem
2361# vezet el! Dehogyis! Egy mélyebb félelemhez vezet el! Az megint egy másik kérdés, hogy amikor Jézus azt mondja:
2373# „Ha megtetted azt, ami a dolgod, mondd azt, hogy 'haszontalan szolga vagyok'”. Há! Há-há! Ezt a mondatot is
2386# érdemes spirituális értelmezésben látni, nem pedig ilyen moralizálóan: „fogod be a pofád!” „nem
2397# dicsekszel!” „nem örülsz!”. Például úgy, hogy ha valakinek volt szent élménye, és átéljük a magunk
2408# végtelen esendőségét, esetlegességét, ezt a végtelen, végtelen nem is tudom mit. Van ilyen élményetek?
2420# Csodaszép élmény! De nincs benne semmi megalázó, semmi lealacsonyító, semmi degradáló, semmi ilyesmi nincs
2433# benne. De az élmény az van! Csodálatos élmény tud lenni, ahogy meséltem nektek, ott fetrengek egy szurdoknak az
2446# alján. A természet meg olyan hatalmas... Ó, ez lehet egy istentapasztalat! De ebben semmi megalázó nincsen. Semmi
2459# se! Ezt aztán ilyen moralizáló nem-tudom-én-milyen értelmezésben továbbadni kifejezetten istenkáromlás! Hogy te
2472# szidd magad, akkor vagy jó keresztény... Ez istenkáromlás, mert Isten ezt sosem mondja! Milyen kifejezéseket
2484# használok?!
2485# 14. A gyöngédség Isten részéről káros, mert elkényezteti a bűnre hajló emberi természetet.
2496# Vaáá! Ismerősek ennek a verziói?
2500# Ez az a pont, ahol azzal a teológiával egy picit sem tudok megbékélni: hogy az ember úgy ahogy van, rossz! És csak
2513# az Isten kegyelme emeli föl! Ez egy szívement teológia! Nem agyament, szívement! Elkeserítő. Ezzel a teológiával
2526# emberek millióit tették már tönkre. Hogy „az ember rossszhhh”! „Akit Isten szeret, megfenyít!”
2537# 15. Az ember érzelmi szükségletei nem lényegesek a hitélet útján!
2544# Ugye, és akkor ezt szoktuk dörögni (megint jövök az ambóhoz): a szeretet nem érzelem! Hhh-hh!
2555# Ez azért furcsa jelenség, nem? Azt mondja: „Az érzelem semmi! Az indulatok károsak!! A szenvedély a bűn
2567# forrása!!!” Hhh-hh! Jó, fölismertetek egyfajta... ?
2573# Ez megint csak egy szívement teológia: a szeretet az nem érzelem, az döntés kérdése! Puszta akaraterő! (Nem
2586# hallottátok még ezt?! Férfiak szokták ezt így. Az Akarat! Eldöntöd!!! Bráááhhh! ) De ő még nem döntötte
2598# el, ez nagyon lerí róla. Atya, döntse már el, légyszi, légyszi, tehát hagyja már ezt abba... Nem, hhh.
2610# Ha arról beszélünk, hogy „szeretet az Isten”. Szegény János, ilyeneket beszélt. Már az apostol. Jaj, jaj,
2622# jaj. „Ezen már rég túl vagyunk! (?)” Ha a szeretet tényleg az, aminek mondjuk, akkor: a szeretet képes átfogni
2635# az embert, nem? Ha még Istent is ezzel jelöljük meg, hogy „Isten a szeretet”, akkor azt lehet mondani, hogy „a
2648# szeretet döntés”. Is. Akarat kérdése. Is. Cselekvés. Is. Gondolat. Is. Szándék is. Érzés is. Érzelem is.
2661# Ösztön is. Test is. Ez mind együtt. Hát ha a szeretet az, aminek mondjuk, akkor ettől a vagy-vagy logikától is
2674# érdemes volna megszabadulni. Egy igazán mély szeretetben ez mind ott van. „Nagyon szeretlek, de ne érj
2686# hozzám!!”. Hát ha a szeretetben a test nem vesz részt, akkor az micsoda?! Nem? „Én ápollak, de ez...”
2698# „Fáj?” „Nem, hát megfogod!!”
2702# Amikor szociális munkásként tengődtem, vagy afféle valamit csináltam, egyszer csak jött egy telefon a Magyar
2715# Máltai Szeretetszolgálatho'. Egy férfi hívott, hogy ki kéne menni a feleségéhez, mert bajban van. Hát hanyadik
2728# kerület (mindig ezt kell megkérdezni, ez a legfontosabb kérdés). Mit tudom én, Kukutyin. Hát ha Kukutyin... miért
2741# én menjek Kukutyinba? Nem lehet, hogy valami ismerős, rokon, szomszéd? Nem lenne jó? Nem. De miért, mit kell
2754# csinálni? Hát, hogy mozgássérült a feleségem, és segíteni kéne őt kiemelni a kocsiból. Ezért?! Ezért menjek
2767# én Kukutyinba?!? De értse meg, kedves fiatalember, fontos lenne, hogy kijöjjön. Higgye el, hogy fontos lenne. Hát
2781# ne már! Kukutyinba?! Tiszta dühvel mentem ki. Hogy ezt nem hiszem el! Hogy én most egy órát utazok Kukutyinba!
2794# Azért, hogy egy mozgássérült embert kiemeljek! Ott vannak a szomszédok... Gondoskodjon már róla valaki! S akkor
2807# mi történt? Bementem oda. Kiderült, hogy egy kb. százhúsz kilós hölgy volt a feleség. Ült a kocsiban. De nem
2820# ezért hívtak. Mert azt kérdezte a férj, hogy jó erőben vagyok-e. De akkor az még igaz volt. Mondtam, hogy igen.
2833# Na és akkor kiderült, hogy a néni dinnyét evett. Nyár volt. Negyven fok. És prrtttyyyyyyyy... Megvan? A Mária
2846# Rádió miatt.
2848# És képzeljétek el, negyven fok. Órák óta nem merték kinyitni az ablakokat meg az ajtókat, nehogy kimenjen a
2861# szag. Így, ahogy mondom. Beléptem, és... hhh. Miután nagyon meleg volt, ezért az a nagyon-nagyon kiszolgáltatott
2874# hölgy egy egészen kis vékony cicanadrágban ült a … prrrtttttyyyyy.
2882# Nahát, ezért hívtak. Erről jutott eszembe. Jaj, én nagyon szeretlek. De hát...
2891# Ú, hát azt a nénit, azt csak úgy lehetett kivenni. Így, csuklóig. Az úgy ment, az máshogy nem. Hááá. Még egy
2904# hét múlva is az orromban volt a szag. A legkomolyabban. Ha éltetek már át ilyen nagyon erős bűzt, azt tényleg az
2918# agyad megjegyzi. Nem tudom, miért csinálja, de... És ezzel mentem, hiába, hiába. És huszonötször sikáltam ki a
2931# körmömet, és akkor is éreztem, hogy a bőrömet átitatta. Jaj, ez nem tetszik. Olyan érdekes undorpöttyök vannak
2944# itt a teremben. Na, tehát hogy a szeretet, ha az az, aminek mondjuk, akkor ez mind együtt. Mind. Amikor visszajöttem
2958# ebből a történetből, akkor azért valamit nagyon megtanultam. Nagyon. Igen. Tehát „az ember érzelmi
2969# szükségletei nem lényegesek.”
2973# 16. A keménység az Isten részéről jó előkészület az üdvösségre.
2980# „Most szenvedsz, most... az élet is ad neked, én meg a másikat balról.” Nem? De „aztán üdvözülsz!” Hát
2993# tudjátok, én már néhányszor elolvastam a Koránt. Vannak muzulmán ismerőseim. Ha az iszlám az, aminek látszik,
3006# egyik-másik öngyilkos terrorista révén... Hát, tudjátok. Szerencsére azonban nem az! De aminek látszik, hát,
3019# tudjátok... az olyan, amilyennek látszott a kereszténység 6-700 évvel ezelőtt. Kb. pont olyan. Csak most már van
3032# trotil, dinamit, C2, B3 (az vitamin, nem). Szóval, hogy fiatalembereket ráveszünk arra, hogy … biztos, az élet, az
3046# nagyon... Tudjátok, hogy a világon hol a legnagyobb családonként a gyerekszám? A világon! A Gázai övezetben!
3059# Hát, hogy a politikusoknak is lesz miről beszélni majd odafönn. A Gázai övezetben tíz fölött van! Ott olyan
3071# szegénység, olyan nyomor van, hogy egy napot nem bírnánk ottan ki. Szörnyű, egyszerűen elviselhetetlen! És akkor
3085# ezeket a nyomorult fiatalokat az Isten nevében rávenni arra, hogy „az élet is olyan”, „dehogy! Jól
3097# fölrobbantod magad, és akkor majd” – egyszerűen nem is tudok erre mit mondani. Bizonyára a legtöbb vallásban
3110# találnánk párhuzamokat. Én nem az iszlámról beszéltem, hanem arról, ami egyeseken keresztül ide elérkezik.
3122# Hogy nehogy félreértse ezt bárki. Nem általánosítani akartam. De azt látni, hogy fiatal embereket erre rá lehet
3136# venni. Szörnyű. Ezeknek az embereknek a … nem is tudom. Azért őértük nagyon kéne imádkozni. Nagyon!
3147# 17. Az ember a verésből ért.
3151# Isten megfenyít, és akkor rájössz, hogy mi az igazság.
3157# 18. A megjátszott, kikényszerített hála és bocsánatkérés jobb, mint az őszinte ellenkezés.
3168# Hát, Istenre vonatkozóan elég ütős, nem? Keresztelő Jánosnak van egy nagyon merész húzása. Mennek az emberek,
3181# hogy elmondják a bűneiket, meg alámerüljenek a Jordánba. És jönnek a farizeusok is. S erre Keresztelő János azt
3194# mondja: „Viperák fajzatai!” – ez olyan jó belépő. „Viperák fajzatai! Ki tanított meg benneteket arra, hogy
3207# meneküljetek a közelgő veszedelem elől?!” Ez zseniális! Hogy meg van tanítva a nyomorult farizeusnak. Hogy
3220# meneküljön. Hogy tartson bűnbánatot akkor is, ha nincs neki abból semmi se. Azért menjen és csináljon úgy.
3232# Pontosan így van. És hogy ezért milyen... Emlékszem, ott vagyok az egyik templomban káplán. És akkor a gyerekek
3246# egy zseniális misztériumjátékot adtak elő karácsonykor. És kiállt az atya, és azt mondja: „Nagyon köszönöm
3258# mindazoknak, akik a gyerekeket betanították.” Hoppá!! Mi az, hogy betanították?! Hát a lovad a lovardában! A
3271# papagájt, hogy „ké-ső vaaan!”. Tehát ez. Vagy valami! Hát egy állatot szoktak betanítani, nem? Tehát Skinner
3284# például betanítja a madarantyút, hogy járjon körbe. Tényleg megcsinálta. Skinner azt mondta: szabadság az
3297# nincs; csak tanult folyamatok. És egy madarat addig-addig jutalmazott, amíg megtanult az óramutató járásával
3310# megegyező irányban forogni. Hát ez betanítás. De az embert nem betanítjuk! Rhaaaa!
3320# „Ki tanított titeket be?” – kérdezte Keresztelő János, „hogy jöjjetek ide alámerítkezni?” És az a baj,
3331# hogy tényleg betanították őket. Na ja.
3335# 20. Veréssel, büntetéssel megtanuljuk a magyarok istenét!
3341# 21. Az ember az Istennek nagy bajt okozhat (és okoz is) a rosszaságával.
3349# Erről már volt szó (menj csak).
3352# 22. A test piszkos és undorító.
3355# Pál apostol rengeteg ilyesmiről ír, csak nem úgy érti. Tényleg! Nagyon kellene tudnunk az akkor használt
3367# szavaknak az értelmét. Tehát hogy az nem arról szól. „A test nem használ semmit, a lélek az, ami éltet”.
3378# Legjobb lenne enélkül a háttértudás nélkül Pál apostolnak ezeket a kijelentéseit egyáltalán nem komolyan
3389# venni. Ezt tudom mondani. Mert ha valaki csak úgy olvassa Pál apostolt a magyar fordításból, hát ott olyan dolgok
3401# vannak; ha az úgy igaz, akkor én nem vagyok keresztény. De nem is akarok az lenni. De ebbe nincs kedvem belemenni,
3414# mert unom ezeket. Így, ez a szó, meg az a görög...
3419# 23. A heves érzések károsak és veszélyesek Istenre nézve.
3425# 24. Isten ösztönmentes és bűntelen lény.
3429# 25. Istennek mindig igaza van.
3433# Ez brutális. Istennek mindig végül aztááán. Csússzál csak egy kétszáz métert? Jaj, mint én a katonaságnál.
3444# Hát, mondjak onnan egy történetet? Kicsit szétesett vagyok.
3451# Kimentünk lőgyakorlatot. Tudjátok, mindig úgy forgattam a dolgokat, hogy ne adjanak valami rangot. Azt nem bírtam
3463# volna. Úgyhogy másfél év után is honvédként sikerült szerelnem (már le). S akkor volt ilyen lőgyakorlat. Ki
3474# kellett ásni először is a lövészárkot. És a lövészárok kiásása után az volt a gyakorlat, hogy a tisztek
3485# (hogy mondják azt? látszik, hogy rég volt...) könnygáz-gránátot dobáltak be az általunk kiásott izébe. Ez
3497# kifejezetten megtanította velünk a gázálarc gyors fölvételét. Csak az a pech ám (ha valaki élt már át ilyet),
3509# hogy amikor te már magadra vetted a gázálarcot, miután a taknyod, a nyálad, a könnyed és a fülzsírod is
3520# egybefolyt, akkor utána a gázálarc alatt ez megmarad. (Hát nektek semmi se drága, ne haragudj?!) Most azzal
3531# vegyül, hogy a gázálarc, az a műanyag, rád tapasztja az izzadtságot. És az izzadság is ugyanúgy csíp. Tehát
3543# az egész pofádat elkezdi csípni ez az izé; tuti jó állapot. El tudod képzelni, hogy miután tehát kiástuk ott
3555# az árkot, ez egy nagyon-nagyon... Úgy döntöttünk (miután elég sok Rejtő-regényt olvastunk el, és Port
3565# században kaptam a kiképzést), hogy hát azért már mégiscsak mutassuk meg, mint Tuskó Hopkins annak idején, meg
3577# Fülig Jimmy, és akkor vízilabdásokkal voltam, meg birkózókkal, meg ilyesmikkel), hogy hát egy kicsit húzzuk már
3589# föl ennek a tisztnek az agyát. Hát ez ez, ezt gondoltuk. És akkor arra jutottunk, hogy mi lenne, ha nem mi
3601# purcannánk ki, hanem ő. Le kellett venni a gázálarcot, és ott üvöltöttek velünk, hogy... nem tudom, miért, azt
3613# gondolták, hogy így értjük csak. Hogy „na, most akkor megtanulták, hogy...”. És akkor ott kedvesen álltunk.
3624# „Igen, maguknak nem volt elég?!” Na, és akkor a gyakorlótérről irány, futás haza! Ugye, de mi teljes
3635# menetfelszerelésben voltunk, ő meg csak úgy. Na de mi sportolók voltunk. És úgy fél távnál látta, hogy ő
3646# fáradtabb, mint mi. Ez mégiscsak így nem járja. S akkor azt mondta: „gázálarc föl!” Képzeljétek el, a
3657# Külső Váci úton (merthogy a Dunai Flottila a Külső Váci úton volt) gázálarcban futottunk. Jött azért ott a
3669# levegő, és úgy látta, hogy nem nagyon maradozunk le, de ő meg igen. Na, akkor: „Nóta indulj!”. Legkomolyabban!
3681# Tehát teljes menetfelszerelés, futás, gázálarc, nóta. Hát ez, mint a Galamb az Előretolt helyőrségben... És
3692# akkor, hogy ne csapjuk be, úgy futott velünk, hogy odahajolt, hogy hallja-e a gázálarcból, hogy éneklünk-e.
3704# Legkomolyabban. Nem mondom, a végére egy kicsit elpilledtünk, de beértünk. Na, akkor még egy történet, de az
3715# nagyon rövid lesz. Az egyik kedvenc kiképzésem ez volt. A másik:
3722# Leküldtek a gyakorlótérre. Nem, nem oda, alakulótérre, nem is oda, hanem a kikötőbe. Hát Dunai Flottilla,
3734# értitek... S azt mondja ott a tiszthelyettes: „Na akkor! Most itt vannak ezek a kövek. Most akkor szánjanak időt
3746# arra, fordítsák meg a köveket, mert a másik felük fázik! Fordítsák meg, hogy azt a felüket is süsse a nap!”
3757# Parancs, értettem. S akkor egy órán keresztül fordítgattuk a köveket, hogy ne fázzanak meg ott a kikötőben.
3769# Legkomolyabban! Aznap nem is fázott meg egyik se. Nem. Amit mondtak, megcsináltuk. EÜ-n egy se volt. Hát ott...
3781# mehettek volna, hogy „megfáztunk”, de egy se volt. Tehát: bírták. Na, ezt azért akartam idehozni, mert sajna,
3793# sokaknak az istenképe még ötször ilyen durva. Tehát, amit értelmetlenségben át lehetett élni a Magyar
3804# Néphadsereg kötelékében, hát az sokaknak az istenképzetéhez képest ipari tanuló. Vígan kibírta a
3814# katonaságot, mert az az Isten, akitől fél, az ötször „olyan”.
3821# Híha. Itt a... Azt szeretném mondani, hogy érdemes reflektálni az istenképzeteinkre mondjuk ennek a 25 pontnak a
3833# segítségével is. Merthogy nagyon valóságosnak tűnő összefüggések jelentek itt meg, azt gondolom. „Istennek
3844# mindig igaza van.” Ebből az jön ki, hogy a keresztény embernek tehát (de a papnak meg főleg) mindent tudnia kell.
3856# Mi (merthogy Istennel jóban vagyunk), ugye, hát „föl vagyok szentelve”, ezért énnekem mindent tudni kell. Nekem
3868# minden kérdésre válaszolni kell tudni. Mindig tudnom kell segíteni. És vannak olyan társaim, akik ezt komolyan
3880# így is gondolják. Ő „mindent, mindent tud”. El is mondja. Mint én, így keddenként.
3889# Jézus rengetegszer megteszi azt, hogy kérdezik és nem válaszol. Rengetegszer. Annyira gyönyörű az, hogy amikor
3901# egy beszélgetésben eljutunk oda, hogy valaki föltesz egy hihetetlenül izgalmas kérdést. Múltkor éppen volt
3913# ilyen.
3913# Valaki ötven percnyi beszélgetés után eljutott egy olyan kérdéshez, hogy a tíz ujjamat megnyaltam. Na, hát erre
3925# kell akkor a válasz! Na, azt már nem! Egy ilyen jó kérdést tönkretenni egy válasszal? Én ilyet nem csinálok
3937# ezzel a kérdéssel. Nincs az a pénz... Hát ötven percünkbe tellett, míg egy jó kérdésünk lett. Menj csak haza!
3949# Ezt a legkomolyabban gondolom. Tönkre... Nemcsak a rossz kérdések tesznek bennünket tönkre, hanem a jó válaszok
3961# is. A jó válaszok! Tönkretesznek minket. Na? Egy jó kérdést nem szabad megválaszolni! Te eljuthatsz a jó
3972# kérdésed nyomán valahova, de egy jó kérdést kívülről, egyszerűen nem szabad! Nem, nem, nem, nem!
3982# Azt kérték az egyetemisták Óbudán, hogy beszéljek az istenképekről. Beszéltem, fél évet, de csak negatívokat
3994# mondtam. Jelentkezett valaki fél év után, már csonttá aszottak teljesen, az összes lélek kiment belőlük. Hogy:
4006# „Atya! Lehetne egy-két percet valami jó istenképről is?” Nincs az a pénz! Kifakadtam nekik: most mit vársz
4017# tőlem? Ezt mondd meg nekem, hogy ebben a pillanatban mit vársz tőlem?! Hogy a péppé csócsált, rágott biblikus
4029# képeket elmondjam neked? Amin már semmi rágni való nincs, semmi élvezet nincs, már ötvenszer kihánytuk meg
4040# visszaszívtuk? Most mondjam el neked, hogy „Isten a jó pásztor!”? Ez kell neked? „Isten a Mennyei Atya!”?
4052# Ezért tettünk fel kérdéseket fél évig, hogy ezekhez jussunk el? Hát én ezt agyon nem ütöm ezekkel a
4062# válaszokkal.
4064# Hát most akkor keresd meg a te jó istenképedet! A tiédet, azt a személyes istenképzetedet. Én nem tudom, hol van,
4076# de mindenkinek van egy-két szép elem, az biztos. Azt keresd meg! A jó kérdésekre a „jó válaszok” nem jók.
4087# Nem, nem és nem. Ott már csak a személyes válaszok elegendők. Azok a személyesek, amiket csak te tudsz kimondani
4099# magadnak. Ez kintről nem tud jönni. Ezért is nem megyek abba bele, hogy beszéljünk egy órát, és utána negyed
4111# óra kérdés. Hát dehogyis! Nem! Az a negyedóra tenné tönkre az egészet. Így legalább botránkoztok, dühösek
4122# vagytok, undorodtok, mit tudom én, valami történik. Válaszokat...
4130# Hmmm.
4130# Hát én most befejezem. Majd néhány következtetést szeretnék levonni. Azért ezt kimondom:
4139# A fekete pedagógia szülőképe, gyerekképe, emberképe, kapcsolati mintája egy torz istenkép és kapcsolat
4150# jellegzetességeit mutatja.
4153# Klasszikus párhuzamok vannak. A fekete pedagógia által megtanult istenképünk meg szülőképünk meg önképünk
4164# között. Viszont ez azt is jelenti, hogy a fekete pedagógián pallérozódott felnőttek istenként viselkednek a
4175# gyerekekkel való kapcsolatukban. Ha ezt megfordítom, akkor ez jön ki belőle. Azt hiszik, hogy ők istenek. Hogy
4187# uralkodnak a gyerekeik fölött. Hogy megalázzák őket, hogy büntetgetnek, hogy készítik őket az élet
4197# nehézségére, és nem kell hozzá más, csak egy radiátor meg némi kötél. Istennek képzelik magukat.
4208# ...képzeljük magunkat. Ide jutottam. És ez benne a nagyon csúnya. És a gyerekek ezt elhiszik. Hogy te jó vagy
4219# (már hogy jót tettél vele), és hogy Isten is olyan. És ettől egy életet végignyűglődünk. Nagyon sokat
4230# szenvedünk emiatt. Jahhj. Annyira jó lenne, ha rá mernénk látni az istenképzetünkre. Na még ezt a mondatot, hogy
4242# ne csak így össze-vissza:
4244# Sok ember egyszer csak rájön arra, hogy Isten talán nem az a valaki, akinek eddig hitte. De ennek brutális
4256# következményei vannak a szüleivel való kapcsolatára nézve. Nagyon sok felnőtt azért nem jut el egy pozitív
4267# istenképzetbe vetett hitig, mert akkor azt kellene mondania, hogy „de a szüleim nem voltak ilyenek”. Akkor fel
4279# kellene hagynia a szülei további idealizálásával. Ezt pedig nagyon sokan nem akarják vállalni. Számomra
4290# megrázó volt, ahogy beszélgettem emberekkel, és úgy döntöttek, hogy inkább kitartanak amellett, hogy
4300# „apámnak, anyámnak igaza volt akkor, amikor megalázott és megvert és a saját szükségletei számított neki...
4312# ők a jók, és igazuk van – még akkor is, ha ezen az áron nem hihetek egy náluk sokkal jobb Istenben”. Mert
4323# akkor el kellene kezdenem rálátnom a saját szüleimre – és azt NEM. Volt, aki kerek perec meg is mondta: itt van
4334# ez a valaki. Én a hozzá fűződő lojalitásom miatt nem akarok hívő lenni. Én ezt a lojalitást nem adom föl. És
4346# ami érdekes volt: még csak nem is az apukája vagy az anyukája volt. Egy számára kedves személy, aki azt mondta:
4358# „Isten nincsen, és különben is, tik-tik-tik-tik.”. Tehát sokszor akkora a kiszolgáltatottságunk (felnőttként
4369# is); a vélt kiszolgáltatottságunk (itt belül), aminek viszont egy szubjektív realitása van, hogy inkább egy jó
4381# Istenben sem hiszünk. Mert akkor tényleg megváltozik az, ahogy a szüleinket látjuk, ahogy a....
4391# Tehát a kettő között így is van egy összefüggés.
4396# Na ja. Elég szétesett voltam ma. Sajnálom. Nem tudom. Na. Hmm.
4403# Köszönöm a figyelmeteket.
4407# Akkor jövő héten megint családozunk. Akarsz hirdetni? Gyere csak!