Idősödve... 2.

2010.03.16.

Megosztom
Elküldöm
Isten hozott benneteket, nagyon köszöntök mindenkit!

0004# Elnézést kérek a késésért.
0008# Nem érzem túl jól magam, úgyhogy
0012# korlátozott felelősséget tudok csak vállalni; reményeim szerint
0020# nem az elmondottakért, hanem inkább az "élményszerűségért".
0032# Milyen érdekes, hogy milyen kevesen lettünk. Lehet, hogy sokan kiszámolták,
0039# hogy a mai alkalommal még mindig az idős korról fogok beszélni, és ez
0042# olyan messze van, hogy "kit érdekel! Van nekem elég bajom a serdülő korommal,
0048# meg az ifjú korommal, meg a felnőtt korommal, most még ezt is vegyem magamara?!"
0055# Node... pedig: éppen az egyetemesség témájáról is beszélünk.
0064# Hogy gazgagíthat benneteket, hogy képes vagyunk az aktuális életszakaszunkon túllátni.
0071# S magunkat egy folyamat részeként tudjuk érzékelni. Érdekes, hogy ilyenkor
0079# egy ifjúkori probléma megnnyit tud veszíteni fenyegető voltából.
0091# Ott tartunk: 4 nagy pontban foglaltuk össze, hogy mi az, ami
0104# minket arra tud indítani, hogy önzetlenek legyünk - de legalábbis abba az
0109# irányba tud indítani, hogy
0111# adjunk a másiknak. Azt vettük észre, hogy amikor képesek vagyunk kifelé
0113# irányulni, annak már nagyon sok összetevője van.
0116# Képesnek kell lenni érzékelni a másikat, kacsolatban lenni vele,
0020# fölismerni a szükségletét, fölismerni a helyzetet, hogy mi van a mi
0024# kapcsolatunkkal... magamról valamelyest
0127# megfeledkezni stb... Két fontos gyümölcsét emeltük ki:
0136# Egyik: képes vagyok a kóros (és teljességgel csak magamra figyelő, koncentráló)
0042# önmegfigyeléstől valamiképp eltávolodni
0150# (mert ez milyen hihetetlenül boldogtalanná tud minket tenni - hogy állandóan figyeljük
0055# magunkat, és... és boldog vagyok-e, ez most a legjobb-e,
0163# a lehető legjobb-eee)
0167# S az önmegvalósításnak egy görcsös igyekezetétől, s az ahhoz kapcsolódó összes
0170# szorongástól, aggodalomtól, kényszertől,
0173# frusztrációtól... "Hogy, ha mai nap nem valósítottam meg nemtudom hogy magam,
0176# akkor romba fog dőlni az életem" is meg tudunk
0183# szabadulni azáltal, hogy adunk.
0188# A négy pont: egyéni (individualitásunkból fakadó),
0195# kapcsolatunkból fakadó indíttatások, együttességhez tartozásból, egyetemes
0204# természetünk felismeréséből fakadó indíttatásaink. Utolsó pontja:
0215# Spirituális motivációk. Merthogy ennek lényege az öntranszcendencia.
0230# A spirituális életnek természetszerűleg része...
0132# vagy, mert az illető egy jól ápolt spirituális életet él, aminek természetszerűleg
0134# része az önmagáról való (jó értelemben vett) megfeledkezés, a másikra irányulás
0137# és az öntranszcendencia;
0242# vagy pedig azért, mert ezt élményszerűen megtapasztaljuk.
0244# Sokszor a legmélyebb
0249# Spirituális élményeink egy része nem hangyaszorgalmú erőfeszítéseink révén ér bennünket.
0263# Hanem egyszer csak egy teljesen hétköznapi helyzetben valami eltalál vagy meglep bennünket.
0266# Pont emiatt is nevezhetem ezt spirituális tapasztalatnak,
0270# hogy nem az énből adódóan ér minket, ettől tud olyan hihetetlenül felkavaró,
0275# sodró, a transzcendens irányába vivő lenni, hogy valamit TELJESEN másképpen látunk meg stb..
0281# A spiritualitásról beszéltünk, öntranszcendenciáról (3. önmegvalósítási lépcsőről).
0289# A lépcsők nem feltétlenül minőségi fejeznek ki különbséget.
0298# 1. - élvezet által
0302# az itt és mostban, a pillanat beteljesedése révén.
0310# Nagyon jó, ha ezt tudjuk.
0312# Nehezen felejteném el:
0316# Meg szoktak hívni lakodalomba. Ott mi szokott lenni? Mennyasszony, vőlegény, ifjú házaspár, örvendező
0334# násznép, sok kaja. Ez mindenképp. Odaültetnek vmi díszhelyre (amit rettenetesen rühellek).
0343# Mindegy, ott ülök. A háziak tekintetének
0351# kereszttüzébe kerül az, hogy mennyit eszem. Nem élvezetes nekem, mert nem eszem degeszre magam.
0357# Mit szoktunk tenni egy lakodalomban? Degeszre esszük magunkat, amit annyira
0369# nem élvezek. (Ezt te hoztad csak úgy? Nem, itt volt...)
0379# Azt mondja egy kedves valaki a háziaktól: "Hát Atya! Egyen! Fogyasszon!"
0393# Erre (harmadszorra): tudod, nekem ennyi esett jól. Hát hova menjen? Ennyi volt jó.
0403# Mire ő: Egyen, csak egyen, Atya! Hát mi élvezete van magának ezen kívül?! 🙂
0421# A kínálás rejtett motívuma fölszínre került! Hogy ő azt gondolja, hogy...
0434# az önmegvalósításnak ez az első lépcsője. Az itt és most. Kaja, pia, és sok más fontos dolog is persze.
0442# A 2. lépcső az volt: önmegvalósítás a képességeink-készségeink-adottságaink-lehetőségeink kibontakoztatása által.
0450# Tevékenység, hivatásbeli munka,
0456# Önfeledten vmit csinálni, de a kapcsolataink is ugyanebbe a dimenzióba tartoznak.
0461# A 3. szint: létezik az öntranszcendencia általi önmegvalósítási lehetőség is.
0471# Itt tartunk.
0476# Ígértem 18 pontot az idős korról. Azért erről, mert amihez azt kötjük
0491# általában, hogy "ott már az ember csak lefelé megy - ott már miféle önmegvalósítás?".
0499# Életminőség, mennyiség... minden ereszkedik alább...
0509# Ha azt látjuk, hogy idős korban (nagybetegen) is lehetséges az önmegvalósítás (mind a 3 szinten egyébként,
0522# különösen az öntranszc. által, ahol folyamatosan nyílnak ki a bőséges kapuk). Amikor a nagymamám meghalt,
0535# az volt az utolsó mondata: hozzál nekem abból a finom eperből!
0546# Megette, és meghalt. Így történt!
0550# Karl Gustav Jung utolsó mondata nem az volt, hogy "az individualizáció fontos",
0562# hanem azt mondta az ápolójának: abból a finom borból hoznál még egy pohárral?
0568# (Hogy megitta-e, vagy nem, azt nem tudom.)
0575# Attól, hogy valaki idős, vagy beteg...
0586# Volt egy rákos beteg. Mindenki tudta, ő is. A hozzátartozók nehezen eresztették még el.
0590# Nagyon szerették is, és szerették volna, ha sokáig köztük marad.
0598# Mentek a hozzátartozói az orvoshoz. Milyen kívánságát teljesítsük a haldoklónak?
0610# Mi árt neki, mi nem árt? Öreg professzor: "Teljesítsék minden kívánságát!"
0624# Ott nagy nehézséget okozott, hogy a rákos beteg cigit kért. Őneki még...
0637# Három nappal a halála előtt kedve volt utolsó néhányat szippantani a cigiből.
0640# Itt már teljesen mindegy...
0649# Most azért nem engednék neki azt a három slukkot?
0653# Nagy dolog az, hogy egy orvos is el tudja engedni, hogy
0659# az abszurditásig életben tartson valakit. De nagy dolog, ha ezt el lehet engedni.
0672# Még egy haldoklónak is lehetnek olyan mondatai, amik az önmegvalósításnak,
0683# önmagamról való tapasztalatnak, az életbe ágyazottságnak ezt az
0688# első szintjét is meg tudja valósítani. Ezért beszélünk az idős korról.
0694# Az öntranszcendencia ebben az életkorban sem mesebeszéd.
0707# Mondtuk: kevesebbet hallunk, de megtalálhatjuk a csendet.
0713# Kevesebb a dolgunk és a egbízatásunk, de több az időnk rá.
0716# Kevesebb a tevékenységünk, de világosabb a küldetésünk.
0718# Nehezebben tartjuk magunkat, de pontosabban tudjuk, mi tart bennünket.
0724# Kevesebbet birtoklunk, viszont jobban át tudjuk magunkat adni.
0734# Nehezebben bízunk, de jobban ábízhatjuk magunkat, az életünket Istenre.
0740# Sok mindenről le kell már mondanunk, viszont több mindent ajánlhatunk föl (Istennek vagy
0744# ...sokkal több mindent ajándékozhatunk el, akár átvitt értelemben is.
0752# Mint ahogy édesapám, bár nem volt keresztény, de azt az időt, amit nem vele töltöttem,
0766# azt hallatlan nagyvonalúan oda tudta nekem ajándékozni.)
0772# Alig mozgunk, de jobban észlelhetjük a változást, fejlődést, aminek mi is a részesei vagyunk.
0781# Nehezebben megyünk másokhoz, viszont sokkal közelebb lehetünk magunkhoz.
0791# (Telefonos segítséget kérek...)
0816# Kevesebb az új tapasztalatunk, viszont több lehetőségünk van a régiek elrendezésére.
0826# A példáimat nem mondtam még:
0831# Milyen szép az, amikor egy idős ember elkezdi a KÉPEIT rendezgetni.
0843# Nagy lehetőség ez a mai világban.
0849# Ma már nemcsak képek, hanem felvételek is, mozogva látjuk magunkat - lehet vagdosni, újra nézni.
0861# Nézni a képeket. Nagy jelentősége tud lenni. Visszaemlékezni. Elrendezni, dobozokba vagy egymás után.
0875# Benne is elrendeződnek, helyükre kerülnek. Szíven ütött egyszer:
0883# Egy csoport záró körében egy 60 éves segítő foglalkozású férfi ezt mondta:
0896# eddig nem tettem mást, mint hogy anyagokat hordtam össze, de nem építettem belőlük szinte semmit.
0900# Fontos lehet, hogy egy fiatal ember lássa, hogy ez egy fontos életfeladat, hogy valamit építsünk mindebből.
0915# Aztán persze ezt el kell fogadni, saját életeként látni.
0926# Szívbemarkoló volt... meghalt most karácsony előtt egy kedves ismerősöm.
0930# Kérték, ohgy menjek fel hozzá.
0937# Papként is, és a régi ismeretség okán is.
0948# (Leesett... hííí... de szép...) Az jut arról eszembe, hogy "szép":
0956# Szombaton föltettem az egyik szentmisén a kérdést:
0966# Azon túl, hogy végigaggódjuk-rohanjunk az életünket, van-e időnk megállni, dolgokat megnézni?
0979# Megnéztetek-e az idén télen egy-egy szép hópelyhet? - továbbvittem a kérdést:
0987# Mikor néztél meg utoljára hópelyhet?
0993# Kiderült: itt ülünk, itt ülök én, és gyerekkoromban néztem meg utoljára hópelyhet.
1008# Vagy mikor néztél meg utoljára tüzetesebben szemlélődve (mint egy gyerek)
1010# egy jégvirágot? Micsoda gyönyörűség ez!
1016# Két nap múlva kaptam két gyönyörű fényképet két hópehelyről.
1028# Kisebbek lettek a periódusok: reggel tél van, délelőtt tavasz... kisebbek lettek
1032# a periódusok. Nyár meg az ősz kimarad, s télbe csavarodunk éjszakára.
1042# Gyönyörűek ezek a hópelyhes képek...
1052# Képek nézegetésekor új dolgokra jössz rá, melyeket el tudsz rendezni - a helyükre kerülnek.
1068# Igen, a beteg embernél tartottam. Nagyon nem akaródzott neki elmenni.
1071# De nagyon nem akaródzott neki beszélni sem. Se erről, se arról.
1085# Mindenki tudta, hogy csak napjai vannak hátra.
1090# Volt ott a szobában egy-két fénykép. Az az ötletem támadt: van itt vmi a szobában, amit el-el szoktál
1107# nézegetni? (Nagymamám nem egyszer mondta: Ferikém, gyere feküdj ide mellém. Ahogy a fejeddel
1122# kinézel... a felső ablak felső részénél ott az utca túloldalán nő egy fa, és annak a felső lombjait lehet látni.
1138# Nagymamám ott feküdt, majdnem fél évig haldoklott. Épp csak ki tudott menni.
1143# Ő ott a szomszédban felnövő fák tetejének leveleit nézte.
1153# Hogy hogy fújta a szél. Nyáron halt meg.
1160# Ezt kérdeztem tehát ettől a betegtől is... Szoktál-e itt valamit nézni?
1177# Bizony, hogy szoktam! Itt van velem szemben a házunk képe.
1188# Ezt nagyon sokat szoktam nézni!
1193# Tudjátok, a ház mélységes szimbólum. Otthon lenni, valakihez tartozni. Az egyes embert, a személyt.
1202# A házra utaló kifejezések az emberre utalnak.
1209# A ház "sarka". Az ez (a lábán). Szemöldökfa. Homlokzat...
1221# Magyar nyelvben ősi a szimbolika: a sátor, rúd, mely összeköti a három világot.
1126# Archaikus, egyszerű kép.
1232# Alvilágot a fentiekkel. Meg az emberi világgal (sátor belsejével)
1241# Életfa... aztán megy ki, a harmadik világ irányába mutat. "Istenfa".
1254# Milyen érdekes volt, ahogy valaki, akiből harapófogóval se lehetett semmit kihúzni,
1270# egyszer csak elkezdett erről a házról beszélni. Hogy miért fontos ez a ház.
1277# Hogy mióta lakik itt, ki mindenki lakott itt. Hogy mi mindent látott... az ő szimbólumává vált.
1291# "Mi minden történt ebben a házban..." Nem kell azt mondani: "énbennem mi minden történt..."
1309# Micsoda finom szövésű mondatai vannak annak, akik mennek el ebből a világból.
1315# Tiszta szimbolum, tiszta jelkép. Ha van fülünk rá.
1323# Képek rendezgetése.
1327# Egy kedves ismerősömet nyugdíjazták. "most nyugdíjaznak...aztán meg teljesen el innen".
1343# Imádkoztam az Istenhez. Nekem még kell két év, HOGY RENDEZZEM A DOLGAIMAT.
1356# Találkoztam vele később: "Feri, rájöttem: HÁROM!" 🙂 (Egyébként nem úgy tűnik, mint aki el akarna menni)
1369# Szép dolog, hogy tudja: nem maradok itt örökké, elkezdem rendezni a dolgaimai, elkezdem ezzel a hozzáállással
1383# létezni az életben. Inkább rendezem a dolgaimat, minthogy újabb bonyodalmakat kavarjak.
1396# Tehát: Kevesebb új tapasztalat, de több lehetőség a régiek elrendezésére.
1408# Új dolgokat lehet felfedezni, mint egy új életben.
1416# Csoportban is lehet ilyen élményed: 20-40-60 évig lehet vmit látni valahogy,
1430# s aztán egy új megközelítés, és rájövünk, hogy ez az egész másról (is) szólt!
1435# Nem biztos, hogy túl sok tapasztalatot érdemes egy életbe belegyömöszölni. Inkább megérteni érdemes!
1440# Olyan életek vannak "tartalékban", mintha 20 másik életet éltünk volna.
1456# (Nehezemre esik a beszéd is. Nem vagyok jól, de nem vagyok lázas, tehát jól vagyok.
1467# Ezt mondta egy orvos. Kedvesek tudnak lenni... Éppen a halálomon vgyok. Mellkasomon nyomás, levegőt venni fáj.
1474# Szúr a szívem, fájnak az ízületeim, enyhe remegés van rajtam... Kérdése: LÁZA van??!
1485# Legalább egy empatikus félmondat... de nem. A keddi előadást meg kell tartani.
1500# Kedvesen azt mondjátok, hogy menjek haza... Hát nem!... Ja, MenjÜNK haza? Ezt mondtad?
1516# Egy csoport nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy korrigáljuk a félrehallásainkat.
1528# MenjÜNK haza. Miért, vmi dolgod van? Fölcsillant a szemed, hogy "akkor még belefér az estébe valami..."
1535# Nem hülyéskedek, mert jobban fáj a tüdőnk.)
1542# Ez volt a következő pont: nem tudunk rendet rakni, de el tudjuk rendezni az életünket. Volt: Meghökkentő történetekből.
1556# Nem tantörténeket, amiket felolvastam. Csak hogy ne értsük őket félre. Csak gondolkodásra késztetnek.
1568# A 12.: ahogy idősödöm, sok mindent el kell engedni, viszont az elengedésben
1582# nagyon jól meg lehet tanulni növekedni.
1586# Van egy (általam el nem olvasott) könyv, csak a címével találkozom gyakran:
1590# Szállj le a döglött lóról (hétköznapi pszich).
1603# A teljesen túlhordott kapcsolatokról van benne szó, aminek már teljesen vége van, de az illető nem bírja elengedni.
1619# Izgalmas tapasztalásunk lehet: az életben a fejlődésünk sokszor nem a birtoklás,
1630# a befogadás, hanem az elengedés révén történhet meg. Végre, valahára elengedem.
1636# Elengedem, megengedem, hogy az már ne legyen...
1646# Gyerekkorunktól kezdve... micsoda szabadságot ad:
1658# Elengedem az apámnak, hogy úgy szeressen, ahogy nekem az jó lett volna.
1667# Megengedem az anyámnak, hogy olyan legyen, amilyen. Elengedem ezeket a vágyaimat.
1669# Sokkal szabadabb leszek. Rengeteg fejlődésre ad mindez teret!
1674# Az élet egyik kulcsa, hogy képesek vagyunk a veszteségeinkkel megfelelően bánni.
1689# Ha öt dolgot kéne mondani, hogy min múlik az emberi élet minősége, hogy hogy érzed magad a bőrődben...
1699# Nem tudunk jól élni anélkül, hogy megtanulnánk a veszteségeinkkel jól bánni.
1711# Ezt izgalmasnak tartom, mert a mi világunkban inkább a befogadás, a kapás révén szeretnénk boldogok lenni.
1719# Az elengedés ugyanúgy a boldogság KÖVE. Ha nem tanuljuk meg, halmozódik a boldogtalanságunk.
1726# Jézus mondása az élet egy kegyetlen(nek látszó) realitása:
1737# akinek van, annak még adnak.
1741# akinek nincs, attól még az is elvétetik, amiről azt gondolta van neki.
1750# Aki nem tud elengedni, az állandóan attól szenved, hogy boldogtalan.
1753# Milyen sok párkapcsolat újult meg attól, hogy egyszer csak a férj és feleség
1767# itt belül ELENGEDTÉK egymást: azt mondták: legyél szabad. MEGAJÁNDÉKOZLAK A SZABADSÁGAL.
1774# Ilyenkor ki szoktunk virulni. Olyan felszabadító tud ez lenni, mikor a másik sz-t ajándékoz egy kapcsolatban!
1787# Nyilván mindennel vissza lehet élni, de most nem a fonákját akarom kiemelni.
1790# Tehát: sok mindent el kell engedni, viszont az elengedésben jól tudunk növekedni.
1799# A 13.: A félelem, hogy a halál elveszi tőlünk az életet...
1812# A halálfélelem roppant romboló érzés. Úgy közvetlenül szinte semmit nem tudunk vele kezdeni.
1820# Bénító, romboló...
1828# A félelem, amely elveszi tőlünk az életet, átadhatja a helyét annak a bizonyosságnak, hogy a halál az élet része.
1830# Az öntranszcendencia révén.
1840# Összeírtam néhány kifejezést a halálra vonatkozóan.
1862# Valaki mondta: húsz éve veszítettem el a férjem.
1871# De engem ott ez egyszer csak érzékenyen érintett, szíven ütött.
1883# Hogy lehetséges az, hogy valaki 20 éve ebben a veszteségben él? Ebben a veszteségben van? "...veszítettem őt el..."
1895# Ez nem azt jelenti, hogy ha meghal egy szerettem, az nem veszteség!
1905# De az, hogy a nekem fontos emberek távozása sehogy máshogy nem él énbennem, mint hogy "őt is elvesztettem...".
1912# Ahogy megy az élet, akkor ilyen rettenetes fájdalomban kell létezni?!?
1919# "Már mindenki, aki fontos volt, azt elvesztettem." - Rettenetes lehet így élni!
1934# A szóhasználatuk finoman árulja el azt, hogy hol tartunk a halálra vonatkozóan?
1948# "Húsz évvel ezelőtt halt meg" - ez egy nagyon korrekt mondat. Nagy kérdés, hogy mi van mögötte.
1960# Hogy abban a pillanatban megállt-e mögötte az élet? Valaki mondta:
1972# "Amikor édesapámat elvitték a halottszállítók, néztem ki az ablakon, ahogy viszik, és ott megállt az idő."
1987# De fáj egy ilyet hallani! Huszonvalahány éve vitték el a halottszállítók az apukáját.
1990# Megállt az idő? Ott megállt az életed? Vele haltál? Vagy lett-e valami? Hogy vele halunk, az teljesen normális.
2012# De ő se csak a halálban marad, hanem megy tovább. És mi van azzal, aki itt marad?
2020# A hitemben benne van, hogy a halott "megy tovább".
2028# S én az élő megállok a halálban... Nem abszurd?
2040# Nyilván ezt most papként is mondom ezt. Teljes abszurdum megállni a halálban, mert a halott sem áll meg ott.
2061# Furcsak TV-sorozat: nézték, hogy a hullákkal mi történik. 1 nap, 5 nap, 20 nap... Nagyon érdekes. ( 🙂 )
2070# Ha van egy pici nekrofília valakiben....
2078# Hogy az élet hogyan veszi át a terepet egy halott fölött!
2087# Elindulnak a mikroorganizmusok a maguk pályáján, elindulnak a különböző kis
2092# tik-tik-tik-tik mászós-kukacos dolgok...
2104# Kitérő: elmesélem. Mint egy trauma. Kaptam valakitől egy ömlesztett sajtot. Nem ettem meg. Egy hét múlva
2124# kinyitottam: hemzsegett a sajtkukactól. Ha már láttatok ilyet... Olyan látvány, az egy OLYAN...
2139# Papként, egyszerűen mondva: a lélek életéről beszélek. Az elhúnytnak a "lelke"
2145# megy tovább, esze ágában sincs ott maradnia. De ha kőkemény, csont-materialista vagyok,
2159# akkor is azt kell látnom: a halál helyét átveszi az élet. Már ha van hozzá gyomrod.
2169# Mondhatom azt a kifejezést is: "X Y 2004-ben köszönt el tőlünk."
2201# Vagy: "eltávozott az élők sorából..." Elgondolkoztat. De hova?! Csak az egyik felét mondom.
2212# Vagy: "megpihent és elnyugodott..." - ahogy a szertartásban is mondjuk: "Nyugodjék békében". Ez mindig olyan...
2230# Miért, most bántják majd? Vagy: az élet az ilyen küzdelmek lehetetlen világa, de ha meghalunk, akkor "de jó", ott legalább
2250# lehet egyet szusszanni, pihenni? Kialudni magunkat? Mit is csináljunk? Már sok mindent nem kell...
2259# Mi az, hogy nyugodjék békében? Ez a szó tenyeres-talpas értelmében...
2277# eléggé emberi kifejezés. Őneki már nem kell e földi árnyékvilágban lennie.
2282# Nekem ez nem tetszik. Lehet, hogy azért, mert én nem akarok "békében nyugodni..."
2299# Rettenetes. Dehogy nyugszom!
2304# Vagy: "örökre becsukta szemét".
2311# Vagy (ez már döfi): "átadta lelkét a Teremtőjének".
2322# Egy hónapja valaki nagyon kedvesen egy 10 oldalas tanulmányt nyújtott át nekem az "Ez már döfi!" kifejezés
2340# etimológiájáról, amit az egyetemen készített el, és be is adta! Úgyhogy
2246# erről mindent tudok, ami tudható. Egy mondatban összefoglalom
2357# a tudományos következtetést: eredetéről halvány fogalmunk sincsen.
2366# Nem csoda, hogy elcsodálkozunk ezen. Most az íróasztalomon tartom.
2372# Nekem ez kifejezetten tetszik, még ha egyszerűségében csak a valóság egy részét ragadja is meg.
2290# De remélem, hogy nem kell megnyugodnom ebben - szóval, hogy ott valami jó dolog is fog történni.
2405# Olvasnék egy picit.
2416# Etty Hillesum zsidó nő volt, aki a II. vh-ban Amsterdamban átélte
2435# a német megszállást és a zsidóüldözést.
2440# 1942. július 3-án, 28 évesen ezt írta a naplójában.
2445# >>Szemébe néztem a (minden bizonnyal) nyomorúságos pusztulásnak,
2457# amely hétköznapi eseményeinkben már most is megjelent. S ennek a lehetőségét anélkül építettem
2467# bele az élettapasztalatomba, hogy ezáltal elveszítette volna az erejét.
2469# A halál lehetősége számomra abszolút jelenvaló. Az életem egyfajta kitágulását tapasztaltam meg
2480# azáltal, hogy szembenéztem a halállal és a pusztulással,
2481# és az élet részeként fogadtam el őket.
2487# (Kemény. Nemcsak a halált, hanem a pusztulást is.)
2495# Nem szabad azzal az élet egy részét azáltal feláldozni a halálnak, hogy ...félünk tőle...
2500# tiltakozunk ellene.
2508# mert ez az életnek csak egy nyomorúságos, csökevény részét hagyja meg nekünk, amit már aligha lehet életnek nevezni.
2518# (Ilyen mondatokat egy ilyen valakitől lehet csak elfogadni. Nem filozófus mondja,
2520# akire legyintenénk... hanem tapasztalásról van szó)
2526# Majdhogynem paradoxon: ha kiszorítja az ember az életéből a halált, akkor sohasem lesz teljes az élete.
2532# De ha beépíti az életébe... kitágítja és gazdagítja az életet.
2546# Nincs vele semmiféle tapasztalatom. A halállal szemben szűz vagyok. Saját
2547# magammal kapcsolatban sosem vettem igazán figyelembe,
2548# nem is volt rá időm. És most, amikor a halál teljes nagyságában először jön el,
2561# szinte régi ismerősként, mint aki hozzátartozik az élethez,
2563# el kell fogadnom. Mindez tulajdonképp egészen egyszerű. Nem kellenek hozzá semmilyen mélyértelmű
2567# elmékedések. A halál váratlanul lépett be az életembe, nagy, egyszerű, magától
2573# értetődő, és csaknem zajtalan.
2580# Elfoglalta benne a helyét. Most már tudom: ő is hozzátartozik az életemhez.<<
2591# A 14. pont: Egyre sötétebb lehet az egyedüllét (mardosóbb, sötétebb, fájdalmasabb, ürességet hozóbb),
2613# egyre világosabb lehet Isten szüntelen jelenléte.
2624# Vagy 20 éve mentem a lelkiatyámhoz, hogy "egyedül vagyok, egyedül hagytak"... panaszkodtam neki.
2630# Jaj, de fáj...
2640# Végighalgatta (nagyon mentálhigiénés volt). Végighallgatta.
2648# Feri, te tudod, hogy amikor egyedül vagy, Isten nagyon veled van?
2655# Érdekesek ezek az EGYMONDATOK.
2660# Amikor valaki kirúg abból a vágányból, ahogy gondolkodom, cselekszem, értelmezem a tapasztalataimat.
2670# Olyanok, mint egy pofonütés.
2675# "Ő se ért meg, kioktatott engem..." - de nem. Együttérző volt. Érezhető volt, hogy a saját tapasztalatából mondott vmit.
2680# "Feri, te tudod, hogy amikor egyedül vagy, Isten nagyon veled van?"
2696# Hogy megjegyeztem! 20 év múlva is hogy fújom...
2708# Albert Schweitzertől mondok egy imát: >>Senki sem attól öregszik meg, mert rengeteg
2724# év van mögötte. Akkor öregszünk meg, amikor búcsút mondunk az ideáljainknak.
2745# Az évek múlásával ráncos lesz az arcod, de ha kialszik benned a lelkesedés, akkor a lelked ráncosodik meg.
2746# Annyira maradsz fiatal, amennyi bizalmad van. S olyan öreg leszel, amennyire kétségbeesel.
2766# Gondok, kétség, önbizalomhiány, félelem és reménytelenség lesznek azok a hosszú-hosszú évek, amelyek
2770# fölre sújtják a fejet, s porig alázzák a tántoríthatatlan lelket. Annyira maradsz fiatal, amennyi
2775# bizalmad van. S olyan öreg leszel, amennyire kétségbe esel. Annyira maradsz fiatal, amennyi a reményed.
2779# S olyan öreg vagy, amennyire elcsüggedsz. Ameddig a világ, az emberek és a végtelen szépségének, erejének,
2782# merészségének, nagyságának és hatalmának üzenete eléri a szíved, addig fiatal vagy.
2784# Amikor szárnyaid ellandkadnak, szíved bensejét a pesszimizmus hótakarója
2792# és a cinizmus jégpáncélja borítja be, akkor csakugyan megöregedtél.<<
2805# Ismertek szenvedélyes öregeket? (Nem szenilis...)
2811# Ismerősöm, kedves néni: 90 éves korában sem mondott le arról, hogy ő nő.
2817# Lehet érezni egy 90 éves valakin is, hogy nőként érzi magát.
2822# Ott csillog a szemében, ahogy rámnéz, hogy ő egy nő.
2832# S bennem nemcsak papot, hanem egy férfit is lát.
2840# Nem csoda, hogy 90 éves. Ezt a kettőt szoros összefüggésben látom!
2850# A 15.: Egyre kevesebben jönnek látogatóba (egyre rövidebb időre),
2862# de egyre többeket ismerhetünk föl, mint akik örökké az életünk részei maradnak.
2887# Mindenkivel, akivel találkoztunk az életben, örök érvényű kapcsolatba kerültünk.
2893# (vesszőparipám ez - még akkor is, ha elfelejtjük őket.)
2909# Ez fontossá teszi, hogy ezeket a kapcsolatokat elrendezzük (legalább belül).
2921# Számomra ez nem félelmet keltő. Tapasztaltam, hogy van, akinek igen. Ha nem rendeztünk el,
2931# akkor valami nagyon tiltakozik ellene, hogy úgy kelljen tartanom, hogy ő az életem része.
2941# A 16.: Igazságunknak egyre kevésbé tudunk érvényt szerezni,
2956# de egyre bővebben bocsáthatunk meg.
2963# A megbocsátásra (5-6 éve egy egész évet szántunk) egyébként is az öntranszcendenciában lehetséges.
2991# A megbocsátásban szabad, tudatos döntéssel lemondok a bosszúállásról. SZABAD döntéssel lemondok róla.
2998# Nem lehetséges megbocsátás, ha valaki köti az ebet a karóhoz.
3006# Nyilván olyan helyzetekben merül fel elsősorban, ahol jogos sérelmeink vannak, ahol az igazság sérelmet szenvedett.
3011# Ahol az igazság helyreállításának megvan a létjogosultsága.
3029# Ha "csak akkor állok én helyre, ha az igazság helyreáll", akkor ott maradok a földön, az biztos,
3045# előbb-utóbb. Hogy lenne már lehetséges ez az életben? Hát ilyen csak a mesében van... "így éltek-haltak".
3053# Hát az igazság(om) sosem jut a maga teljességében érvényre?
3062# Fél órája erről beszéltünk: veszteség, gyászmunka, lemondásra való képesség, elengedés.
3078# Nemcsak rossz dolgokat, de jó dolgokat, jogos, igaz dolgokat is el kell tudni engedni.
3094# Sokszor ennek a nem tudásából megy tönkre egy-egy párkapcsolat.
3100# Egymással szembeállított igazságokat nem tudunk elengedni. Pedig ezt kéne mondanunk: engedjünk!
3106# Lássuk meg inkább ezeket az egymást kiegészítő igazságokat. Ez nem mindenkinek megy.
3120# Rengetegen csak egymással szemben álló igazságokban képesek gondolkodni.
3134# Pedig elég fájdalmas.
3142# Jöjjön egy történet, amely nem a mondanivalónk alátámasztására, hanem gondolkodásra, érzésekre késztet.
3153# >>Dallalia Wilkins, a filigrán New Age-szélhámos, akinek kicsi, de szexi szája volt,
3166# és az ún. spirituális közvetlen értékesítési hálózatával lelkiismeretlenül kiforgatta Lango Faldot a vagyonából,
3173# igencsak rákapott a kokainra,
3180# és a rehabilitáción végezte.
3188# Egyszer egy éjjel álmában meglátogatta egy lény (talán egy angyal, talán egy gyógyító), aki ezt mondta:
3190# Hallgass ide, drágám. Ha továbbra is rászeded az embereket, végérvényesen lerombolod a hiteled.
3196# Azt a tehetségedet, hogy könnyedén mások bizalmába tudsz férkőzni, használd inkább arra,
3202# hogy gyógyítod őket. De hogyan? Később mindössze arra emlékezett, hogy egy vakító villanás hatolt be a fejébe.
3207# S mintha megrázták volna, fölébredt.
3212# Három évvel később már bizonyítványok sorakoztak a rendelője falán, igazolva kristálygyógyító, aroma-terapeuta,
3217# reflexológus és
3223# szicíliai energia-pulzáló képesítését, és egykor hidratált, manikűrözött és felékszerezett keze pontosan olyan volt,
3232# mint bármelyik becsületes dolgozó nőé. Felállt az íróasztaláról, ahol tétlenül forgatott egy csomag Tarot kártyát,
3236# hogy a kopogtatásra kinyissa az ajtót.
3241# Lango Faldo (az akkor már világhírű spirituális tanító) azt gondolta:
3250# majd tud uralkodni a haragján, besétál, és köszönetet mond azért a leckéért,
3253# amely elvezette az igazi jó szerencséjéhez.
3257# Azt gondolta, telve lesz megvilágosodott könyörületességgel, és egyszerűen megbocsát a nőnek.
3265# De ahogy megpillantotta az arcát, valami elpattant benne, és keményen orrba vágta.<<
3281# A 17.: Idővel egyre hosszabban hordozhatjuk a bűneink terheit,
3294# másfelől (ezt fölülmúlva) ráeszmélhetünk, hogy sohasincs túl késő bocsánatot kérni.
3311# Vagy azért, mert ezt egy az egyben megtehetem, vagy azért, mert itt belül/Isten előtt/neki kimondva megtehetem.
3325# Fontos dolog ez nagyon: sohasincs túl késő bocsánatot kérni!
3336# Közeledik húsvét. Ott látjuk majd valakit Jézus jobbján, akit úgy hívunk: a Jobb Lator.
3353# Ékes példája annak, hogy soha sincs túl késő.
3363# Mondhatnánk, hogy neki már tökmindegy! Hogy azt mondja-e, hogy "elszúrtam",
3370# vagy nem. Nincs ideje már semmire, mert haldoklik.
3377# S az emberben mégis van egy késztetés, hogy azt mondja a halálos ágyán: bocsáss meg, elszúrtam.
3390# Ez szinte egy indirekt bizonyíték arra, hogy az ember nemcsak ennek a világnak van.
3411# A 18: Bizonyos testi betegségekből már soha nem gyógyulunk meg (már 40 fölött is így van).
3424# Lelkünk viszont egyre egészségesebbé és teljesebbé válhat.
3434# Felolvasás: Baltimore-i Szent Pál templomból: 1692.
3476# >>Menj nyugodtan és higgadtan, lármán és sietségen át, emlékezve arra a békére,
3482# amelyet a csend rejt magában. Amennyire ez önfeladás nélkül lehetséges, állj minden emberrel baráti kapcsolatban.
3486# Nyugodtan és világosan fejezd ki a véleményed, s hallgass meg másokat:
3496# a szellemtelent és a tudattalant is, nekik is megvan a maguk története.
3502# (Micsoda két sor!)
3509# Kerülj minden hangoskodást és agresszivitást, mely gyötrelem a lélek számára.
3512# Ha másokkal hasonlítod össze magad, hamar megkeseredsz és semminek látszol majd.
3523# Mert mindig lesz valaki, aki nagyobb vagy kisebb nálad.
3524# Örülj a saját teljesítményeidnek, de a terveidnek is.
3529# Maradjon meg az érdeklődésed a saját utad iránt, akármilyen egyszerű legyen is az.
3539# Mert minden kor változó boldogsága közepette ez az, ami igazán a tiéd.
3547# A rossz dolgok ne tegyenek vakká. De éppúgy a rendelkezésre álló jók se.
3553# Sok ember küzd nagy eszményekért, s az élet mindenütt csupa hősiesség. Légy önmagad, ne színlelj rokonszenvet,
3558# még cinikusat sem (főként a szeretetet illetően), amely minden szárazság és csalódás képében is
3564# állandóan jelen van, mint a fű. Higgadtsággal fogadd meg az évek tanácsait,
3574# kecsesen add föl a fiatalság dolgait.
3580# Bátorítsd a lélek erejét, hogy megvédjen a hirtelen rád törő szerencsétlenség közepette. De
3587# képzelődések miatt ne nyugtalankodjál. Sok félelem a kimerülés és a magány következménye.
3597# A fegyelmezettség józan mértékével légy jó önmagadhoz. (!) Isten gyermeke vagy, jogod van itt lenni.
3610# Élj tehát békében Istennel, bármilyen elképzelésed van is róla. Akármilyen
3616# ügyed és vágyaid vannak éppen. Az élet zajos zűrzavarában is megőrizlek a lélek békéjében.
3623# Minden látszata, vesződsége és összetört álma ellenére ez a világ csodaszép.<<
3639# XVII. század ...hahh... s mi meg itt nyűglődünk. Azt gondolom, hogy most befejezem.
3645# Elnézést, hogy ma így "megrövidültelek" benneteket. Nagyon köszönöm a figyelmeteket.

Segíts,

hogy ez a hanganyag másokhoz is eljusson.

Hogyan segíthetsz? Támogasd az alapítványt. Oszd meg a hanganyagot azokkal a barátaiddal, ismerőseiddel, akiket érdekelhet. Add tovább!

Megosztom
E-mailben küldöm

Isten hozott benneteket, nagyon köszöntök mindenkit!

0004# Elnézést kérek a késésért.
0008# Nem érzem túl jól magam, úgyhogy
0012# korlátozott felelősséget tudok csak vállalni; reményeim szerint
0020# nem az elmondottakért, hanem inkább az "élményszerűségért".
0032# Milyen érdekes, hogy milyen kevesen lettünk. Lehet, hogy sokan kiszámolták,
0039# hogy a mai alkalommal még mindig az idős korról fogok beszélni, és ez
0042# olyan messze van, hogy "kit érdekel! Van nekem elég bajom a serdülő korommal,
0048# meg az ifjú korommal, meg a felnőtt korommal, most még ezt is vegyem magamara?!"
0055# Node... pedig: éppen az egyetemesség témájáról is beszélünk.
0064# Hogy gazgagíthat benneteket, hogy képes vagyunk az aktuális életszakaszunkon túllátni.
0071# S magunkat egy folyamat részeként tudjuk érzékelni. Érdekes, hogy ilyenkor
0079# egy ifjúkori probléma megnnyit tud veszíteni fenyegető voltából.
0091# Ott tartunk: 4 nagy pontban foglaltuk össze, hogy mi az, ami
0104# minket arra tud indítani, hogy önzetlenek legyünk - de legalábbis abba az
0109# irányba tud indítani, hogy
0111# adjunk a másiknak. Azt vettük észre, hogy amikor képesek vagyunk kifelé
0113# irányulni, annak már nagyon sok összetevője van.
0116# Képesnek kell lenni érzékelni a másikat, kacsolatban lenni vele,
0020# fölismerni a szükségletét, fölismerni a helyzetet, hogy mi van a mi
0024# kapcsolatunkkal... magamról valamelyest
0127# megfeledkezni stb... Két fontos gyümölcsét emeltük ki:
0136# Egyik: képes vagyok a kóros (és teljességgel csak magamra figyelő, koncentráló)
0042# önmegfigyeléstől valamiképp eltávolodni
0150# (mert ez milyen hihetetlenül boldogtalanná tud minket tenni - hogy állandóan figyeljük
0055# magunkat, és... és boldog vagyok-e, ez most a legjobb-e,
0163# a lehető legjobb-eee)
0167# S az önmegvalósításnak egy görcsös igyekezetétől, s az ahhoz kapcsolódó összes
0170# szorongástól, aggodalomtól, kényszertől,
0173# frusztrációtól... "Hogy, ha mai nap nem valósítottam meg nemtudom hogy magam,
0176# akkor romba fog dőlni az életem" is meg tudunk
0183# szabadulni azáltal, hogy adunk.
0188# A négy pont: egyéni (individualitásunkból fakadó),
0195# kapcsolatunkból fakadó indíttatások, együttességhez tartozásból, egyetemes
0204# természetünk felismeréséből fakadó indíttatásaink. Utolsó pontja:
0215# Spirituális motivációk. Merthogy ennek lényege az öntranszcendencia.
0230# A spirituális életnek természetszerűleg része...
0132# vagy, mert az illető egy jól ápolt spirituális életet él, aminek természetszerűleg
0134# része az önmagáról való (jó értelemben vett) megfeledkezés, a másikra irányulás
0137# és az öntranszcendencia;
0242# vagy pedig azért, mert ezt élményszerűen megtapasztaljuk.
0244# Sokszor a legmélyebb
0249# Spirituális élményeink egy része nem hangyaszorgalmú erőfeszítéseink révén ér bennünket.
0263# Hanem egyszer csak egy teljesen hétköznapi helyzetben valami eltalál vagy meglep bennünket.
0266# Pont emiatt is nevezhetem ezt spirituális tapasztalatnak,
0270# hogy nem az énből adódóan ér minket, ettől tud olyan hihetetlenül felkavaró,
0275# sodró, a transzcendens irányába vivő lenni, hogy valamit TELJESEN másképpen látunk meg stb..
0281# A spiritualitásról beszéltünk, öntranszcendenciáról (3. önmegvalósítási lépcsőről).
0289# A lépcsők nem feltétlenül minőségi fejeznek ki különbséget.
0298# 1. - élvezet által
0302# az itt és mostban, a pillanat beteljesedése révén.
0310# Nagyon jó, ha ezt tudjuk.
0312# Nehezen felejteném el:
0316# Meg szoktak hívni lakodalomba. Ott mi szokott lenni? Mennyasszony, vőlegény, ifjú házaspár, örvendező
0334# násznép, sok kaja. Ez mindenképp. Odaültetnek vmi díszhelyre (amit rettenetesen rühellek).
0343# Mindegy, ott ülök. A háziak tekintetének
0351# kereszttüzébe kerül az, hogy mennyit eszem. Nem élvezetes nekem, mert nem eszem degeszre magam.
0357# Mit szoktunk tenni egy lakodalomban? Degeszre esszük magunkat, amit annyira
0369# nem élvezek. (Ezt te hoztad csak úgy? Nem, itt volt...)
0379# Azt mondja egy kedves valaki a háziaktól: "Hát Atya! Egyen! Fogyasszon!"
0393# Erre (harmadszorra): tudod, nekem ennyi esett jól. Hát hova menjen? Ennyi volt jó.
0403# Mire ő: Egyen, csak egyen, Atya! Hát mi élvezete van magának ezen kívül?! 🙂
0421# A kínálás rejtett motívuma fölszínre került! Hogy ő azt gondolja, hogy...
0434# az önmegvalósításnak ez az első lépcsője. Az itt és most. Kaja, pia, és sok más fontos dolog is persze.
0442# A 2. lépcső az volt: önmegvalósítás a képességeink-készségeink-adottságaink-lehetőségeink kibontakoztatása által.
0450# Tevékenység, hivatásbeli munka,
0456# Önfeledten vmit csinálni, de a kapcsolataink is ugyanebbe a dimenzióba tartoznak.
0461# A 3. szint: létezik az öntranszcendencia általi önmegvalósítási lehetőség is.
0471# Itt tartunk.
0476# Ígértem 18 pontot az idős korról. Azért erről, mert amihez azt kötjük
0491# általában, hogy "ott már az ember csak lefelé megy - ott már miféle önmegvalósítás?".
0499# Életminőség, mennyiség... minden ereszkedik alább...
0509# Ha azt látjuk, hogy idős korban (nagybetegen) is lehetséges az önmegvalósítás (mind a 3 szinten egyébként,
0522# különösen az öntranszc. által, ahol folyamatosan nyílnak ki a bőséges kapuk). Amikor a nagymamám meghalt,
0535# az volt az utolsó mondata: hozzál nekem abból a finom eperből!
0546# Megette, és meghalt. Így történt!
0550# Karl Gustav Jung utolsó mondata nem az volt, hogy "az individualizáció fontos",
0562# hanem azt mondta az ápolójának: abból a finom borból hoznál még egy pohárral?
0568# (Hogy megitta-e, vagy nem, azt nem tudom.)
0575# Attól, hogy valaki idős, vagy beteg...
0586# Volt egy rákos beteg. Mindenki tudta, ő is. A hozzátartozók nehezen eresztették még el.
0590# Nagyon szerették is, és szerették volna, ha sokáig köztük marad.
0598# Mentek a hozzátartozói az orvoshoz. Milyen kívánságát teljesítsük a haldoklónak?
0610# Mi árt neki, mi nem árt? Öreg professzor: "Teljesítsék minden kívánságát!"
0624# Ott nagy nehézséget okozott, hogy a rákos beteg cigit kért. Őneki még...
0637# Három nappal a halála előtt kedve volt utolsó néhányat szippantani a cigiből.
0640# Itt már teljesen mindegy...
0649# Most azért nem engednék neki azt a három slukkot?
0653# Nagy dolog az, hogy egy orvos is el tudja engedni, hogy
0659# az abszurditásig életben tartson valakit. De nagy dolog, ha ezt el lehet engedni.
0672# Még egy haldoklónak is lehetnek olyan mondatai, amik az önmegvalósításnak,
0683# önmagamról való tapasztalatnak, az életbe ágyazottságnak ezt az
0688# első szintjét is meg tudja valósítani. Ezért beszélünk az idős korról.
0694# Az öntranszcendencia ebben az életkorban sem mesebeszéd.
0707# Mondtuk: kevesebbet hallunk, de megtalálhatjuk a csendet.
0713# Kevesebb a dolgunk és a egbízatásunk, de több az időnk rá.
0716# Kevesebb a tevékenységünk, de világosabb a küldetésünk.
0718# Nehezebben tartjuk magunkat, de pontosabban tudjuk, mi tart bennünket.
0724# Kevesebbet birtoklunk, viszont jobban át tudjuk magunkat adni.
0734# Nehezebben bízunk, de jobban ábízhatjuk magunkat, az életünket Istenre.
0740# Sok mindenről le kell már mondanunk, viszont több mindent ajánlhatunk föl (Istennek vagy
0744# ...sokkal több mindent ajándékozhatunk el, akár átvitt értelemben is.
0752# Mint ahogy édesapám, bár nem volt keresztény, de azt az időt, amit nem vele töltöttem,
0766# azt hallatlan nagyvonalúan oda tudta nekem ajándékozni.)
0772# Alig mozgunk, de jobban észlelhetjük a változást, fejlődést, aminek mi is a részesei vagyunk.
0781# Nehezebben megyünk másokhoz, viszont sokkal közelebb lehetünk magunkhoz.
0791# (Telefonos segítséget kérek...)
0816# Kevesebb az új tapasztalatunk, viszont több lehetőségünk van a régiek elrendezésére.
0826# A példáimat nem mondtam még:
0831# Milyen szép az, amikor egy idős ember elkezdi a KÉPEIT rendezgetni.
0843# Nagy lehetőség ez a mai világban.
0849# Ma már nemcsak képek, hanem felvételek is, mozogva látjuk magunkat - lehet vagdosni, újra nézni.
0861# Nézni a képeket. Nagy jelentősége tud lenni. Visszaemlékezni. Elrendezni, dobozokba vagy egymás után.
0875# Benne is elrendeződnek, helyükre kerülnek. Szíven ütött egyszer:
0883# Egy csoport záró körében egy 60 éves segítő foglalkozású férfi ezt mondta:
0896# eddig nem tettem mást, mint hogy anyagokat hordtam össze, de nem építettem belőlük szinte semmit.
0900# Fontos lehet, hogy egy fiatal ember lássa, hogy ez egy fontos életfeladat, hogy valamit építsünk mindebből.
0915# Aztán persze ezt el kell fogadni, saját életeként látni.
0926# Szívbemarkoló volt... meghalt most karácsony előtt egy kedves ismerősöm.
0930# Kérték, ohgy menjek fel hozzá.
0937# Papként is, és a régi ismeretség okán is.
0948# (Leesett... hííí... de szép...) Az jut arról eszembe, hogy "szép":
0956# Szombaton föltettem az egyik szentmisén a kérdést:
0966# Azon túl, hogy végigaggódjuk-rohanjunk az életünket, van-e időnk megállni, dolgokat megnézni?
0979# Megnéztetek-e az idén télen egy-egy szép hópelyhet? - továbbvittem a kérdést:
0987# Mikor néztél meg utoljára hópelyhet?
0993# Kiderült: itt ülünk, itt ülök én, és gyerekkoromban néztem meg utoljára hópelyhet.
1008# Vagy mikor néztél meg utoljára tüzetesebben szemlélődve (mint egy gyerek)
1010# egy jégvirágot? Micsoda gyönyörűség ez!
1016# Két nap múlva kaptam két gyönyörű fényképet két hópehelyről.
1028# Kisebbek lettek a periódusok: reggel tél van, délelőtt tavasz... kisebbek lettek
1032# a periódusok. Nyár meg az ősz kimarad, s télbe csavarodunk éjszakára.
1042# Gyönyörűek ezek a hópelyhes képek...
1052# Képek nézegetésekor új dolgokra jössz rá, melyeket el tudsz rendezni - a helyükre kerülnek.
1068# Igen, a beteg embernél tartottam. Nagyon nem akaródzott neki elmenni.
1071# De nagyon nem akaródzott neki beszélni sem. Se erről, se arról.
1085# Mindenki tudta, hogy csak napjai vannak hátra.
1090# Volt ott a szobában egy-két fénykép. Az az ötletem támadt: van itt vmi a szobában, amit el-el szoktál
1107# nézegetni? (Nagymamám nem egyszer mondta: Ferikém, gyere feküdj ide mellém. Ahogy a fejeddel
1122# kinézel... a felső ablak felső részénél ott az utca túloldalán nő egy fa, és annak a felső lombjait lehet látni.
1138# Nagymamám ott feküdt, majdnem fél évig haldoklott. Épp csak ki tudott menni.
1143# Ő ott a szomszédban felnövő fák tetejének leveleit nézte.
1153# Hogy hogy fújta a szél. Nyáron halt meg.
1160# Ezt kérdeztem tehát ettől a betegtől is... Szoktál-e itt valamit nézni?
1177# Bizony, hogy szoktam! Itt van velem szemben a házunk képe.
1188# Ezt nagyon sokat szoktam nézni!
1193# Tudjátok, a ház mélységes szimbólum. Otthon lenni, valakihez tartozni. Az egyes embert, a személyt.
1202# A házra utaló kifejezések az emberre utalnak.
1209# A ház "sarka". Az ez (a lábán). Szemöldökfa. Homlokzat...
1221# Magyar nyelvben ősi a szimbolika: a sátor, rúd, mely összeköti a három világot.
1126# Archaikus, egyszerű kép.
1232# Alvilágot a fentiekkel. Meg az emberi világgal (sátor belsejével)
1241# Életfa... aztán megy ki, a harmadik világ irányába mutat. "Istenfa".
1254# Milyen érdekes volt, ahogy valaki, akiből harapófogóval se lehetett semmit kihúzni,
1270# egyszer csak elkezdett erről a házról beszélni. Hogy miért fontos ez a ház.
1277# Hogy mióta lakik itt, ki mindenki lakott itt. Hogy mi mindent látott... az ő szimbólumává vált.
1291# "Mi minden történt ebben a házban..." Nem kell azt mondani: "énbennem mi minden történt..."
1309# Micsoda finom szövésű mondatai vannak annak, akik mennek el ebből a világból.
1315# Tiszta szimbolum, tiszta jelkép. Ha van fülünk rá.
1323# Képek rendezgetése.
1327# Egy kedves ismerősömet nyugdíjazták. "most nyugdíjaznak...aztán meg teljesen el innen".
1343# Imádkoztam az Istenhez. Nekem még kell két év, HOGY RENDEZZEM A DOLGAIMAT.
1356# Találkoztam vele később: "Feri, rájöttem: HÁROM!" 🙂 (Egyébként nem úgy tűnik, mint aki el akarna menni)
1369# Szép dolog, hogy tudja: nem maradok itt örökké, elkezdem rendezni a dolgaimai, elkezdem ezzel a hozzáállással
1383# létezni az életben. Inkább rendezem a dolgaimat, minthogy újabb bonyodalmakat kavarjak.
1396# Tehát: Kevesebb új tapasztalat, de több lehetőség a régiek elrendezésére.
1408# Új dolgokat lehet felfedezni, mint egy új életben.
1416# Csoportban is lehet ilyen élményed: 20-40-60 évig lehet vmit látni valahogy,
1430# s aztán egy új megközelítés, és rájövünk, hogy ez az egész másról (is) szólt!
1435# Nem biztos, hogy túl sok tapasztalatot érdemes egy életbe belegyömöszölni. Inkább megérteni érdemes!
1440# Olyan életek vannak "tartalékban", mintha 20 másik életet éltünk volna.
1456# (Nehezemre esik a beszéd is. Nem vagyok jól, de nem vagyok lázas, tehát jól vagyok.
1467# Ezt mondta egy orvos. Kedvesek tudnak lenni... Éppen a halálomon vgyok. Mellkasomon nyomás, levegőt venni fáj.
1474# Szúr a szívem, fájnak az ízületeim, enyhe remegés van rajtam... Kérdése: LÁZA van??!
1485# Legalább egy empatikus félmondat... de nem. A keddi előadást meg kell tartani.
1500# Kedvesen azt mondjátok, hogy menjek haza... Hát nem!... Ja, MenjÜNK haza? Ezt mondtad?
1516# Egy csoport nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy korrigáljuk a félrehallásainkat.
1528# MenjÜNK haza. Miért, vmi dolgod van? Fölcsillant a szemed, hogy "akkor még belefér az estébe valami..."
1535# Nem hülyéskedek, mert jobban fáj a tüdőnk.)
1542# Ez volt a következő pont: nem tudunk rendet rakni, de el tudjuk rendezni az életünket. Volt: Meghökkentő történetekből.
1556# Nem tantörténeket, amiket felolvastam. Csak hogy ne értsük őket félre. Csak gondolkodásra késztetnek.
1568# A 12.: ahogy idősödöm, sok mindent el kell engedni, viszont az elengedésben
1582# nagyon jól meg lehet tanulni növekedni.
1586# Van egy (általam el nem olvasott) könyv, csak a címével találkozom gyakran:
1590# Szállj le a döglött lóról (hétköznapi pszich).
1603# A teljesen túlhordott kapcsolatokról van benne szó, aminek már teljesen vége van, de az illető nem bírja elengedni.
1619# Izgalmas tapasztalásunk lehet: az életben a fejlődésünk sokszor nem a birtoklás,
1630# a befogadás, hanem az elengedés révén történhet meg. Végre, valahára elengedem.
1636# Elengedem, megengedem, hogy az már ne legyen...
1646# Gyerekkorunktól kezdve... micsoda szabadságot ad:
1658# Elengedem az apámnak, hogy úgy szeressen, ahogy nekem az jó lett volna.
1667# Megengedem az anyámnak, hogy olyan legyen, amilyen. Elengedem ezeket a vágyaimat.
1669# Sokkal szabadabb leszek. Rengeteg fejlődésre ad mindez teret!
1674# Az élet egyik kulcsa, hogy képesek vagyunk a veszteségeinkkel megfelelően bánni.
1689# Ha öt dolgot kéne mondani, hogy min múlik az emberi élet minősége, hogy hogy érzed magad a bőrődben...
1699# Nem tudunk jól élni anélkül, hogy megtanulnánk a veszteségeinkkel jól bánni.
1711# Ezt izgalmasnak tartom, mert a mi világunkban inkább a befogadás, a kapás révén szeretnénk boldogok lenni.
1719# Az elengedés ugyanúgy a boldogság KÖVE. Ha nem tanuljuk meg, halmozódik a boldogtalanságunk.
1726# Jézus mondása az élet egy kegyetlen(nek látszó) realitása:
1737# akinek van, annak még adnak.
1741# akinek nincs, attól még az is elvétetik, amiről azt gondolta van neki.
1750# Aki nem tud elengedni, az állandóan attól szenved, hogy boldogtalan.
1753# Milyen sok párkapcsolat újult meg attól, hogy egyszer csak a férj és feleség
1767# itt belül ELENGEDTÉK egymást: azt mondták: legyél szabad. MEGAJÁNDÉKOZLAK A SZABADSÁGAL.
1774# Ilyenkor ki szoktunk virulni. Olyan felszabadító tud ez lenni, mikor a másik sz-t ajándékoz egy kapcsolatban!
1787# Nyilván mindennel vissza lehet élni, de most nem a fonákját akarom kiemelni.
1790# Tehát: sok mindent el kell engedni, viszont az elengedésben jól tudunk növekedni.
1799# A 13.: A félelem, hogy a halál elveszi tőlünk az életet...
1812# A halálfélelem roppant romboló érzés. Úgy közvetlenül szinte semmit nem tudunk vele kezdeni.
1820# Bénító, romboló...
1828# A félelem, amely elveszi tőlünk az életet, átadhatja a helyét annak a bizonyosságnak, hogy a halál az élet része.
1830# Az öntranszcendencia révén.
1840# Összeírtam néhány kifejezést a halálra vonatkozóan.
1862# Valaki mondta: húsz éve veszítettem el a férjem.
1871# De engem ott ez egyszer csak érzékenyen érintett, szíven ütött.
1883# Hogy lehetséges az, hogy valaki 20 éve ebben a veszteségben él? Ebben a veszteségben van? "...veszítettem őt el..."
1895# Ez nem azt jelenti, hogy ha meghal egy szerettem, az nem veszteség!
1905# De az, hogy a nekem fontos emberek távozása sehogy máshogy nem él énbennem, mint hogy "őt is elvesztettem...".
1912# Ahogy megy az élet, akkor ilyen rettenetes fájdalomban kell létezni?!?
1919# "Már mindenki, aki fontos volt, azt elvesztettem." - Rettenetes lehet így élni!
1934# A szóhasználatuk finoman árulja el azt, hogy hol tartunk a halálra vonatkozóan?
1948# "Húsz évvel ezelőtt halt meg" - ez egy nagyon korrekt mondat. Nagy kérdés, hogy mi van mögötte.
1960# Hogy abban a pillanatban megállt-e mögötte az élet? Valaki mondta:
1972# "Amikor édesapámat elvitték a halottszállítók, néztem ki az ablakon, ahogy viszik, és ott megállt az idő."
1987# De fáj egy ilyet hallani! Huszonvalahány éve vitték el a halottszállítók az apukáját.
1990# Megállt az idő? Ott megállt az életed? Vele haltál? Vagy lett-e valami? Hogy vele halunk, az teljesen normális.
2012# De ő se csak a halálban marad, hanem megy tovább. És mi van azzal, aki itt marad?
2020# A hitemben benne van, hogy a halott "megy tovább".
2028# S én az élő megállok a halálban... Nem abszurd?
2040# Nyilván ezt most papként is mondom ezt. Teljes abszurdum megállni a halálban, mert a halott sem áll meg ott.
2061# Furcsak TV-sorozat: nézték, hogy a hullákkal mi történik. 1 nap, 5 nap, 20 nap... Nagyon érdekes. ( 🙂 )
2070# Ha van egy pici nekrofília valakiben....
2078# Hogy az élet hogyan veszi át a terepet egy halott fölött!
2087# Elindulnak a mikroorganizmusok a maguk pályáján, elindulnak a különböző kis
2092# tik-tik-tik-tik mászós-kukacos dolgok...
2104# Kitérő: elmesélem. Mint egy trauma. Kaptam valakitől egy ömlesztett sajtot. Nem ettem meg. Egy hét múlva
2124# kinyitottam: hemzsegett a sajtkukactól. Ha már láttatok ilyet... Olyan látvány, az egy OLYAN...
2139# Papként, egyszerűen mondva: a lélek életéről beszélek. Az elhúnytnak a "lelke"
2145# megy tovább, esze ágában sincs ott maradnia. De ha kőkemény, csont-materialista vagyok,
2159# akkor is azt kell látnom: a halál helyét átveszi az élet. Már ha van hozzá gyomrod.
2169# Mondhatom azt a kifejezést is: "X Y 2004-ben köszönt el tőlünk."
2201# Vagy: "eltávozott az élők sorából..." Elgondolkoztat. De hova?! Csak az egyik felét mondom.
2212# Vagy: "megpihent és elnyugodott..." - ahogy a szertartásban is mondjuk: "Nyugodjék békében". Ez mindig olyan...
2230# Miért, most bántják majd? Vagy: az élet az ilyen küzdelmek lehetetlen világa, de ha meghalunk, akkor "de jó", ott legalább
2250# lehet egyet szusszanni, pihenni? Kialudni magunkat? Mit is csináljunk? Már sok mindent nem kell...
2259# Mi az, hogy nyugodjék békében? Ez a szó tenyeres-talpas értelmében...
2277# eléggé emberi kifejezés. Őneki már nem kell e földi árnyékvilágban lennie.
2282# Nekem ez nem tetszik. Lehet, hogy azért, mert én nem akarok "békében nyugodni..."
2299# Rettenetes. Dehogy nyugszom!
2304# Vagy: "örökre becsukta szemét".
2311# Vagy (ez már döfi): "átadta lelkét a Teremtőjének".
2322# Egy hónapja valaki nagyon kedvesen egy 10 oldalas tanulmányt nyújtott át nekem az "Ez már döfi!" kifejezés
2340# etimológiájáról, amit az egyetemen készített el, és be is adta! Úgyhogy
2246# erről mindent tudok, ami tudható. Egy mondatban összefoglalom
2357# a tudományos következtetést: eredetéről halvány fogalmunk sincsen.
2366# Nem csoda, hogy elcsodálkozunk ezen. Most az íróasztalomon tartom.
2372# Nekem ez kifejezetten tetszik, még ha egyszerűségében csak a valóság egy részét ragadja is meg.
2290# De remélem, hogy nem kell megnyugodnom ebben - szóval, hogy ott valami jó dolog is fog történni.
2405# Olvasnék egy picit.
2416# Etty Hillesum zsidó nő volt, aki a II. vh-ban Amsterdamban átélte
2435# a német megszállást és a zsidóüldözést.
2440# 1942. július 3-án, 28 évesen ezt írta a naplójában.
2445# >>Szemébe néztem a (minden bizonnyal) nyomorúságos pusztulásnak,
2457# amely hétköznapi eseményeinkben már most is megjelent. S ennek a lehetőségét anélkül építettem
2467# bele az élettapasztalatomba, hogy ezáltal elveszítette volna az erejét.
2469# A halál lehetősége számomra abszolút jelenvaló. Az életem egyfajta kitágulását tapasztaltam meg
2480# azáltal, hogy szembenéztem a halállal és a pusztulással,
2481# és az élet részeként fogadtam el őket.
2487# (Kemény. Nemcsak a halált, hanem a pusztulást is.)
2495# Nem szabad azzal az élet egy részét azáltal feláldozni a halálnak, hogy ...félünk tőle...
2500# tiltakozunk ellene.
2508# mert ez az életnek csak egy nyomorúságos, csökevény részét hagyja meg nekünk, amit már aligha lehet életnek nevezni.
2518# (Ilyen mondatokat egy ilyen valakitől lehet csak elfogadni. Nem filozófus mondja,
2520# akire legyintenénk... hanem tapasztalásról van szó)
2526# Majdhogynem paradoxon: ha kiszorítja az ember az életéből a halált, akkor sohasem lesz teljes az élete.
2532# De ha beépíti az életébe... kitágítja és gazdagítja az életet.
2546# Nincs vele semmiféle tapasztalatom. A halállal szemben szűz vagyok. Saját
2547# magammal kapcsolatban sosem vettem igazán figyelembe,
2548# nem is volt rá időm. És most, amikor a halál teljes nagyságában először jön el,
2561# szinte régi ismerősként, mint aki hozzátartozik az élethez,
2563# el kell fogadnom. Mindez tulajdonképp egészen egyszerű. Nem kellenek hozzá semmilyen mélyértelmű
2567# elmékedések. A halál váratlanul lépett be az életembe, nagy, egyszerű, magától
2573# értetődő, és csaknem zajtalan.
2580# Elfoglalta benne a helyét. Most már tudom: ő is hozzátartozik az életemhez.<<
2591# A 14. pont: Egyre sötétebb lehet az egyedüllét (mardosóbb, sötétebb, fájdalmasabb, ürességet hozóbb),
2613# egyre világosabb lehet Isten szüntelen jelenléte.
2624# Vagy 20 éve mentem a lelkiatyámhoz, hogy "egyedül vagyok, egyedül hagytak"... panaszkodtam neki.
2630# Jaj, de fáj...
2640# Végighalgatta (nagyon mentálhigiénés volt). Végighallgatta.
2648# Feri, te tudod, hogy amikor egyedül vagy, Isten nagyon veled van?
2655# Érdekesek ezek az EGYMONDATOK.
2660# Amikor valaki kirúg abból a vágányból, ahogy gondolkodom, cselekszem, értelmezem a tapasztalataimat.
2670# Olyanok, mint egy pofonütés.
2675# "Ő se ért meg, kioktatott engem..." - de nem. Együttérző volt. Érezhető volt, hogy a saját tapasztalatából mondott vmit.
2680# "Feri, te tudod, hogy amikor egyedül vagy, Isten nagyon veled van?"
2696# Hogy megjegyeztem! 20 év múlva is hogy fújom...
2708# Albert Schweitzertől mondok egy imát: >>Senki sem attól öregszik meg, mert rengeteg
2724# év van mögötte. Akkor öregszünk meg, amikor búcsút mondunk az ideáljainknak.
2745# Az évek múlásával ráncos lesz az arcod, de ha kialszik benned a lelkesedés, akkor a lelked ráncosodik meg.
2746# Annyira maradsz fiatal, amennyi bizalmad van. S olyan öreg leszel, amennyire kétségbeesel.
2766# Gondok, kétség, önbizalomhiány, félelem és reménytelenség lesznek azok a hosszú-hosszú évek, amelyek
2770# fölre sújtják a fejet, s porig alázzák a tántoríthatatlan lelket. Annyira maradsz fiatal, amennyi
2775# bizalmad van. S olyan öreg leszel, amennyire kétségbe esel. Annyira maradsz fiatal, amennyi a reményed.
2779# S olyan öreg vagy, amennyire elcsüggedsz. Ameddig a világ, az emberek és a végtelen szépségének, erejének,
2782# merészségének, nagyságának és hatalmának üzenete eléri a szíved, addig fiatal vagy.
2784# Amikor szárnyaid ellandkadnak, szíved bensejét a pesszimizmus hótakarója
2792# és a cinizmus jégpáncélja borítja be, akkor csakugyan megöregedtél.<<
2805# Ismertek szenvedélyes öregeket? (Nem szenilis...)
2811# Ismerősöm, kedves néni: 90 éves korában sem mondott le arról, hogy ő nő.
2817# Lehet érezni egy 90 éves valakin is, hogy nőként érzi magát.
2822# Ott csillog a szemében, ahogy rámnéz, hogy ő egy nő.
2832# S bennem nemcsak papot, hanem egy férfit is lát.
2840# Nem csoda, hogy 90 éves. Ezt a kettőt szoros összefüggésben látom!
2850# A 15.: Egyre kevesebben jönnek látogatóba (egyre rövidebb időre),
2862# de egyre többeket ismerhetünk föl, mint akik örökké az életünk részei maradnak.
2887# Mindenkivel, akivel találkoztunk az életben, örök érvényű kapcsolatba kerültünk.
2893# (vesszőparipám ez - még akkor is, ha elfelejtjük őket.)
2909# Ez fontossá teszi, hogy ezeket a kapcsolatokat elrendezzük (legalább belül).
2921# Számomra ez nem félelmet keltő. Tapasztaltam, hogy van, akinek igen. Ha nem rendeztünk el,
2931# akkor valami nagyon tiltakozik ellene, hogy úgy kelljen tartanom, hogy ő az életem része.
2941# A 16.: Igazságunknak egyre kevésbé tudunk érvényt szerezni,
2956# de egyre bővebben bocsáthatunk meg.
2963# A megbocsátásra (5-6 éve egy egész évet szántunk) egyébként is az öntranszcendenciában lehetséges.
2991# A megbocsátásban szabad, tudatos döntéssel lemondok a bosszúállásról. SZABAD döntéssel lemondok róla.
2998# Nem lehetséges megbocsátás, ha valaki köti az ebet a karóhoz.
3006# Nyilván olyan helyzetekben merül fel elsősorban, ahol jogos sérelmeink vannak, ahol az igazság sérelmet szenvedett.
3011# Ahol az igazság helyreállításának megvan a létjogosultsága.
3029# Ha "csak akkor állok én helyre, ha az igazság helyreáll", akkor ott maradok a földön, az biztos,
3045# előbb-utóbb. Hogy lenne már lehetséges ez az életben? Hát ilyen csak a mesében van... "így éltek-haltak".
3053# Hát az igazság(om) sosem jut a maga teljességében érvényre?
3062# Fél órája erről beszéltünk: veszteség, gyászmunka, lemondásra való képesség, elengedés.
3078# Nemcsak rossz dolgokat, de jó dolgokat, jogos, igaz dolgokat is el kell tudni engedni.
3094# Sokszor ennek a nem tudásából megy tönkre egy-egy párkapcsolat.
3100# Egymással szembeállított igazságokat nem tudunk elengedni. Pedig ezt kéne mondanunk: engedjünk!
3106# Lássuk meg inkább ezeket az egymást kiegészítő igazságokat. Ez nem mindenkinek megy.
3120# Rengetegen csak egymással szemben álló igazságokban képesek gondolkodni.
3134# Pedig elég fájdalmas.
3142# Jöjjön egy történet, amely nem a mondanivalónk alátámasztására, hanem gondolkodásra, érzésekre késztet.
3153# >>Dallalia Wilkins, a filigrán New Age-szélhámos, akinek kicsi, de szexi szája volt,
3166# és az ún. spirituális közvetlen értékesítési hálózatával lelkiismeretlenül kiforgatta Lango Faldot a vagyonából,
3173# igencsak rákapott a kokainra,
3180# és a rehabilitáción végezte.
3188# Egyszer egy éjjel álmában meglátogatta egy lény (talán egy angyal, talán egy gyógyító), aki ezt mondta:
3190# Hallgass ide, drágám. Ha továbbra is rászeded az embereket, végérvényesen lerombolod a hiteled.
3196# Azt a tehetségedet, hogy könnyedén mások bizalmába tudsz férkőzni, használd inkább arra,
3202# hogy gyógyítod őket. De hogyan? Később mindössze arra emlékezett, hogy egy vakító villanás hatolt be a fejébe.
3207# S mintha megrázták volna, fölébredt.
3212# Három évvel később már bizonyítványok sorakoztak a rendelője falán, igazolva kristálygyógyító, aroma-terapeuta,
3217# reflexológus és
3223# szicíliai energia-pulzáló képesítését, és egykor hidratált, manikűrözött és felékszerezett keze pontosan olyan volt,
3232# mint bármelyik becsületes dolgozó nőé. Felállt az íróasztaláról, ahol tétlenül forgatott egy csomag Tarot kártyát,
3236# hogy a kopogtatásra kinyissa az ajtót.
3241# Lango Faldo (az akkor már világhírű spirituális tanító) azt gondolta:
3250# majd tud uralkodni a haragján, besétál, és köszönetet mond azért a leckéért,
3253# amely elvezette az igazi jó szerencséjéhez.
3257# Azt gondolta, telve lesz megvilágosodott könyörületességgel, és egyszerűen megbocsát a nőnek.
3265# De ahogy megpillantotta az arcát, valami elpattant benne, és keményen orrba vágta.<<
3281# A 17.: Idővel egyre hosszabban hordozhatjuk a bűneink terheit,
3294# másfelől (ezt fölülmúlva) ráeszmélhetünk, hogy sohasincs túl késő bocsánatot kérni.
3311# Vagy azért, mert ezt egy az egyben megtehetem, vagy azért, mert itt belül/Isten előtt/neki kimondva megtehetem.
3325# Fontos dolog ez nagyon: sohasincs túl késő bocsánatot kérni!
3336# Közeledik húsvét. Ott látjuk majd valakit Jézus jobbján, akit úgy hívunk: a Jobb Lator.
3353# Ékes példája annak, hogy soha sincs túl késő.
3363# Mondhatnánk, hogy neki már tökmindegy! Hogy azt mondja-e, hogy "elszúrtam",
3370# vagy nem. Nincs ideje már semmire, mert haldoklik.
3377# S az emberben mégis van egy késztetés, hogy azt mondja a halálos ágyán: bocsáss meg, elszúrtam.
3390# Ez szinte egy indirekt bizonyíték arra, hogy az ember nemcsak ennek a világnak van.
3411# A 18: Bizonyos testi betegségekből már soha nem gyógyulunk meg (már 40 fölött is így van).
3424# Lelkünk viszont egyre egészségesebbé és teljesebbé válhat.
3434# Felolvasás: Baltimore-i Szent Pál templomból: 1692.
3476# >>Menj nyugodtan és higgadtan, lármán és sietségen át, emlékezve arra a békére,
3482# amelyet a csend rejt magában. Amennyire ez önfeladás nélkül lehetséges, állj minden emberrel baráti kapcsolatban.
3486# Nyugodtan és világosan fejezd ki a véleményed, s hallgass meg másokat:
3496# a szellemtelent és a tudattalant is, nekik is megvan a maguk története.
3502# (Micsoda két sor!)
3509# Kerülj minden hangoskodást és agresszivitást, mely gyötrelem a lélek számára.
3512# Ha másokkal hasonlítod össze magad, hamar megkeseredsz és semminek látszol majd.
3523# Mert mindig lesz valaki, aki nagyobb vagy kisebb nálad.
3524# Örülj a saját teljesítményeidnek, de a terveidnek is.
3529# Maradjon meg az érdeklődésed a saját utad iránt, akármilyen egyszerű legyen is az.
3539# Mert minden kor változó boldogsága közepette ez az, ami igazán a tiéd.
3547# A rossz dolgok ne tegyenek vakká. De éppúgy a rendelkezésre álló jók se.
3553# Sok ember küzd nagy eszményekért, s az élet mindenütt csupa hősiesség. Légy önmagad, ne színlelj rokonszenvet,
3558# még cinikusat sem (főként a szeretetet illetően), amely minden szárazság és csalódás képében is
3564# állandóan jelen van, mint a fű. Higgadtsággal fogadd meg az évek tanácsait,
3574# kecsesen add föl a fiatalság dolgait.
3580# Bátorítsd a lélek erejét, hogy megvédjen a hirtelen rád törő szerencsétlenség közepette. De
3587# képzelődések miatt ne nyugtalankodjál. Sok félelem a kimerülés és a magány következménye.
3597# A fegyelmezettség józan mértékével légy jó önmagadhoz. (!) Isten gyermeke vagy, jogod van itt lenni.
3610# Élj tehát békében Istennel, bármilyen elképzelésed van is róla. Akármilyen
3616# ügyed és vágyaid vannak éppen. Az élet zajos zűrzavarában is megőrizlek a lélek békéjében.
3623# Minden látszata, vesződsége és összetört álma ellenére ez a világ csodaszép.<<
3639# XVII. század ...hahh... s mi meg itt nyűglődünk. Azt gondolom, hogy most befejezem.
3645# Elnézést, hogy ma így "megrövidültelek" benneteket. Nagyon köszönöm a figyelmeteket.